2020. április 9. csütörtök
Ma Erhard, Ákos, Döme névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Számtani feladvány

Varga Szilveszter
Varga Szilveszter
Számtani feladvány

Egy olyan ártatlan tudo­mányt, mint a matematika, vagy mint a nyelvtan, ne­héz az ideológia kényszer­zubbonyába bújtatni, no de, azért semmi sem lehe­tetlen. Ezt az utóbbi évtizedekben ezen a vidéken apáink többször bebi­zonyították, és még bizonygatják ma is elég sokan.

Elődeink leleményessé­géről a kíváncsiskodók az antikváriu­mokban könnyen meggyőződhetnek, mert akik ügyesek voltak, a hatalom­váltás után gyorsan megszabadultak a kompromittáló Tito-sorozatoktól, Kardelj művektől és a kommunista tan­meséktől, amelyek a hős vezérek ne­héz gyermekkoráról vagy az elvhű szegénylegények sárkányölő erejéről szóltak. Az eladhatatlan antikváriumi könyvek közé tartoznak természete­sen az ötvenes évek magyarországi nyelvtanai is, főleg azok, amelyek még a Rákosi-korszakban készültek, és tele vannak az adai származású nyelv- és egyéb zseni beszédeiből vett példamondatokkal. Ezekben kell az­tán megkeresni a mellékneveket, a főneveket, no meg az igét. A régi matekkönyvekre ugyan nehezen lehet ráfogni, hogy ideológiai tartalmuk mi­att porosodnak a polcokon, mert leg­többször ennek a tudományágnak a gyors fejlődése miatt selejtezték ki őket, ami azonban nem jelenti azt, hogy az egzakt természettudományo­kat nem lehet a politika szolgálólá­nyává tenni. Erre kitűnő példa az Osztap Bender kalandjait elmesélő egyik llf-Petrov műből származó ironi­kus részlet.

Vorobjovo, Gracsevo és Drozdovo állomásokon egyforma számú sze­mélyzet van. Drozdovo állomáson hatszor kevesebb a komszomolista, mint a másik kettőn együttvéve. Vorobjovo állomáson viszont tizenkét személlyel több párttag van, mint Gracsevo állomáson, utóbbin hattal több a pártonkívüli, mint az első kettőn. Hány vasutas dolgozik az állomásokon, és milyen a párttagok és komszomoltagok aránya egymás­hoz viszonyítva?

Noha valamikor erős oldalam volt a matematika, mégsem fejtettem meg ezt a feladványt, mert biztos vagyok benne, hogy az Aranyborjú íróinak nem az volt a céljuk, hogy az olvasót számtanból leckéztessék meg. Csak azért méláztam el ennél a kis példánál, mert lassan az egész világ a jugoszláv helyzetre átalakított változa­ton töri a fejét. A módosított felad­vány valahogy így hangzik:

Szlovénia, Horvátország és Szer­bia államokban egyforma zűrzavar van. Szerbia államban hatszor keve­sebb a szeparatista, mint a másik kettőben együttvéve. Szlovénia ál­lamban viszont tizenkét százalékkal több az elszakadást követelők szá­ma, mint Horvátország államban. Utóbbiban negyedfélszer több a fegyveres útonálló, mint az első kettőben. Hány Jugoszláviát akaró dolgozik az államokban és milyen a csetnikek és usztasák aránya egy­máshoz viszonyítva?

Aki ezt a példát megoldja, megér­demli a Fejszámolók és Hasbeszélők Szövetségének Hatfáklyás Érdem­rendjét, amelyet alkalmi kardcsörtetés keretében Dögšešeljű vajda-elvtárs ad át, miközben leszedi a csillagokat az égről meg a középületekről. Nos, itt tartunk. Amíg az olvasó és az egész művelt Európa a békés megoldáson töri a fejét, addig Mirko Jović szabad­csapata aláaknáz néhány vasutat, Abu Martićék bevonulnak Bosznia állam­ba, az egyesített horvát-szlovén fegy­veres erők pedig kijelölik a megfi­gyelőpontokat a közös határon: va­gyis hirtelenjében szét- és összeesik Jugoszlávia. Pontosabban: szétesik az ország, és összeesnek az éhségtől ed­dig csak szédelgő polgárok.

Föltételezem, hogy a kisebbségben élők többsége nem akar beleszólni az össznemzeti acsarkodásba, mégis kárvallottja lesz a délszláv népek törté­nelmi leszámolásának. Ennek ellenére valószínűleg nem vagyok egyedül, aki jobban szeretné, ha végre valamiféle kompromisszum jönne létre a nagy és a magukat egyre nagyobbnak érző nemzetek között, már csak azért is, mert amíg ők vitatkoznak, mi is éhen halunk. Ezen pedig még az sem se­gít, hogy Új-Belgrádban Szoci Józsi megalakítja saját kis kirakatpártját. Már a vak is látja, hogy a politikában félévezrede nincs új a nap alatt, va­gyis, hogy a XI. Lajosnak tulajdonított Diviser pour régner!, tehát az oszd meg és uralkodj elv lett a köztársasá­gi kiskirályok kedvenc szórakozása. Zágrábban megalakult a jó szerbek, Szerbiában pedig a jó magyarok és a szófogadó bunyevácok pártja.

Ha ezt mind összeadjuk, kivonjuk, megszorozzuk, elosztjuk és a kapott eredményből levonjuk a tanulságot, láthatjuk: a jugoszláv helyzethez ido­mított számtani feladvány megoldha­tatlan. Nincs az a matematikus, aki hosszas bíbelődés után fölkiálthatna, hogy megvan, és nincs az a kompu­ter, amely ettől a kis enigmától le ne égne, avagy: Jugoszlávián már csak az Isten segíthet, de lehet, hogy az sem.

1991. június 25.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A veszélyeztetett emlékezet

A múltszorongásom oka az, hogy a múlt nem múlt el, ami főleg az emlékezetet veszélyeztethető autokrata >

Tovább

Elment a halk emberünk

Nemes Pistával a nyolcvanas évek legelején hozott össze a sors. Persze addig is tudtunk egymásról, hiszen >

Tovább

Büntetés vagy gondoskodás

A politikusnak kötelessége a feltételek biztosítása, ezért adókedvezményben részesíti azokat az üzletláncokat, amelyek nem reklámfogásból ígérik >

Tovább

A farkas és a huncut kismalac

Van egy álmom, vágyam, kívánságom - van több is, de maradjunk meg ennél, mert olyan bájosan >

Tovább

Bizalmi válság?

Ha a kormány nem akarja leváltani a népet, akkor nem ártana némi önkritika: nézzenek magukba, tegyék >

Tovább

A másik szabadsága

Ha elvárom, hogy senki ne korlátozzon személyi szabadságom kiteljesítésében, ezt joggal várhatják el tőlem is. Önmagammal >

Tovább

A hatalomban, vagy ellenzékből? (3.)

A VMSZ vezetői történelmi hibát követtek el, amikor szövetkeztek a radikálisokból lett haladókkal. Számukra nem a >

Tovább

A hatalomban, vagy ellenzékből? (2.)

A Szijjártó vezette magyar külügy teljesen lemondott a délvidéki magyar közösség helyzetével kapcsolatos bármilyen kérdésnek vagy >

Tovább

Harangok és mentőautók

Ferenc pápa a koronavírus sújtotta világért imádkozik. Rómában szólnak a harangok miközben szirénáznak a mentőautók. Végel >

Tovább

Kellemes meglepetés

Az újvidéki rádiósok becsületére váljon, hogy az ügyben Sinkovics Norbertot, a SZER vajdasági tudósítóját, a független >

Tovább

A hatalomban, vagy ellenzékből? (1.)

Mit eredményezett, tehát, a VMSZ-nek „a hatalomban való szerepvállalása”? A VMSZ vezető tagjainak néhány jól fizetett >

Tovább

A nemzeti egység kompromisszumok nélkül csonka

Semmi sem kártékonyabb, mint az embereket nemzetpolitikai kínai csizmába kényszeríteni. A vajdasági magyar politikusoknak sem ártana >

Tovább