2019. október 22. kedd
Ma Előd, Szalóme, Kordélia névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

A Negyedik Birodalom

Avagy csalfa szemeimet Habsburg Ottóra vetem

Bódis Gábor
Bódis Gábor
A Negyedik Birodalom
Habsburg Ottó az egykori Life címoldalán

Mivel a Napló ezen a héten sem szűnt meg, elhatároztam, hogy őszinte vallomást teszek: én a Negyedik Biroda­lom elkötelezett híve vagyok. Ebbéli ge­netikus meggyőződésemben nem tud­tak megingatni még az Újvidéki Televí­zió igazmondó, csábos szavú bemondói sem. Aki másra Štulát emel, azáltal vész el.

És most elmondom, miért vagyok a negyedik drukkere. Elsősorban azért, mert kedvenc csapatom letéteményese az a Habsburg Ottó, akit nem a dinasz­tia juttatott az első csapatba, vagyis az Európai Parlamentbe, hanem, teszem azt, a tehetsége. És emiatt joggal gyanakodhatnak rá idevalósi rosszallói, akik megálmodott bársonyszékeikbe nem az Ottónál említett tulajdonság által kerül­tek, hanem fagylaltfogyasztáskor használatos kellékük folytán. Folyton foly­vást.

Nos, Ottónak még egy hátránya van itt a Balkánon. Ha megemlítik vezetéknevét, akkor előkelőbb anarchista kö­rökben nosztalgikus hangulat lesz úrrá, és a Világ Legsanyargatottabb Népének előfegyveresei előveszik a nagyapa félt­ve őrzött karabélyát, hogy szemébe mondják ország-világnak: trónörökösök és európaiak kíméljenek bennünket. A civilizációt meg már úgyis rég elfújta a szél.

Szóval, a Negyedikbe vetett hitem tartja még bennem a szuszt, pedig a szerbnek nevezett parlament már rég felébresztette bennem az öngyilkos hi­tetlenséget. Legújabb megrázkódtatása­im abból erednek, hogy az ottani Crve­na zvezda, úgy tűnik, kihasználja az átigazolási időszakot és új legényekkel frissíti fel a csatársort (kormányt). A második ligás csillagok az Ingatag Demokraták Magányos Szíve Klubjának középpályása, a fürgelábú Mićunović, a Társadalmi Tulajdon hűtlen csatára, Kovács I. (az Oszkár, aki eddig mindent kibekkelt) és a Szajtószabadság eddigi balfedezete, Kovács II. (a Mihajlo).

Hűtlen lettem azonban néhány pilla­natra Ottóhoz, aki a Monarchia feketén sárguló viharfelhőjét hozta fejünk felé, és még nem is mondtam el, hogy miként látom én a Negyedik jövőbeni szereplését ebben a ligában. Én nem értek egyet Mesić csapatkapitánnyal, aki a Crvena zvezda karmesterét a Reich egykori kisbajuszú játékmesterével ha­sonlította össze. Az előbbinek ugyanis még bizonyítania kell – nemzetközi mezőnyben is.

A Negyedik nem járhatja elődjei út­ját. Neki van egy olyan ütőkártyája, ami többet ér egy egész csatársornál. Ennek a csodacsatárnak a neve DEM (melles­leg Puskás Öcsi is emlegette annak idején, az akkori időkre jellemző tájszó­lásban). A Demokráciát Emelő Monéta bejárta már az egész világot – ezúttal nem kísértetként. Neki jut majd osztály­részül, hogy meghódítsa a világot. Ter­mészetesen a Gyökérevők Érdek- és Dacszövetsége kivétel. Őket nem kell meghódítani. Megvannak magukban is.

Egyébként nem értem, hogy ebben a tomboló hazafiasságban és németellenességben, dicső honatyáink miért nem szólítják haza a DEM hazájában sínylődő hazafiainkat. Csak nem fogad­juk el továbbra is a nemzeti büszkesé­günket beszennyező alamizsnát?!

De a GYÉD (Gyökérevők Érdek- és Dacszövetsége) számára a DEM nem elegendő ellenség, hanem közelebbi „partnereket” is kell találni. Először úgy tűnt, hogy a „Monarchia lázában élő” Ausztria a legmegfelelőbb alany erre a szerepre, de még a legkitűnőbb képze­leterővel megáldott „helyzetelemzők” sem tudták elénk varázsolni Habsburg Ottót, amint kivont karddal éppen a délszláv testvériség-egység egyébként idillikus gubancát igyekszik átvágni. Ezért hát maradt az egyetlen szomszéd, akivel még nem vesztünk össze halálo­san. Kapóra jött az ottani történész-miniszterelnök Vajdaságra vonatkozó kije­lentése, és fellélegezhettünk: végre megvan az új osztályellenség!

És most fogódzkodjanak meg: maga Vajdaság Főszerkesztője vette magának a fáradtságot, hogy történelemórát tartson az itt élő nemzeteknek és nem­zetiségeknek. A legrosszabb tanulóknak természetesen a vajdasági magyarok bi­zonyultak, de hát mit is lehet várni tőlük – 1956-os idetelepedésük óta csak nem sajátíthatták el az itteni ősszlávság sajátos tudományát, a „történelmet nem csinálni, hanem írni kell tudni” elnevezésűt. Az említett Božović dr. sci. prof. Radoman alaposan megmosta a fejét Antall és Ágoston uraknak. Most aztán fuccs a szünidőnek, vakáció helyett majd gürizhetnek neves tudósunk legú­jabb tankönyve felett. Ennek pedig nem más a címe, mint Vajdaság, a szerbek őshazája.

Úgy látszik, ezt még mindig nem érzékelik a különben sem túl vásott fülű amerikaiak, mert olyan rezolúciót bo­csátottak földkörüli pályára, amely sür­geti a szabad és demokratikus választá­sok megtartását Kosovóban és Vajda­ságban is. Na tessék, még egy történel­mietlen lépés. A világ legdemokratiku­sabb választásainak egész sorozata után Szerbiában ugyan minek háborgatnák Radomanék a tartományok elégedett lakóit. Furcsán értelmezik Washington­ban az autonómiát, és ez valószínűleg csak azért van, mert még nem magol­ták be az itteni tudománydoktorok frap­páns definícióját: az autonómia nem más, mint az önállóságról való lemon­dás. Ez történhet önkéntes alapon, és akkor taps jár érte (lásd vajdasági képviselőház, Anno Domini MCMXCI), vagy feloszlatással, mint Kosovóban. A lé­nyeg az, hogy mindkét esetben érvé­nyesül az osztálytudat meg a történelmi materializmus.

Ottó, érted te ezt?

1991. július 17.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Csorbultak az anyanyelvi tájékoztatási jogok!

Hogyan lehetséges, hogy olyan községben, mint a zombori, nagybecskereki, nagykikindai, vagy Muzslya, a Közép-Bánság legnagyobb magyar >

Tovább

Zárt és nyitott identitás

Ezekről a próbatételekről akartam esszét írni, miközben ösztönösen éreztem, hogy rángatnak ide-oda, egyik oldalon a kozmopolita >

Tovább

„A múlt mérge bűzlik körülöttünk”

Sosem a pesti páholyok „anyásai” előtti eskütétellel bizonyítottam a magyarságomat. Nem „magunk között” kell bizonyítani, hanem >

Tovább

Paskó atya madárbélből jósolt, avagy szavazz a Fideszre

Ami hiányzik Paskó szentbeszédéből, az már csak a hazaárulózás. De így is épp eléggé kizárólagos: aki >

Tovább

A szerb kormány növeli az elköltözést?!

Az létszámstop folyamatos hosszabbításának egyenes következménye az elköltözés, a külföldre vándorlás. Munkahely, vagyis jövedelemforrás hiányában az >

Tovább

„Érvényesülnek vagy csorbulnak a kisebbségi jogok?”[1]

Annak, hogy egy magyar jelentéstevőt választott az EP bizottsága, még örülni is lehetne. Kovács helyzetét – >

Tovább

Tisztelet a magyar népnek

Doktrinális értelemben nem szigorú tisztasággal, egyértelműen, bár passzívan, de a magyar nép nemet mondott a fasizmusra >

Tovább

Joghátrány lett a magyar nyelv- és írás hivatalos használata!

A Magyar Nemzeti Tanács Nyelvhasználati Biztosságának nem csak Józsa László beadványával kapcsolatban kellene állást foglalnia, hanem >

Tovább

Mindenki önökre fog szavazni!

Köszönjük a gáláns segítséget, köszönjük, hogy kapzsivá válhatunk, köszönjük, hogy jól megfizetik a szavazatainkat, köszönjük, hogy >

Tovább

„Messze nem olyan még, amilyet szeretnénk…”

Szerbiának, tehát, ahhoz, hogy az EU tagja legyen, maradéktalanul teljesíteni kell a csatlakozási feltételeket, ideértve a >

Tovább

Handke Nobel-díjának margójára, avagy Milošević emlékére

De valami gyanússá vált nekem Handke kapcsán. Mert nem ő volt az első őrült, aki áhítozott >

Tovább

Csökkent a nemzeti- és etnikai alapú megkülönböztetés?

A köztársasági biztos a nemzeti valamint az etnikai származás alapján történt megkülönböztetések számának „csökkenéséből” azt a >

Tovább