2021. január 16. szombat
Ma Gusztáv, Marcell névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Prekrajanje istorije u cilju predizborne kampanje

Fides podiže spomenik nacističkoj okupaciji

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Prekrajanje istorije u cilju predizborne kampanje
Gustav Zoltai i Viktor Orban

Történelem hamisítás a választási kampány céljából (a nyomtatott változat a Danasban jelent meg):

Računica je jednostavna: u zemlji ima više antisemita, nego Jevreja (oko 100 000), prema tome njih treba pridobiti za buduće izbore (6. april). Ovo je konstatacija jednog od najpoznatijeg hroničara savremene Mađarske, koja opisuje stanje duha kod vladajuće stranke, Fides (Mladi demokrati – konzervativna desnica, trenutno sa dvotrećinskom većinom).

Proces pokušaja „pranja” istorije nije počeo sa predizbornom kampanjom, jer čim je desnica 2010. došla trijumfalno na vlast („revolucija u glasačkim kabinama”) odmah su preduzeti potezi za rehabilitaciju režima Mikloša Hortija, šefa države između dva svetska rata. Da se podsetimo: dotični gospodin je došao na vlast nakon slamanje kratkotrajne sovjetske vladavine, zaveo beli teror, uveo prve antisemitske zakone („numerus clausus” 1920.) u Evropi, postao saveznik do poslednjeg trenutka Adolfa Hitlera, ničim izazvan napao je Sovjetski savez (Nemci nisu insistirali), gde je poginulo više od 100 000 mađarskih vojnika, napao je i Jugoslaviju, njegove trupe su izvršile progon, poznat kao Novosadska racija, bio je još uvek šef države kada je u Aušvic poslato više od 450 000 mađarskih državljana, koji su na svoju nesreću bili jevrejskog porekla. Spisak „zasluga” naravno nije kompletan.

Od 2010. Horti je sve prisutniji u javnom životu, što u formi spomenika, što u nazivima ulica, a najviše u pokušajima idejnog opravdanja Hortija. Uz to, za razliku od prve vladavine sadašnjeg premijera Viktora Orbana (1998-2002), kada je idol-pisac bio najpoznatiji mađarski emigrant, Šandor Marai, prevođen na sve svetske jezike, pisac građanske orijentacije, koji je sa gađenjem pisao o pohlepnoj, tupoj mađarskoj desnici, sada su na redu autori, koji su u svoje vreme bili najpoznatiji antisemiti, a uz to neki od njih su i osuđeni za zločine u ratu ili su bili aktivni učesnici fašističkih vlasti na kraju rata (Albert Vaš, Sesil Tormai, Jožef  Njiro).

Institucionalizacija ovih stremljenja je osnivanje vladinog Instituta za istraživanje istorije, Veritas, na čelu sa istoričarem sumnjive reputacije, Šandorom Sakaljem. U svom prvom javnom nastupu nakon imenovanja, Sakalj je nazvao dogadjaje iz 1942. godine (nekoliko hiljada Jevreja, koji su pobegli iz svojih već od Hitlera okupiranih zemalja u Mađarsku, mađarske vlasti su vagonirali i otpremili u Ukrajinu i predali ih nemačkim vlastima, koji su većinu njih likvidirali) običnom policijskom akcijom u odnosu na strance bez važeće lične dokumentacije. Kao da vlasti nisu ni slutile da ih odvode u sigurnu smrt.

Vlada Viktora Orbana međutim ide i korak dalje. Pre nekoliko nedelja je donela odluku o podizanju spomenika na Trgu slobode, gde već stoji spomenik sovjetskim oslobodiocima. Novo obeležje jednog važnog momenta mađarske istorije biće posvećeno nemačkoj okupaciji (!) zemlje. Time će biti materijalizovan stav iz novog ustava, prema kojem Mađarska je izgubila suverenitet 19. marta 1944. godine, a stekla ga je ponovo tek nakon promene režima. Tog dana 1944. nemačke su trupe ušle na teritoriju svog saveznika, najverovatnije da bi osigurali veći entuzijazam za otpor prodoru Crvene armije. Horti je ostao šef države, imenovao je premijere i u to vreme se događa organizovana deportacija nekoliko stotina hiljada Jevreja. Međutim, po tumačenju Fidesovih „istoričara” zemlja je izgubila suverenitet neposredno pre deportacija. Znači: nije kriva, krivi su isključivo Nemci. Kao da je tada prisutni Ajhman (koji je usput bio prijatno iznenađen kooperativnošću mađarskih vlasti) sa nekoliko desetina saradnika mogao da izvede ovu akciju ogromnih razmera. Najnovija istraživanja kažu da je oko 200 000 mađarskih službenika radilo ne štedeći trud da bi poslalo u smrt svoje sudržavljane. To treba izbrisati iz istorije.

Sve ovo bilo je već suviše i za Mažihis (savez jevrejskih organizacija u Mađarskoj), koji je postavio uslov vlastima da smeni pomenutog Sakalja sa mesta direktora Veritasa i da vlada odustane od podizanja spomenika na Trgu slobode. Negativan odgovor Orbanovog kabineta je primorao Mažihis da otkaže svoje učešće u obeležavanjima 70. godišnjice holokausta. A bez njih bilo bi nakaradno održati te komemoracije. Ali ne i izbore.

2014. március 1.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az ég dörög, de a zivatar elmarad

Anikóval a teraszon ácsorogva szkeptikusan bámultuk az újvidéki mesterséges boldogságot és fényáradatot. Szabó Lőrinc verssorát ismételgettem: >

Tovább

Biztosítani a médiaszabadságot!

Az MNT alapította médiák az adófizetők pénzéből valójában nem az anyanyelvű közszolgálati tájékoztatás, hanem a VMSZ >

Tovább

Hajnal Jenő ellenzi a sajtó függetlenségét!

Az MN elnöke szükségesnek tartotta, hogy külön kommentálja a szerbiai tájékoztatási stratégiát és ezzel kapcsolatosan kifejtse >

Tovább

Övék az ország, maguknak építik (by Kenedi János)

Mindannak, ami ma a kultúrában és az oktatásban történik, semmi köze az értékteremtéshez, a hagyományok ápolásához >

Tovább

A Trump-puccs és honi recepciója

Kevés dologra vagyok kíváncsibb, mint az Orbán-rezsim végének hogyanjára, fel vagyok készülve meglepetésekre, idő előttiségre, időn >

Tovább

„Szerencsésnek mondhatom magam”

Maga a tisztogatás úgy nézett ki, hogy megálltak a járművek kb. 20 kilométerre a falu előtt >

Tovább

„Én magyar vagyok!”

Ott történt az is, hogy rám szállt egy háborút megjárt önkéntes. Állandóan macerált, nem fért a >

Tovább

A csalhatatlanokról és a tévedhetetlenekről

Megtanultam, hogy legjobban a csalhatatlan értelmiségiektől tartsak, hiszen ezek a tévedhetetlenek veszélyesek azok számára, akik szüntelenül >

Tovább

Fennállása óta a legnagyobb összeggel rendelkezik az MNT?

Nagy kérdés viszont, hogy ezt az összeget mennyire költik célszerűen, ésszerűen és főleg milyen eredménnyel? Ugyancsak >

Tovább

“Idegen eszmék”

Gömbös Gyula sem marad le.1928 februárjában óva int: „helytelen volt, mikor becsempésztek ide nyugatról különböző eszméket, >

Tovább

A megbeszélt háború

Azokat a gaztetteket, amiket elkövettek a mi katonáink is, józan ésszel talán nem is lehetett volna >

Tovább

„Három hétig nem került le a bakancs a lábunkról”

Több magyar volt közöttünk, és amikor összefutottunk, mindig váltottunk pár szót. Előfordult, hogy ezt a tisztek >

Tovább