2024. április 28. vasárnap
Ma Valéria, Péter névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Semmi sem az, ami

Gerold László
Gerold László
Semmi sem az, ami

„Azt követően, hogy a második vendéget is megborotválja, felveszi kabátját, kalapját és – távozik, bezárja az ajtót, s többé nem tér vissza.” Gerold László jegyzetéből (Vajdaság Ma):

(…) S ezzel el is érkeztem jegyzetem igazi céljához, Tolnai Ottó egykor nagysikerű színpadi játékának, a Végeladásnak sajátos változatához. Tudjuk, remélem, igen, mert illene, az alapszöveg Csömöre bácsi viszontagságos életének története, de egyben majd egy évszázad története is, ahogy ezt egy észak-bácskai ember saját bőrén, Szibériától Adorjánig vezető élettörténete során megtapasztalta, hogy végül – mintegy életének lezárásaként – hosszú évtizedek alatt gyűjtött mindennapi kincseinek végeladásával búcsúzzon a földi élettől. Ezt a szívszorító, de líraian szép történetet dolgozta át a borbély – ki egykor Csömörét is borotválta – egyszemélyes színházává Imre Zoltán és a számos részletet előadássá szervező rendező, Hudi László. Ahhoz, hogy a többszemélyes darab monodrámaként működjön, természetesen jelentős változtatásra volt szükség. Mivel a történet egyetlen szereplőre íródott, a borbély szükségszerűen hol mesélőként, hol saját történetének előadójaként szólal meg. Mesélőként a Csömöre bácsival történeket mondja el, de – hogy ehhez közvetlenebb viszony fűzze – ezeket saját apja történeteként adja elő. Ezzel szinkrónban beszél önmagáról. Míg az előbbi vonatkozásban a történelemnek az egyes ember életébe történő zavart, bajt okozó beavatkozásáról értesülünk, addig – olvasatom szerint – az előttük szorgoskodó figaró története arról a magányról szól, amely ellen mindenki saját stratégiáját kidolgozva védekezik. Ő például azzal, hogy kuncsaftjaival nem fizetteti meg a borotválást, inkább saját és apja gyűjteményéből ad oda valamit (gyúródeszkát, borosüveget, felesége aranyfogait, ruháit stb.), hogy ennek fejében a frissen borotvált vendég még tizen-huszonvalahányszor kötelességének érezze, hogy hozzá újból betérjen. Újabb alkalom lesz az számára, hogy magányát oldja.

Így formálódik az eredeti mű részleteit megszüntetve/megőrizve a Katona József Színház és a hozzácsatlakozó társulatok által létrehozott színházi előadás, melynek színhelye – Pesten, a Kossuth Lajos utcai Puskin mozi mellett – stílusosan erre az alkalomra berendezett borbélyműhely. Itt borotvál a kiváló színész, Bán János miközben társalog a mintegy ötven főnyi közönséggel vagy éppen a borbélyszékben ülő alkalmi vendéggel, akit pálinkával kínál és különféle mulatságos történetekkel traktál, illetve olykor az utcán elhaladó, a látványra kíváncsian megálló járókelőkkel folytat némabeszédet ebben megannyi apró részletre kiterjedő, jó ritmusú, mindvégig közvetlen hangnemű, tartalmasan szórakoztató, életepizódokat felvillantó és a magányt ügyesen érzékeltető/leplező előadásban. Csak azt sajnálhatjuk, hogy tapssal nem köszönhetjük meg a Bán János szép teljesítményét, mert azt követően, hogy a második vendéget is megborotválja, felveszi kabátját, kalapját és – távozik, bezárja az ajtót, s többé nem tér vissza. Mi meg ott ülünk egy-egy félénken csattanó tapssal próbálkozva némán, míg néhány percnyi tanácstalan várakozás után az ügyelő ki nem szabadít bennünket.

2014. február 19.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Két horvát Trump

Ha a választási térképeket egymásra helyeznénk, a színpalettától vibrálna a szemünk. S ez így mind szép >

Tovább

Legitim parlamenti képviselet nélkül

Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >

Tovább

Együtt

Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >

Tovább

(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”

Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >

Tovább

Fake news és post-truth!

Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >

Tovább

A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk

Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik.  Az értelmiségi filiszter távol >

Tovább

A demagóg lojalitás jutalma

Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >

Tovább

VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK

Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >

Tovább

Torontáltordára kéne menni

Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >

Tovább

Folytatódik a kis bácskai sárdobálás

Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >

Tovább

RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA

A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >

Tovább

Ismét

Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >

Tovább