2021. február 26. péntek
Ma Edina, Viktor, Győző névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Érteni és megértetni

Gerold László
Gerold László

„Ez a helyzet a manapság személyi jelleg helyett erőteljesen társadalmi jelenséggé váló gay-séggel, amely azzal mutat túl önmagán, hogy tágabban véve a másság elfogadásának kérdését is felveti.” Gerold László jegyzetéből (Vajdaság Ma):

„Köszönöm szépen, ebből nem kérek – hallottam több ismerősömtől is, amikor megkérdeztem tőlük, látják-e vagy látni fogják-e az Újvidéki Színház legújabb, Kéjpart című előadását. – Majd többen, sajátos mód elsősorban idősebbek, mintegy magyarázatként hozzátették, nem az ő világuk, ezért nem érdekli őket, nem is nézik meg. Vélem ezt érteni, tőlem is aligha van valami távolabb, mint a meleg-problematika, csakhogy egy előadás más is és több is, mint a pőre valóság, jóllehet kiindulópontja a realitás, ami ha színházi előadás alapját képezi, akkor olyan művészi tetté transzformálódik, aminek megítélése, elfogadása vagy elutasítása, sajátos kritériumok szerint történik, illetve amely elől azzal, hogy az emberi létezés szempontjából olyan kérdéseket tesz fel, melyeket az „engem nem érdekel” struccpolitikával nem lehet nem létezőnek se vélni, se lazán elutasítani. Egyszerűen: mert van. S ami van, az, ha akarjuk, ha nem, érint bennünket.”

„Ez a helyzet a manapság személyi jelleg helyett erőteljesen társadalmi jelenséggé váló gay-séggel, amely azzal mutat túl önmagán, hogy tágabban véve a másság elfogadásának kérdését is felveti. Mindenféle másságét, melyek, mi tagadás, óhatatlanul is át- s átszövik mindennapjainkat, mind keserű vagy fájdalmas élettapasztalat formájában, mind pedig az elfogadás, divatos szóval, a tolerancia szükségét és igényét felvetve.”

„És erről szól ez az előadás, melyben más nem történik, mint hogy két idős, magukat a szóhasználat szerint nyanyának vagy nyanyusnak nevező meleg úr s az őket szóra bíró hasonszőrű fiatal saját történeteiket osztják meg velünk. De nem önfeledt és önelégült sztorizás formájában, ellenkezőleg annak illusztrálásaként, hogy számukra ez a rendhagyó állapot (férfi testben női lélek van!) milyen belső megpróbáltatásokat eredményez, illetve milyen megalázó helyzetbe hozza őket maguk előtt és abban a közösségben és ennek részéről is, melyben élnek.”

„Többszörösen tragikus emberi sorsokkal szembesülünk. Ennek megmutatására fokuszál az előadás, melyet Michał Witkowski, a problematikát belülről ismerő lengyel író Kéjpart című 2004-ben megjelent, magyarul 2010-től olvasható regényéből Gyarmati Kata adaptált színpadra, és Puskás Zoltán rendezett. A dramatizálás okosan és céltudatosan mellőzi azt a történelmi környezetet, mely Witkowski művét időben elsősorban az orosz megszállás korába lokalizálja, és mellőzi a téma bulvárjellegű epizódjait is. Ennek köszönhetően nyer az előadás általános jelleget és válik alkalmassá emberi sorsok hiteles ábrázolására, ami a színészek számára annak ellenére, hogy gesztus szinte semmi, egyetlen eszközük a kimondott szó, szokatlan, sőt nehéz, de végül is sikeresen megoldható és megoldott feladatot jelent.

Visszatérve írásom bevezető soraihoz: megnyugtatom azokat, akik holmi meleg-hivalkodástól tartottak, ilyesmi nem történik. Bár a téma kényes, de az előadás egy percig sem ízléstelen, nem demonstráció, hanem korrekt, lényegre törően visszafogott, igaz, megismerkedünk bizonyos szakszavakkal (ferdítés, lump stb.), „műfaji” ismereteket, eligazítást óhatatlanul is nyújt.” (…)

„A Kéjpart mindenképpen merész, de sikeres vállalkozás, amely azok számára, akik előítéleteiket legyőzve jegyet váltanak az előadásra, az értés és a megértés felismerését, élményét nyújt(hat)ja.”

2013. november 8.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„Nesze semmi, fogd meg jól!”

Aki csak teheti, továbbra is tartson ki az elvett ingatlanok természetben való visszakövetelése mellett, ne fogadja >

Tovább

A közéleti vákuum depresszív hatása

A covid19 befagyasztotta az állapotokat, ami nem jelenti azt, hogy a társadalmi feszültségek nem növekszenek. Ezt >

Tovább

A harmincas évek újra meg újra felbukkanak

Az antifasiszta Európa kerekedett felül, az képviselte a többséget, és rossz érzéseim ellenére elégedett vagyok azzal, >

Tovább

Haiku és kapitalizmus

Inkább azon csodálkoztam, hogy ezek az államkapitalista kommunista milliárdosok verseket írnak. Mégpedig haikukat! Környezetünkben ilyesmi nem >

Tovább

Független sajtó

Aki saját eszmei értékrendjéhez ragaszkodik, legyen az akár szocialista, konzervatív vagy liberális, az Arthur Koestlerrel elmondhatja, >

Tovább

Bűn

Lehet, hogy a legnagyobb bűn a bűnhődéstől való menekülés. Azokra gondolok, akik Pilátusként nem akartak hallani >

Tovább

Kamberi: „Így még Milošević uralkodása idején sem volt”

A képviselők nem éltek/élnek az anyanyelv használatának jogával a szerb parlamenti felszólalásaik alkalmával. Kovács Elvira, a >

Tovább

Ami az embert igazából feszíti, azzal kéne foglalkozni

„Hogy az irodalom csak irodalom. Ennek vége van. Ez nem azt jelenti, hogy vissza kellene fordulni, >

Tovább

Pásztor Bálint és a szabadkaiak folyamatos átverése

Pásztor Bálintnak a hatalmi koalícióban ülve nem most kellene ellenzékit játszania utólag, hanem még a tervek >

Tovább

Az Utolsó Vajdasági

Nem csak tőle, a most már halhatatlan énekes-költőtől búcsúzunk, hanem egy kicsit Vajdaságtól is. Attól a >

Tovább

A demokrata jelszavakkal sáfárkodók

Továbbra is rejtély előttem, hogy azok, akik húsz-harminc évvel ezelőtt tisztességgel kiálltak a szabadság mellett, miért >

Tovább

Sinkó, Herceg és Tito

Az a pár mondat mélyebben ragadta meg az összefüggéseket, mint azok a kaméleonok, akik versben továbbá >

Tovább