2025. március 21. péntek
Ma Benedek, Bence, Miklós névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Számtani feladvány

Varga Szilveszter
Varga Szilveszter
Számtani feladvány

Egy olyan ártatlan tudo­mányt, mint a matematika, vagy mint a nyelvtan, ne­héz az ideológia kényszer­zubbonyába bújtatni, no de, azért semmi sem lehe­tetlen. Ezt az utóbbi évtizedekben ezen a vidéken apáink többször bebi­zonyították, és még bizonygatják ma is elég sokan.

Elődeink leleményessé­géről a kíváncsiskodók az antikváriu­mokban könnyen meggyőződhetnek, mert akik ügyesek voltak, a hatalom­váltás után gyorsan megszabadultak a kompromittáló Tito-sorozatoktól, Kardelj művektől és a kommunista tan­meséktől, amelyek a hős vezérek ne­héz gyermekkoráról vagy az elvhű szegénylegények sárkányölő erejéről szóltak. Az eladhatatlan antikváriumi könyvek közé tartoznak természete­sen az ötvenes évek magyarországi nyelvtanai is, főleg azok, amelyek még a Rákosi-korszakban készültek, és tele vannak az adai származású nyelv- és egyéb zseni beszédeiből vett példamondatokkal. Ezekben kell az­tán megkeresni a mellékneveket, a főneveket, no meg az igét. A régi matekkönyvekre ugyan nehezen lehet ráfogni, hogy ideológiai tartalmuk mi­att porosodnak a polcokon, mert leg­többször ennek a tudományágnak a gyors fejlődése miatt selejtezték ki őket, ami azonban nem jelenti azt, hogy az egzakt természettudományo­kat nem lehet a politika szolgálólá­nyává tenni. Erre kitűnő példa az Osztap Bender kalandjait elmesélő egyik llf-Petrov műből származó ironi­kus részlet.

Vorobjovo, Gracsevo és Drozdovo állomásokon egyforma számú sze­mélyzet van. Drozdovo állomáson hatszor kevesebb a komszomolista, mint a másik kettőn együttvéve. Vorobjovo állomáson viszont tizenkét személlyel több párttag van, mint Gracsevo állomáson, utóbbin hattal több a pártonkívüli, mint az első kettőn. Hány vasutas dolgozik az állomásokon, és milyen a párttagok és komszomoltagok aránya egymás­hoz viszonyítva?

Noha valamikor erős oldalam volt a matematika, mégsem fejtettem meg ezt a feladványt, mert biztos vagyok benne, hogy az Aranyborjú íróinak nem az volt a céljuk, hogy az olvasót számtanból leckéztessék meg. Csak azért méláztam el ennél a kis példánál, mert lassan az egész világ a jugoszláv helyzetre átalakított változa­ton töri a fejét. A módosított felad­vány valahogy így hangzik:

Szlovénia, Horvátország és Szer­bia államokban egyforma zűrzavar van. Szerbia államban hatszor keve­sebb a szeparatista, mint a másik kettőben együttvéve. Szlovénia ál­lamban viszont tizenkét százalékkal több az elszakadást követelők szá­ma, mint Horvátország államban. Utóbbiban negyedfélszer több a fegyveres útonálló, mint az első kettőben. Hány Jugoszláviát akaró dolgozik az államokban és milyen a csetnikek és usztasák aránya egy­máshoz viszonyítva?

Aki ezt a példát megoldja, megér­demli a Fejszámolók és Hasbeszélők Szövetségének Hatfáklyás Érdem­rendjét, amelyet alkalmi kardcsörtetés keretében Dögšešeljű vajda-elvtárs ad át, miközben leszedi a csillagokat az égről meg a középületekről. Nos, itt tartunk. Amíg az olvasó és az egész művelt Európa a békés megoldáson töri a fejét, addig Mirko Jović szabad­csapata aláaknáz néhány vasutat, Abu Martićék bevonulnak Bosznia állam­ba, az egyesített horvát-szlovén fegy­veres erők pedig kijelölik a megfi­gyelőpontokat a közös határon: va­gyis hirtelenjében szét- és összeesik Jugoszlávia. Pontosabban: szétesik az ország, és összeesnek az éhségtől ed­dig csak szédelgő polgárok.

Föltételezem, hogy a kisebbségben élők többsége nem akar beleszólni az össznemzeti acsarkodásba, mégis kárvallottja lesz a délszláv népek törté­nelmi leszámolásának. Ennek ellenére valószínűleg nem vagyok egyedül, aki jobban szeretné, ha végre valamiféle kompromisszum jönne létre a nagy és a magukat egyre nagyobbnak érző nemzetek között, már csak azért is, mert amíg ők vitatkoznak, mi is éhen halunk. Ezen pedig még az sem se­gít, hogy Új-Belgrádban Szoci Józsi megalakítja saját kis kirakatpártját. Már a vak is látja, hogy a politikában félévezrede nincs új a nap alatt, va­gyis, hogy a XI. Lajosnak tulajdonított Diviser pour régner!, tehát az oszd meg és uralkodj elv lett a köztársasá­gi kiskirályok kedvenc szórakozása. Zágrábban megalakult a jó szerbek, Szerbiában pedig a jó magyarok és a szófogadó bunyevácok pártja.

Ha ezt mind összeadjuk, kivonjuk, megszorozzuk, elosztjuk és a kapott eredményből levonjuk a tanulságot, láthatjuk: a jugoszláv helyzethez ido­mított számtani feladvány megoldha­tatlan. Nincs az a matematikus, aki hosszas bíbelődés után fölkiálthatna, hogy megvan, és nincs az a kompu­ter, amely ettől a kis enigmától le ne égne, avagy: Jugoszlávián már csak az Isten segíthet, de lehet, hogy az sem.

1991. június 25.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

KORMÁNYVÁLTÁS SZERBIÁBAN

Az országot most egy olyan személy tartja „sakkban” (sokkban?), akit – Gordana Čomić, előbb a Demokrata >

Tovább

Szolidaritás és katarzis?

A magyarázat lehetséges kulcsszava tehát a szolidaritás, annak itt s másutt nemigen látott formái, amelyek sosem >

Tovább

Ha létezne egy igazi államférfi

Míg az előző 30-50 körüli nemzedék nagy része – sokan közülük rossz lelkiismerettel - pragmatikusan alkalmazkodott >

Tovább

Hősök emlékét ünneplik a gyávák

Gyáva népnek nincs hazája, a 177 évvel ezelőtti hősökre mutogató VMSZ-magyarkák a 48-as szabadságharc megszégyenítésének iskolapéldái. Mit >

Tovább

A jelenlegi politikai elitnek le kell mondani az önzésről

A jelenleg uralkodó politikai elit nagy része három évtizede politikai üvegbúra alatt él, azzal a szent >

Tovább

Mi veszélyezteti a vajdasági magyarok megmaradását?

A vajdasági magyar közösségnek joga van tudni, hogy mit is mondod Fremond Árpád, az MNT VMSZ >

Tovább

A nagyhatalmak újra kezdik az érdekövezetek felosztását

A tömegek a válságos helyzetben olyan Vezért keresnek, akiben feltétlenül megbíznak. Az autokrata rendszerek tehát kimondottan >

Tovább

Így fogadjuk el az autokratákat: kiskanállal

Még arra is bátorkodott utalni, hogy a parlament csak a demokratikus rendszer egyik eleme és nem >

Tovább

A VMSZ SZÉGYENPÁRT

A junior pártelnök nem a magyar közösség, hanem csak a saját és pártja szűk elitjének az >

Tovább

Barbárság vagy demokrácia?

„Donald Trump – írta Fukuyama - legutóbbi lépései Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatban letaglózóak voltak. A nyugati >

Tovább

A VMSZ is engedelmesen tűrte, hogy a „puccsisták” közé sorolják

Ebben a zűrzavaros helyzetben külön figyelmet érdemel David Atlagić kormánypárti képviselő felszólalása. Kitért az 2000 október >

Tovább

Egy országot elveszejteni

A megszabadulás tőle régóta elsőrendű erkölcsi és nemzeti egzisztenciális kérdés volt, a friss fejlemények fényében pedig >

Tovább