Ma Natália, Valéria, Filótea névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Rövidzárlat
Gerold László
„Már ezért is nehéz elhessegetni a gondolatot, hogy Danyi Zoltánnak mégis igaza lehet.” Gerold László írásából (Vajdaság Ma):
A biztosítékot Danyi Zoltán A virágzó barackfáknak című írása ütötte ki, amely a VajdaságMa hírportálon jelent meg, s amelyet két megjegyzés kíséretében hétvégi számában a Magyar Szó is közölt. Az egyiket a VMSZ sajtószolgálata, a másikat Venczel Valentin, az Újvidéki Színház igazgatója jegyzi. Cikkében Danyi Zoltán arról ír, hogy őszre tervezett drámájának bemutatója azért marad el, mert többekkel „szóvá tette”, hogy Venczelt a párt helyezte „a színház igazgatói székébe”, s ezért ő a színház számára „nemkívánatos alak” lett. Hogy a színház és a párt olyan szoros kapcsolatban van, amely akár szerzők mellőzését is maga után vonhatja, annak akár tanújele lehet, hogy a nevezett párt választási kampánygyűlését az Újvidéki Színházban tartotta.
Erre reagált a VMSZ sajtószolgálata, emlékeztetve arra, hogy a párt 2007-től tartja újvidéki rendezvényeit a színházban. Tévedés azt gondolni, hogy ez a mostani igazgató újítása lenne. S ez így igaz. Logikus a hivatal reagálása. Az viszont már kevésbé tartozik a sajtószolgálat hatáskörébe, hogy a repertoár kérdésében megvédje az igazgatót, aki – lám! – Végel drámájának előadását és Alföldi rendezését sem gátolta meg. Hogy Végelre miért hivatkoznak azt még értem, Venczel megválasztását ő is helytelenítette, de hogy Alföldit milyen alapon említi a közlemény az igazgatóválasztással kapcsolatban, az számomra talány. Alkalmasint azért, hogy ezzel is jelezze az igazgató pártatlanságát. Azt, amit a Danyinak válaszoló Venczel is inaszakadtáig próbál bizonyítani, miszerint – ahogy erre reagálásának címe is utal – Nincsenek kívánatos és nem kívánatos személyek. Csakhogy ezenközben nála rövidzárlat állt be, a fogalomnak azon jelentése szerint, ahogy az értelmező szótár fogalmaz, miszerint rövidzárlatnak nevezzük az emlékezet zavarát, kihagyását. Venczel esetében is ez történt. Ezért szeretném emlékeztetni arra, ami megválasztása kapcsán történt, s amit vagy igyekezett elfelejteni (joggal, mert szégyenletes), vagy nem tudott (ami aligha hihető). (...)
Nézzünk szembe a tényekkel!
A színház igazgatóbizottsága elsőre teljes egyetértésben nem támogatta Venczel kinevezését. Miután azonban MNT-utasításra másnap új gyűlést hívtak össze, csodák csodája, az ib. pártkatonái és - szimpatizánsai, előző napi véleményüket megváltoztatva, támogatásuknak adtak hangot. S ettől kezdve, hiába nyilatkozott Venczel szakszerűtlen, érdemi programot nem tartalmazó, silány pályázati beadványa miatt, s ezért őt a megbízatásra alkalmatlannak tartott magyar és a szerb színházi szakma, nyitva állt a kapu Venczel kinevezése előtt, ami valóban nem a párt által, de tagadhatatlanul közvetve ennek befolyására történt. S ezt, bármennyire is kellemetlen, az igazgatónak vállalnia kell. Ízléstelenség részéről a megválasztása ellen tiltakozók esetében vesztes csatáról beszélni, amikor jól tudja – ne játssza el az emlékezeti rövidzárlat című nagyjelenetet! –, hogy mi s hogyan zajlott le. Ahogy azt is tudnia, sőt vállalnia kell(ene), hogy a különben botrányos módon (erről, ha független sajtónk lenne, olvashattunk volna) kinevezett ib. egyik kültagját, aki a beltagokhoz hasonlóan ellenezte Venczel kinevezését, a közelmúltban leváltották (mégis lennének nemkívánatos személyek?!), s helyette a napilap igazgatónőjét nevezték ki, aki „pártatlanságát” bizonyítandó, az utóbbi hónapok gyakorlatától eltérően sebtében át is vette a hírportál cikkét, hogy nyomtatott nyilvánosságot kapjon az eset, s ily módon lehetőséget adjon a párthivatal és a problematikusan megválasztott igazgató szereplésének. Elvégre kampány van!
Már ezért is nehéz elhessegetni a gondolatot, hogy Danyi Zoltánnak mégis igaza lehet, amikor összefüggést vél felfedezni tiltakozása és drámája mellőzése között.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Lesz-e Vajdaságban intézményes kisebbségkutatás?
Amennyiben egyáltalán megalakul egy ilyen intézet, nem lenne elfogadható – de az emberi valamint a nemzeti >
A színház az új CEU
Így tehát az ilyen harcokban nem az a tét, hogy jön a konzervatív váltás, hanem hogy >
Einstand. Avagy a Viktor utcai fiúk
A cím maradhat? A címmel nincs semmi baj. Ennél jobb címet mi sem találhattunk volna. A >
Mengyán: A Magyar Szó és a Hét Nap „mélyrepülésben van”
Tanulmányozni kellene, hogy a közpénzek iránti ilyen – felelőtlennek is nevezhető – viszonyulásban (meg)vannak-e a gazdasági >
Szerpentin a Kárpátokban
Akármennyire is lehangoló ma a román politika távlattalansága, az erdélyi magyar közvélemény figyelmét ismét rá kellene >
A szájzár és a nemzet
Az ellenzéktagadásnak nevezhető meggyőződés, amelyről azt mondtuk, hogy fertőzésként terjedt el, itthon gyakorta még azzal a >
„Egy ilyen országban, amelynek, sajnos, nem látjuk a jövőképét”…
itt egy formálisnak is alig nevezhető kulturális autonómia létezik, ami egy (költséges) pénzelosztó és (döntő többségében) >
Most már komolyan veszem...
Akkor talán én is megmosolyogtam volna ezt a mondatot. Most azonban komolyan kellene venni. Nem vágyni >
„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?
A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >
A balkanizálódástól a posztfasiszta kísértésekig
A kelet-közép-európai régió egy-két évtizeden belül balkanizálódott. Ezt a „jövőt” Szerbiában könnyebb volt felismerni, mint a >
Fontosabb a kirakat?
A nyilvánosságnak nem kell értesülni a nemzeti kisebbségek oktatási problémáiról? Csak arról, amit Vicsek hangoztatott, hogy >
Két bácskai katolikus pap, aki a háború idején Horvátországban szolgált
Egyszer arra lettem figyelmes, hogy az 56-os sorszámú után a 200-valahányas engedély következett. Másnap egy újabb >