2020. május 28. csütörtök
Ma Emil, Csanád, Vilmos névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

FT-blog Orbán államosításairól

FT-blog Orbán államosításairól
A dermedt nemzet (Apachennov illusztrációja)

Isten hozta Önöket a magyar politika fejtetőre állított valóságában. Galamuscsoport:

A Financial Times beyondbrics című blogrovata közölte Kester Eddy cikkét: Orbán és a közüzemi szolgáltatók – Csak ne nevezzék államosításnak.

Orbán Viktor, Magyarország „jobbközépnek” tekintett miniszterelnöke, egykori kommunistaellenes egyetemista másként gondolkodó államosítani akarja az áramszolgáltatókat, amelyeket a „kommunisták” a kilencvenes évek közepén privatizáltak.

Orbán, vagy a köreihez tartozók, már régóta célozgattak rá, de mint azt a miniszterelnök világossá tette rendszeres péntek reggeli interjújában az állami rádióban: „Folyamatos tárgyalásokban vagyunk (e téren) hat vagy hét nagyon komoly, korábban privatizált társaság visszavásárlásáról vagy újból állami kézbe vételéről”.

Ez már majdnem világos. Orbán kerülte az „államosítás” szót, amelyet az ország kommunista múltjához asszociálnak, helyette inkább „közösségi tulajdonról” beszél.

Isten hozta Önöket a magyar politika fejtetőre állított valóságában. Engedjék meg a beyondbricsnek, hogy megmagyarázza.

Amikor a szocialisták (vagy a magyar jobboldali beszédben kommunisták) 1995–96-ban kormányon voltak, klasszikus jobboldali gazdaságpolitikát valósítottak meg azzal, hogy magas dollárárakon privatizálták a magyar energiaszektor jelentős részét.

Magyarországnak, amely akkor fél évtizede indult el a kommunizmust követő fájdalmas átalakulás útján, szüksége volt a bevételekre a könyvelés kiegyensúlyozásának elősegítésére, míg a szolgáltatóknak, amelyek a kommunizmus utolsó évtizedében kiéheztek a beruházásokra, készpénzben gazdag külföldi tulajdonosokra volt szüksége a modern know-how-hoz és az eszközök megújításához.

Vegyük ehhez hozzá, hogy a Varsói Szerződés Trabant-boldog idejében az energiában gazdag Szovjetunió számos kelet-európai országot támogatott az olcsó energia biztosításával.

Akkoriban, 1990–91-ben Magyarország nem tudott elég gyorsan kilépni a KGST-ből (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa), a közös piac kommunista változatából. Így aztán az oroszok figyelmeztették korábbi vonakodó szövetségesüket, hogy attól kezdve nem másodosztályú buszokkal és harmadosztályú borral fizetnek az olajért és a gázért, hanem igazi zöldhasúakkal.

A háztartási energiaárak exponenciális növekedésnek indultak – ami nagy fájdalmat okozott az átlagos magyar háztartásoknak –, de 1996-ra többé-kevésé megfeleltek a valós piaci áraknak.

Orbán, aki első ízben 1998-ban lett miniszterelnök, talán kommunistaellenes volt a nyolcvanas években, de ettől még nem lett a szabad piacgazdaság híve a következő évtizedben. 2000-ben megragadta a lehetőséget népszerűsége növelésére azzal, hogy nem volt hajlandó a törvényeknek megfelelő gázár-emelésre.

Amikor 2010-en visszatért a hatalomba, Orbán és miniszterei nyomban elkezdték „monopóliumoknak” lefesteni a külföldi kézben lévő szolgáltatókat, amelyek szerintük kizsákmányolják az egyszerű magyar embereket, és „milliárdokat visznek ki az országból”. A beyondbrics korábban már feltett kérdéseket a kormánynak, hogy pontos számokat közölhessen, de nem kapott választ.

A Fidesz-kormány olyan törvényeket hozott, beleértve a különadókat és a háztartási energiaárak kétszeri csökkentését, amelyek komoly hatással voltak a szolgáltatók nyereségére.

Ezek a lépések első sorban a német E.On  és RWE, a francia EDF és GDF-Suez magyar vállalatait érintik, amelyek jelen vannak a regionális gáz- és áramszolgáltató társaságokban, továbbá néhány energiatermelőt.

Mujtaba Rahman, az Eurasia Group európai igazgatója azt mondta a beyondbricsnek, hogy ezek az intézkedések egy ideje már készültek.

„Ennek a kormánynak az első napjától kezdve megvoltak a tervei az energia- és egyéb szolgáltatók államosítására. Orbán eltökélt ellenfele a magán- és a multinacionális tőkének a szolgáltatásokban, beleértve a bankokat és a közüzemi szolgáltatókat” – mondta. Korai példaként a pécsi vízművek 2009-es köztulajdonba vételére utalt, amelyet a Fidesz-többségű helyi önkormányzat hajtott végre.

„Ez csupán egy újabb forduló a szolgáltatóknál. Az energiaügyben a kormány eszközöket vásárol az E.Ontól, ez megkötött üzlet, és a MOL-tól, ami még függőben van. Elköltött kétmilliárd dollárt is MOL-részvények vásárlására 2011-ben”, mondta.

A fiskális nehézségek és a közel nulla növekedés közepette Orbán a 2014-es választások előtti kampányt „a bankok szidalmazására és a rezsiköltségek csökkentésére” összpontosítja, mondta Rahman.

A szolgáltatók árait már csökkentették 10 százalékkal, és további 10 százalékkal csökkentik majd januárban. Számos területen szigorítják a szabályozást vagy a magánszereplőket kiszorítják a partvonalra, mint például a hulladékelszállításban és -feldolgozásban”, mondta.

A befektetőknél azonban igazán nagy aggodalmat az alkalmazott módszerek okoznak. „Ahhoz, hogy megvásárolják ezeket az eszközöket, [a kormány] a [politikailag ellenőrzött] szabályozókat használta fel az eszközök árának leszorítására”, mondta. Orbánnak azonban még így is „nagy összegekre” lesz szüksége a közpénzekből a céljai elérésére.

Lehet, hogy Orbán keményen beszél, de az államosítás nem olcsó mulatság.

2013. szeptember 22.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Kékek és vörösök

Korrigálni akar. Az egyetlen, akire ráhagyhatja a kormányzást, a nyugdíjas korú, minden politikai szándéktól mentes, igazgatási >

Tovább

Milošević, az úttörő

Milošević már a nyolcvanas évek végén, tehát harminc évvel ezelőtt kitalálta azt, amivel a mai zsebautokraták >

Tovább

A Magyar Mozgalom Szabadkán és Zentán indul

Az elnökség szerint azért, hogy legyen a magyar kisebbségnek választási lehetősége. Ezenkívül kérik a szavazókat, hogy >

Tovább

Küzdelem a jogérvényesítésért és a (meg)maradásért

A nemzeti kisebbségi jogok területe dinamikus/változékony, illetve folyamatos átalakulásnak, javulásnak és rosszabbodásnak van kitéve. Ez a >

Tovább

Kaméleonok kora

Ma sok művész és író Kišsel próbálja kozmetikázni a múltját. Persze, mértékkel, óvatosan és igencsak ravaszul, >

Tovább

A náci irodalomról

A „La literatua nazi”-ról viszont Páger Antal jutott eszembe, noha a jó Téni bá épp nem >

Tovább

Hát egy magyar mennyit ér?

Legyek én is patetikus: nem egy román vagy magyar nemzetállam a mi jövőnk, nem is a >

Tovább

A románellenesség ellen

Sajnos hazánk nem egészséges. Milliók nem értik, miért néz ránk irtózattal a fél világ. Van ebben >

Tovább

30 éve (Keszég Karcsi)

Határincidens happy enddel. Az új főszerkesztő egy ideig vitte az addigi szerkesztéspolitikát, majd külső és belső >

Tovább

A Kúria a cigánygyerekeknek igazságot szolgáltatott

Végre örömhír Magyarországról. Ütközetet vesztett a fajüldöző, fajgyűlölő politika. Már régóta nem veszített. Legfőbb ideje volt. >

Tovább

Nesze nektek intimizmus, mondja a koronavírus

Nem zárom ki, hogy születik néhány fontos mű is, csakhogy azok elsősorban nem csak a koronavírus >

Tovább

30 éve (5. rész)

Egy vita, amely akár manapság is folyhatna. Tartalmilag legalább is, de ma már, a pártsajtó korában >

Tovább