Ma Mózes, Botond, János névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
A huszadik század unalmas története
Szerbhorváth György
„A huszadik század nem egy unalmas politikatörténet háborúkkal, politikusokkal, hanem hús-vér emberekkel, őrült eszmékkel, fejlődéssel és hanyatlásokkal.” Szerbhorváth György könyvismertetője (Librarius):
Aki azzal jön, hogy egy újszülöttnek minden történelemkönyv új, annak egyfelől igaza van, másfelől nem mondott semmit. És a semmit mondás most sikerült John Lukacsnak is, a híres, magyar származású amerikai történésznek, aki legújabb könyvében végigpásztázza a huszadik századot, de egy közhelyszótár ehhez képest maga az újítás és eredetiség. Stílusa is olyan száraz, hogy a kétszersült omlós puding e könyvéhez képest, és szórakoztató, vicces avagy anekdotisztikus adalék egy biológiai lexikonban is több lehet, mint itt.
Rendben, szerzőnk már nem fiatal, hovatovább a műfajnak is van jogosultsága (nevezzük népszerűsítő-oktató történelemírásnak) – miért ne lehetne bő kétszáz oldalon összefoglalni a huszadik századot? Hagy okuljanak a fiatalok, hagy elmélkedjünk el mi is azon, ami volt, hisz pár évtizedet csak éltünk mi is abban az átkozott és véres században, amire így már vissza is tudunk emlékezni. De rögtön lebukik a fejünk, ha egy fejezet úgy indul, hogy „Az Egyesült Államok története eltér más nagy birodalmakétól.” Nem mondja?! Azon meg inkább kiakadunk, ha olyan sommásan odavetett mondatokat olvasunk, hogy Gavrilo Princip, az 1914-es szarajevói merénylő „Szerbiából jött terrorista” volt. Ha zárójelbe tesszük Lukacs olykor előbukkanó szláv-fóbiáját, de beszámítjuk, hogy mégiscsak a Pázmány Péter Tudományegyetemre járt, és nem egy lebutított hátsó-amerikai középiskola szintjén rekedt meg, szóval, a térségünket érintő kérdésekben elvárnánk tőle egy kis pontosságot. Ugyanis Princip boszniai születésű volt, ott élt és tanult, és ugyan máig vitatják, miként és hogyan instruálták Belgrádból az Ifjú Bosznia tagjait, akik a Ferenc Ferdinánd elleni merényletet kiötölték, azért azt tegyük hozzá, hogy Princip ugyan szerb nemzetiségű volt, de nem csak szerb társaival Jugoszláviát akart, nem Nagy-Szerbiát. Hogy terrorista volt-e, az meg nézőpont kérdése, másoknak nemzeti hős ő. Az meg különösen pikáns, hogy miközben a magyar történelem egy jó része arról szól, hogy Bécsre öltögettük nyelvünket és átkoztuk, ha mások tették ezt, a megértés szikrája sem csiholódik ki, sőt. (Princip, 1914 azért fontos, mert a Hobsbawm-féle bon mot szerint a rövid huszadik század akkor kezdődött.)
Meghajolunk Lukacs korábbi munkássága előtt, de ennek a könyvnek se sava, se borsa. Ugyan érthető, ha valaki egy hosszú karrier vége felé összegző munkát is le akar tenni az asztalra, de hát – még egy idézet – azzal semmit sem mond, ha azt állítja, „A huszadik század erősen átmeneti jellegű volt.” Ezt a mondatot még a középiskolában is pirossal húzná alá a töritanár, mi viszont nem is értjük, mit akar a szerző mondani. Semmit, gyanítjuk, már csak kopogott a billentyűzet, hisz ilyen értelemben minden század átmeneti, mert másik két század közt van.
Persze, lehet, az unokaöcsémnek tetszeni fog a könyv, kár, hogy nem most van karácsony, rásóznám. De ha valamit a kezébe akarok majd adni, az inkább Patrick Ouredník Europeana c. kötete lesz, melynek alcíme épp az, ami Lukacs könyvéé: A huszadik század rövid története. Az még egy kicsit rövidebb is, viszont százszor szellemesebb, érdekesebb és eredetibb. Igaz, azt egy író írta. És abból kiderül, a huszadik század nem egy unalmas politikatörténet háborúkkal, politikusokkal, hanem hús-vér emberekkel, őrült eszmékkel, fejlődéssel és hanyatlásokkal. De ahol szellem is volt – no nem az a huhogós, hanem eszmék, ideák, gondolatok, ötletek.
John Lukacs: A huszadik század rövid története. Budapest: Európa, 211 oldal, 2990 Ft
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
„Forradalom: megváltás!”
Száműztük emlékeinkből és a szótárunkból a forradalmat is, a megváltást is. Következett a bársonyos forradalom, de >
A fasizmus feletti győzelem bizarr napja
Sztálin a győztesek oldalán Jaltában megkaparintotta Kelet-Közép-Európát, beleértve Ukrajnát is. 1991-ben a Szovjetunió szétesett, Ukrajna független >
„Eredmények a válság kellős közepén”?
A számadatokból is jól látszik, hogy a két magyar lapkiadó kft. valójában, sajnos, nem hogy semmilyen >
Mi lesz ha Vučić nem lesz képes dönteni?
A Vučić-kormány idején Szerbiában nem csupán a NATO-ellenesség erősödött, hanem többségbe kerültek az EU-csatlakozás elutasítói is. >
Csend honol…
Magyarországon a Fidesz, Vajdaságban pedig a VMSZ (a Fidesz segítéségével és pénzelése által) leuralták, úgyszólván letarolták >
Égbekiáltó!
Attól félek, hogy a fasiszta jelző felelőtlen használata a fasiszta hívek malmára hajtja a vizet. Fasizmus, >
A melós utolsó szalmaszála az új igazságos Vezér
Belgrádban csak pár százan jöttek össze, hogy a munkások jogaiért emeljék fel a szavukat. Hol vagy >
Mi a fontosabb, a haza vagy Putyin?
A kormány is döntéshelyzetbe kényszerült. A kormánypárti bulvárlapok meglepő Putyin-ellenessége azt sugallja, hogy Vučić távolodni készül >
Csatlakozás az Európai Unióhoz, vagy barátság Oroszországgal?
Az Európai Bizottságból azt üzenik: „Szerbia álláspontja az Ukrajna elleni orosz agresszióról kihatással lehet az ország >
A VMSZ Nagy Buborékja
A VMSZ annyira biztos magában, hogy tudomást sem vesz a Kis Buborékban meghúzódó ellenfelekről, akik harcias >
A putyinizmus mint koreszme
Csodák csodája, számos európai antikapitalista vonzódik Putyin kapitalizmusához. A vonzódás alapját az antiliberalizmus, a keresztény gyökerekhez >
Dosztojevszkij nem így gondolta…
Bergyajev szerint az „orosz lélekben” örök csatát vív az európai és az ázsiai identitás. Győzött az >