2019. november 18. hétfő
Ma Jenő névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

Jugoszféra, avagy a Balkáni Benelux

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Jugoszféra, avagy a Balkáni Benelux
(rafinerija illusztrációja)

„Vajon az egykori Jugoszlávia tagköztársaságainak újfajta társulása lenne a láthatáron?” A Novosti összeállítása (Vajdaság Ma):

„Az Európát sújtó gazdasági válság és az újfajta politikai realitás a régióban mindinkább újabb integrációk felé tereli a JSZSZK széthullásával keletkezett államokat. Így történhet meg, hogy húsz évvel az egykori testvérek véres szétválása után mind gyakrabban hangzik el a Jugoszféra kifejezés – van, aki Balkáni Benelux néven emlegeti ugyanezt –, amely az egykori szétszabdalt Jugoszlávia tagköztársaságait fogná össze. Állítólag ez az elképzelés az európai hatalmi központoktól, de egyes regionális vezetőktől sem idegen. Elemzők és történészek arra emlékeztetnek, hogy Jugoszlávia széthullása után szinte azonnal felmerült a balkáni államokat tömörítő Euroszlávia megalapításának gondolata.” (…)

„2000 után, amikor megkezdődött a régióban a korábban széttépett kapcsolatok felújítása, elkezdték rebesgetni a Jugoszférát is. Noha Brüsszelben nem szívesen beszélnek erről, tisztában vannak azzal, hogy sokkal könnyebben elboldogulnának egy egyesült Balkánnal.

No de kinek állna érdekében az egykori jugoszláv térség megújítása, mik egy ilyen projektumnak a gazdasági és politikai indítékai? Kinek származna ebből haszna, s mit jelentene ez a balkáni népek, mindenekelőtt Szerbia számára?” (…)

„A történészek úgy vélik, hogy egy ilyen egyesülés alapjában véve Szerbia jogfosztását jelentené. A leendő Jugoszféra egyik „újdonságaként” egyes elemzők azt emlegetik, hogy ennek központja az előző két Jugoszlávia fővárosa, Belgrád helyett Zágráb lenne. Ezzel együtt a német hatás is döntővé válna.” (…)

„Dragan Petrović szerint a kései Osztrák–Magyar Monarchiában egészen komolyan foglalkoztak a trializmus projektumával, ami alatt az értendő, hogy Bécs és Budapest mellett a harmadik központ esetleg Zágráb lehetett volna.”

„A projektum azzal számolt, hogy a délszláv országok a Monarchián belül csoportosuljanak, és Zágráb köré tömörüljenek” – emlékeztetett a Novosti beszélgetőtársa.

„Čedomir Antić úgy véli, Németországnak nem érdeke tovább növelni befolyását, mert ha ezt megtenné, összetűzésbe kerülne erősebb partnerével, azaz Amerikával és nélkülözhetetlen partnerével, Franciaországgal, legalábbis az energiagazdaság terén.” (…)

„Predrag Simić, a belgrádi Politikatudományi Kar tanára úgy véli, a Balkáni Benelux – a közös vámpiac – elkerülhetetlen lesz.

„Horvátországban Jugoszlávia emlegetése már nem vált ki olyan negatív visszhangot, mint korábban. Szlovéniában is az elfáradás jelei mutatkoznak – az a döntés, hogy EU-tagállammá válnak, sokba került nekik. Az, ami a délszláv államokat történelmileg összekötötte, most is összeköti. Össze kellene fogniuk, az egymást segítő Benelux vagy az északi államok mintájára” – mondja Simić.” (…)

„Tavaly felröppent egy olyan elképzelés is, miszerint Albánia, Koszovó, Montenegró és Macedónia társulhatnának egy, a Benelux államokhoz hasonló közösségbe azzal a céllal, hogy javítsák politikai és gazdasági kapcsolataikat és felgyorsítsák az unióba vezető folyamatot. Az ezt fejtegető szöveg az EU Observer folyóiratban látott napvilágot Gunther Fehlinger, egy Albániában élő ausztrál és Ekrem Krasnici, egy Brüsszelben élő albán tollából. Az elképzelés azonban éles kritikákat váltott ki, mert úgy vélték, ez voltaképpen a Nagy-Albánia létrehozását célozza. A Jugoszféra kifejezést elsőként Tim Judah, az Economist újságírója használta 2009-ben. A kifejezést az egykori JSZSZK területére használják, illetve azokra az országokra, amelyek 1991-ig Jugoszlávia szerves részét képezték.”

2013. július 5.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Ökomama

Arra nem emlékszem, hogy a „természet” fogalmát úgy általánosságban emlegették volna. Hanem csak konkrétan: kukorica, karfiol, >

Tovább

"Kivérezteti a vajdasági magyarságot a kettős állampolgárság"

„Lehet mellébeszélni, de az az igazság, hogy a vajdasági magyar közösség menthetetlenné vált, s egy évtizeden >

Tovább

„Szerbiának két külügyminisztere...”

A magyar külpolitika tehát a nyugat-balkáni országok integrálását az Európai Unióba stratégiai fontosságúnak tartja, miközben teljesen >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A nemzeti kisebbségek helyzetét egy társadalomban/országban számos tényező együttes létezése alapján lehet csak megállapítani, amelyek közül >

Tovább

A jugoszláv rendszerváltás

Egy könyv címe szerint pedig „A háború a Maksimirben kezdődött el”, azaz 1990. május 13-án, amikor >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A gond nem csak a képviselők számával van, hanem, sajnos, azzal is hogyan képviselik a délvidéki/vajdasági >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

Hogyan lehetséges, hogy olyan községben, mint a zombori, nagybecskereki, nagykikindai, vagy Muzslya, a Közép-Bánság legnagyobb magyar >

Tovább

„Így pusztul ki a bánsági magyarság”!

A nyár nagy részét a bánsági Tordán töltöttem, így alkalmam volt megismerkedni a falu életével és >

Tovább

Összefoglaló (2. rész)

Ezekből az esetekből azt a következtetést lehet levonni, hogy az egykori egyenrangú használatból Vajdaságban mostanra joghátrány >

Tovább

Rekviem a szabadkai zöld Zsolnay szökőkútért

Búcsúzom Tőled zöld Zsolnay szökőkút és szerintem nem csak én, hanem nagyon sok szabadkai búcsúzik városunk >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A magyarországi „gazdaságfejlesztési program” által, az utóbbi három évben, mindössze „700 új munkahely” létesült. Ez arra >

Tovább

Mindannyian célkeresztben vagyunk

Vannak a művészek között, akik még kitartóan reménykednek, hogy a buborék az utolsó mentsvár, az egyetlen >

Tovább