Ma Beáta, Izolda, Lea névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
A gyilkossági merénylet folyamatban
Az Újvidéki Színház „esete“
Bódis Gábor
„Saját „törzsfőnököt” kaptak, aki ha akarja nagyon hatékonyan el tudja fojtani a kisebbségi véleményt és működést az adott etnikai kisebbségen belül.” Teofil Pančić jegyzetéből (Vreme):
A tekintélyes Újvidéki Színház a szerb és a magyar álhazafiak célpontjává vált – írja a neves publicista a Vreme legújabb számában megjelent írásában. Pančić bevezetőjében részletes kitér az Újvidéki Színház másfél évtizedes sikereire, amelyekkel Szerbia egyik legrangosabb társulatává vált, majd vázolja az igazgatói posztra kiírt pályázat bonyodalmait: az eddigi igazgatónőt Gyarmati Katát, formális okok miatt zárták ki (magyarországi diplomáját még nem nosztrifikálta!). A javaslattevő (Magyar Nemzeti Tanács) jelöltjéről, Vencel Valentin, jelenleg egri színészről pedig azt írja, hogy akkor játszott ebben a társulatban, amikor az még távolról sem volt ennyire sikeres és aki a színház „elnépiesedését” (ponarodnačenje) helyezte programjában kilátásba.
Ezt követően a szerző megállapítja, hogy az ÚSZ alapítója ugyan az Újvidék városa, de a tényleges káderezés feletti hatalma az MNT-nek van és Vencel a Tanács jelöltje.
A Dunától és a Szávától délre élő embereknek sejtelmük sincs arról, mit is kell tudni a nemzeti tanácsokról – állapítja meg Pančić, majd magyarázattal is szolgál: egy végsőkig gyanús multikulturális doktrína erőszakos behatolásáról van szó, ami szétveri Vajdaság társadalmi szövetét. Azaz a társadalmat néhány etnikai gettóra szűkíti és ezek párhuzamos kozmoszokban léteznek, egymással soha nem érintkezve. A kisebbségieknek, legalábbis az önfejűebbeknek itt jelentkezik a legnagyobb gond: saját „törzsfőnököt” kaptak (pedig nem is kértek), aki ha akarja (márpedig a többségük akarja) nagyon hatékonyan el tudja fojtani a kisebbségi véleményt és működést az adott etnikai kisebbségen belül. Minden olyan szellemi törekvést, amely távolabbra tekint a a folklorisztikus autoetnocentrizmustól. Konkrétan ez azt jelenti, hogy a nemzeti tanácsokban az etnikai kisebbségek nagyobb politikai pártjainak és „hazafias” társulásainak képviselői dominálnak, akik saját ízlésük és meggyőződésük szerint alakítják a kulturális teret. Ez pedig szinte kizárólag jobboldali-konzervatív, klerikális, etnocentrista és patriarchális nézet.
„Az Újvidéki Színház esetében nem Gyarmati Kata honosítatlan diplomája a probléma, még csak a „pártkáderezés” sem. A lényeg a színházi repertoár „modernista” és internacionalista volta, amely egy komolyabb és minőségi értelemben egyáltalán nem kevésbé magyar. A többi járulékos veszteség.”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
KORMÁNYVÁLTÁS SZERBIÁBAN
Az országot most egy olyan személy tartja „sakkban” (sokkban?), akit – Gordana Čomić, előbb a Demokrata >
Szolidaritás és katarzis?
A magyarázat lehetséges kulcsszava tehát a szolidaritás, annak itt s másutt nemigen látott formái, amelyek sosem >
Ha létezne egy igazi államférfi
Míg az előző 30-50 körüli nemzedék nagy része – sokan közülük rossz lelkiismerettel - pragmatikusan alkalmazkodott >
Hősök emlékét ünneplik a gyávák
Gyáva népnek nincs hazája, a 177 évvel ezelőtti hősökre mutogató VMSZ-magyarkák a 48-as szabadságharc megszégyenítésének iskolapéldái. Mit >
A jelenlegi politikai elitnek le kell mondani az önzésről
A jelenleg uralkodó politikai elit nagy része három évtizede politikai üvegbúra alatt él, azzal a szent >
Mi veszélyezteti a vajdasági magyarok megmaradását?
A vajdasági magyar közösségnek joga van tudni, hogy mit is mondod Fremond Árpád, az MNT VMSZ >
A nagyhatalmak újra kezdik az érdekövezetek felosztását
A tömegek a válságos helyzetben olyan Vezért keresnek, akiben feltétlenül megbíznak. Az autokrata rendszerek tehát kimondottan >
Így fogadjuk el az autokratákat: kiskanállal
Még arra is bátorkodott utalni, hogy a parlament csak a demokratikus rendszer egyik eleme és nem >
A VMSZ SZÉGYENPÁRT
A junior pártelnök nem a magyar közösség, hanem csak a saját és pártja szűk elitjének az >
Barbárság vagy demokrácia?
„Donald Trump – írta Fukuyama - legutóbbi lépései Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatban letaglózóak voltak. A nyugati >
A VMSZ is engedelmesen tűrte, hogy a „puccsisták” közé sorolják
Ebben a zűrzavaros helyzetben külön figyelmet érdemel David Atlagić kormánypárti képviselő felszólalása. Kitért az 2000 október >
Egy országot elveszejteni
A megszabadulás tőle régóta elsőrendű erkölcsi és nemzeti egzisztenciális kérdés volt, a friss fejlemények fényében pedig >