2020. szeptember 26. szombat
Ma Jusztina, Kozma, Damján névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Rövidzárlat

Gerold László
Gerold László
Rövidzárlat

„Már ezért is nehéz elhessegetni a gondolatot, hogy Danyi Zoltánnak mégis igaza lehet.” Gerold László írásából (Vajdaság Ma):

A biztosítékot Danyi Zoltán A virágzó barackfáknak című írása ütötte ki, amely a VajdaságMa hírportálon jelent meg, s amelyet két megjegyzés kíséretében hétvégi számában a Magyar Szó is közölt. Az egyiket a VMSZ sajtószolgálata, a másikat Venczel Valentin, az Újvidéki Színház igazgatója jegyzi. Cikkében Danyi Zoltán arról ír, hogy őszre tervezett drámájának bemutatója azért marad el, mert többekkel „szóvá tette”, hogy Venczelt a párt helyezte „a színház igazgatói székébe”, s ezért ő a színház számára „nemkívánatos alak” lett. Hogy a színház és a párt olyan szoros kapcsolatban van, amely akár szerzők mellőzését is maga után vonhatja, annak akár tanújele lehet, hogy a nevezett párt választási kampánygyűlését az Újvidéki Színházban tartotta.

Erre reagált a VMSZ sajtószolgálata, emlékeztetve arra, hogy a párt 2007-től tartja újvidéki rendezvényeit a színházban. Tévedés azt gondolni, hogy ez a mostani igazgató újítása lenne. S ez így igaz. Logikus a hivatal reagálása. Az viszont már kevésbé tartozik a sajtószolgálat hatáskörébe, hogy a repertoár kérdésében megvédje az igazgatót, aki – lám! – Végel drámájának előadását és Alföldi rendezését sem gátolta meg. Hogy Végelre miért hivatkoznak azt még értem, Venczel megválasztását ő is helytelenítette, de hogy Alföldit milyen alapon említi a közlemény az igazgatóválasztással kapcsolatban, az számomra talány. Alkalmasint azért, hogy ezzel is jelezze az igazgató pártatlanságát. Azt, amit a Danyinak válaszoló Venczel is inaszakadtáig próbál bizonyítani, miszerint – ahogy erre reagálásának címe is utal – Nincsenek kívánatos és nem kívánatos személyek. Csakhogy ezenközben nála rövidzárlat állt be, a fogalomnak azon jelentése szerint, ahogy az értelmező szótár fogalmaz, miszerint rövidzárlatnak nevezzük az emlékezet zavarát, kihagyását. Venczel esetében is ez történt. Ezért szeretném emlékeztetni arra, ami megválasztása kapcsán történt, s amit vagy igyekezett elfelejteni (joggal, mert szégyenletes), vagy nem tudott (ami aligha hihető). (...)

Nézzünk szembe a tényekkel!

A színház igazgatóbizottsága elsőre teljes egyetértésben nem támogatta Venczel kinevezését. Miután azonban MNT-utasításra másnap új gyűlést hívtak össze, csodák csodája, az ib. pártkatonái és - szimpatizánsai, előző napi véleményüket megváltoztatva, támogatásuknak adtak hangot. S ettől kezdve, hiába nyilatkozott Venczel szakszerűtlen, érdemi programot nem tartalmazó, silány pályázati beadványa miatt, s ezért őt a megbízatásra alkalmatlannak tartott magyar és a szerb színházi szakma, nyitva állt a kapu Venczel kinevezése előtt, ami valóban nem a párt által, de tagadhatatlanul közvetve ennek befolyására történt. S ezt, bármennyire is kellemetlen, az igazgatónak vállalnia kell. Ízléstelenség részéről a megválasztása ellen tiltakozók esetében vesztes csatáról beszélni, amikor jól tudja – ne játssza el az emlékezeti rövidzárlat című nagyjelenetet! –, hogy mi s hogyan zajlott le. Ahogy azt is tudnia, sőt vállalnia kell(ene), hogy a különben botrányos módon (erről, ha független sajtónk lenne, olvashattunk volna) kinevezett ib. egyik kültagját, aki a beltagokhoz hasonlóan ellenezte Venczel kinevezését, a közelmúltban leváltották (mégis lennének nemkívánatos személyek?!), s helyette a napilap igazgatónőjét nevezték ki, aki „pártatlanságát” bizonyítandó, az utóbbi hónapok gyakorlatától eltérően sebtében át is vette a hírportál cikkét, hogy nyomtatott nyilvánosságot kapjon az eset, s ily módon lehetőséget adjon a párthivatal és a problematikusan megválasztott igazgató szereplésének. Elvégre kampány van!

Már ezért is nehéz elhessegetni a gondolatot, hogy Danyi Zoltánnak mégis igaza lehet, amikor összefüggést vél felfedezni tiltakozása és drámája mellőzése között.

2014. március 14.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A nemzetállam keblére öleli még a „tékozló fiait” is

Ezért nem nevezhető hontalannak az, aki egyik várost felcseréli egy másikkal, mert ott jobban érzi magát. >

Tovább

Szerbia egyetlen csatlakozási fejezetet sem nyitott az idén

A dokumentum hangoztatja, hogy „a nemzeti kisebbségek védelmét Vajdaság AT-on kívül fejleszteni kell”. Mintha a Vajdaságban >

Tovább

Azt hallom, csoda történt Washingtonban

Ez történik most is, és így marad időtlen-időkig, ha időközben nem tör ki egy regionális háború. >

Tovább

Osztozkodás a lőporos hordón

A Nyugat-Balkán – leánykori nevén Jugoszlávia plusz Albánia – befolyásolásáért többen vetekednek: az EU, az USA, >

Tovább

Botrány Újvidéken

Szerbia ezúttal kiállította saját igazolványát, az osztályzaton nem csodálkozom. Ellenben miért hallgatnak a polgárok? Félnek? Tudják, >

Tovább

Menekülés a magányból a forradalomba

A Menj és szenvedj te is, című, a Nyugatban megjelent naplójegyzetei elárulják, hogy semmiképpen sem az >

Tovább

Javasasszonyok és politológusok

A szerb kormány szerint Vučić történelmi jelentőségű győzelmet aratott. Mások szerint úgy ült a fotelén gőgösen >

Tovább

Kettős nyomás alatt

Nem kell azonban szem elől téveszteni a tényt, hogy Szerbiában a médiák új tulajdonosai a hatalmi >

Tovább

Örömünnep Szerbiában

Nem irigylem a szerbiai politikusokat sem. Hogyan lehet kormányozni egy nemzetet, amelynek lelkében ilyen mély ellentmondások >

Tovább

Konformizmus-vita

Nos, a vereség lehelete már ekkor érződött, ám a folyóiratot, amelynek indulása 1968 előszelét is jelezte, >

Tovább

Örök hála Bosnyák Istvánnak

Magától értetődő volt minden egyes mondata. Most azonban arra gondolok, hogy a lehetetlenre vállalkozott. Csak abban >

Tovább

Szaxofon

A szomszéd, a gimnázium igazgatója, Uroš bácsi szóvá is tette édesapámnak, hogy „eladtuk a kutyánkat, hogy >

Tovább