2020. május 28. csütörtök
Ma Emil, Csanád, Vilmos névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

Lauda nagyasszonyunknak

Lauda nagyasszonyunknak
Beethoven IX. szimfóniája

Hernyák György rendező a vajdmagyar közegben rendkívül bátor írását a Vajdaság Ma Olvasók rovatából (ez is jellemző!) ollóztuk.

Oly távol vagy tőleeem, de mééégis közel.

(Kottaismeret tudásának hiányában ajánlatos a szöveg olvasásakor Dvořák Új világ szimfóniájának II. tételét vagy Beethoven IX. szimfóniájának IV. tételét hallgatni.)

(Kötelező nemes pátosszal olvasni a következő szöveget.)

Végre-valahára eljött a nap! Az a dicső nap, amikor a vajdasági magyar művészek több évszázados bolyongás és tétovázás után megfogalmazhatják maguknak, mi a művészetük célja! Kis nép vagyunk itt a Balkánon, a szlávság szorító ölelésében, s még kisebbség a Vajdaságban (vagy Délvidéken – mindenki válassza ki, melyik felel meg neki jobban). Sok-sok emberöltőnyi idő, ami felemésztette művészeink s filozófusaink erejét, akaratát és akaraterejét annak igyekezetében, hogy megértsék, mások vagyunk, mint a többiek! Próbáltak azonosulni a szókratészi művészet-meghatározással, a platónival, Hegellel, Diderot-val, Michelangelóval, Appiával, Apollinaire-rel, Schönberggel (csakhogy a mások által legelismertebb flancos külföldieket – s ma már néhaiakat – említsem), de most rá kell jöjjünk végre: hiú ábrándokat űztünk, kergettünk az évezredes ködben, mert mi nem vagyunk mások. Mi mi vagyunk! De kell egy vezér, kinek éles szeme, elméje, akarata utat mutat. Ím, itt a vezér, s megmutatta ezt az utat! Nem komplikáltat és érthetetlenül szövevényeset (mint az előbb említettek), hiszen mi egyszerű nép vagyunk, és az egyszerű szóból értünk:

„A művészi alkotás örömet kell hogy szerezzen az olvasónak, nézőnek, hallgatónak, annak a közösségnek, amelyhez szól, legyen az egy falu apraja-nagyja, vagy egy kortárs zenei hangverseny-, színházi előadás közönsége, magányos, esti könyvolvasás.”

Világos? Tessék ehhez igazodni! Aki vajdaságinak (délvidékinek) s magyarnak tartja magát, ezt az utat kövesse! Miért? Mert ezt az arra legméltóbb ember mutatta meg nekünk!!!!!!!!!!!!!!!!!!! (Nincs elegendő papírom a felkiáltójelekhez.) Hiszen ő a mi anyánk, atyánk, bajban s gondban védelmezőnk, s dicső vezérünk! Ki, ha nem ő?!

Tisztelt Olvasó! Ha művésznek vallanád magad, meg ne forduljon a fejedben ama bűnös, káros gondolat, hogy te határozd meg magad s művészeted irányát s célját! Vedd észre, hogy ezzel közösségedet rombolod s nem egységre, de széthúzásra biztatsz. Akkor pedig itt, eme áldott térben, s még áldottabb népben nincs helyed! Amit föl kell adnunk, hát föladjuk! Nem kell nekünk Michelangelo szomorú Pietàja, nem kell Schönberg Dodekafóniája, nem kell Lutosławski, Penderecki, Bartók fölzaklató zenéje, nem kellenek Goya zavart keltő festményei, Picasso Avignoni asszonyai, Guernicája, a Háború és béke, József Attila, Dylan Thomas, Ady, Baudelaire idegesítő versei, s nem kell a rap, mert idegborzoló és hangos, nem kell a free jazz, a félelmetesen fölénk tornyosuló emeletes házak, a szörnyű művészfilmek, a nem kizárólag örömöt okozó színházi előadások... (A sorrendnek ezzel még nincs vége, egészítsd ki, örömködő Olvasó!)

Tessék művésznek felfogni, hogy örömet kell szerezzen! Persze van egy másik szakma (ami az örömszerzést vallja magának), mely sokkal ősibb a művészetektől (már a szinkretizmus idején is az volt), de erre ne figyeljünk, mert ezt az örömszerző tiszta haszonlesésből és gazdagodásból műveli – anélkül, hogy ő is élvezné. Pfuj! Minden okkal történik. Vezetőink vigyáznak ránk! Alkossatok, hogy örömet szerezhessetek!

Hernyák György
kántortanító

2014. február 15.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Kékek és vörösök

Korrigálni akar. Az egyetlen, akire ráhagyhatja a kormányzást, a nyugdíjas korú, minden politikai szándéktól mentes, igazgatási >

Tovább

Milošević, az úttörő

Milošević már a nyolcvanas évek végén, tehát harminc évvel ezelőtt kitalálta azt, amivel a mai zsebautokraták >

Tovább

A Magyar Mozgalom Szabadkán és Zentán indul

Az elnökség szerint azért, hogy legyen a magyar kisebbségnek választási lehetősége. Ezenkívül kérik a szavazókat, hogy >

Tovább

Küzdelem a jogérvényesítésért és a (meg)maradásért

A nemzeti kisebbségi jogok területe dinamikus/változékony, illetve folyamatos átalakulásnak, javulásnak és rosszabbodásnak van kitéve. Ez a >

Tovább

Kaméleonok kora

Ma sok művész és író Kišsel próbálja kozmetikázni a múltját. Persze, mértékkel, óvatosan és igencsak ravaszul, >

Tovább

A náci irodalomról

A „La literatua nazi”-ról viszont Páger Antal jutott eszembe, noha a jó Téni bá épp nem >

Tovább

Hát egy magyar mennyit ér?

Legyek én is patetikus: nem egy román vagy magyar nemzetállam a mi jövőnk, nem is a >

Tovább

A románellenesség ellen

Sajnos hazánk nem egészséges. Milliók nem értik, miért néz ránk irtózattal a fél világ. Van ebben >

Tovább

30 éve (Keszég Karcsi)

Határincidens happy enddel. Az új főszerkesztő egy ideig vitte az addigi szerkesztéspolitikát, majd külső és belső >

Tovább

A Kúria a cigánygyerekeknek igazságot szolgáltatott

Végre örömhír Magyarországról. Ütközetet vesztett a fajüldöző, fajgyűlölő politika. Már régóta nem veszített. Legfőbb ideje volt. >

Tovább

Nesze nektek intimizmus, mondja a koronavírus

Nem zárom ki, hogy születik néhány fontos mű is, csakhogy azok elsősorban nem csak a koronavírus >

Tovább

30 éve (5. rész)

Egy vita, amely akár manapság is folyhatna. Tartalmilag legalább is, de ma már, a pártsajtó korában >

Tovább