2020. június 5. péntek
Ma Fatime, Fatima, Bonifác névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

Jugoszféra, avagy a Balkáni Benelux

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Jugoszféra, avagy a Balkáni Benelux
(rafinerija illusztrációja)

„Vajon az egykori Jugoszlávia tagköztársaságainak újfajta társulása lenne a láthatáron?” A Novosti összeállítása (Vajdaság Ma):

„Az Európát sújtó gazdasági válság és az újfajta politikai realitás a régióban mindinkább újabb integrációk felé tereli a JSZSZK széthullásával keletkezett államokat. Így történhet meg, hogy húsz évvel az egykori testvérek véres szétválása után mind gyakrabban hangzik el a Jugoszféra kifejezés – van, aki Balkáni Benelux néven emlegeti ugyanezt –, amely az egykori szétszabdalt Jugoszlávia tagköztársaságait fogná össze. Állítólag ez az elképzelés az európai hatalmi központoktól, de egyes regionális vezetőktől sem idegen. Elemzők és történészek arra emlékeztetnek, hogy Jugoszlávia széthullása után szinte azonnal felmerült a balkáni államokat tömörítő Euroszlávia megalapításának gondolata.” (…)

„2000 után, amikor megkezdődött a régióban a korábban széttépett kapcsolatok felújítása, elkezdték rebesgetni a Jugoszférát is. Noha Brüsszelben nem szívesen beszélnek erről, tisztában vannak azzal, hogy sokkal könnyebben elboldogulnának egy egyesült Balkánnal.

No de kinek állna érdekében az egykori jugoszláv térség megújítása, mik egy ilyen projektumnak a gazdasági és politikai indítékai? Kinek származna ebből haszna, s mit jelentene ez a balkáni népek, mindenekelőtt Szerbia számára?” (…)

„A történészek úgy vélik, hogy egy ilyen egyesülés alapjában véve Szerbia jogfosztását jelentené. A leendő Jugoszféra egyik „újdonságaként” egyes elemzők azt emlegetik, hogy ennek központja az előző két Jugoszlávia fővárosa, Belgrád helyett Zágráb lenne. Ezzel együtt a német hatás is döntővé válna.” (…)

„Dragan Petrović szerint a kései Osztrák–Magyar Monarchiában egészen komolyan foglalkoztak a trializmus projektumával, ami alatt az értendő, hogy Bécs és Budapest mellett a harmadik központ esetleg Zágráb lehetett volna.”

„A projektum azzal számolt, hogy a délszláv országok a Monarchián belül csoportosuljanak, és Zágráb köré tömörüljenek” – emlékeztetett a Novosti beszélgetőtársa.

„Čedomir Antić úgy véli, Németországnak nem érdeke tovább növelni befolyását, mert ha ezt megtenné, összetűzésbe kerülne erősebb partnerével, azaz Amerikával és nélkülözhetetlen partnerével, Franciaországgal, legalábbis az energiagazdaság terén.” (…)

„Predrag Simić, a belgrádi Politikatudományi Kar tanára úgy véli, a Balkáni Benelux – a közös vámpiac – elkerülhetetlen lesz.

„Horvátországban Jugoszlávia emlegetése már nem vált ki olyan negatív visszhangot, mint korábban. Szlovéniában is az elfáradás jelei mutatkoznak – az a döntés, hogy EU-tagállammá válnak, sokba került nekik. Az, ami a délszláv államokat történelmileg összekötötte, most is összeköti. Össze kellene fogniuk, az egymást segítő Benelux vagy az északi államok mintájára” – mondja Simić.” (…)

„Tavaly felröppent egy olyan elképzelés is, miszerint Albánia, Koszovó, Montenegró és Macedónia társulhatnának egy, a Benelux államokhoz hasonló közösségbe azzal a céllal, hogy javítsák politikai és gazdasági kapcsolataikat és felgyorsítsák az unióba vezető folyamatot. Az ezt fejtegető szöveg az EU Observer folyóiratban látott napvilágot Gunther Fehlinger, egy Albániában élő ausztrál és Ekrem Krasnici, egy Brüsszelben élő albán tollából. Az elképzelés azonban éles kritikákat váltott ki, mert úgy vélték, ez voltaképpen a Nagy-Albánia létrehozását célozza. A Jugoszféra kifejezést elsőként Tim Judah, az Economist újságírója használta 2009-ben. A kifejezést az egykori JSZSZK területére használják, illetve azokra az országokra, amelyek 1991-ig Jugoszlávia szerves részét képezték.”

2013. július 5.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A haza ment el, mert mi nem mentünk sehova – a Vajdaságtól Szombathelyig

A hatalom által üldözött háborúellenes csoport tagjaként, vajdasági magyar újságíróként, kalandos úton került Magyarországra Komáromi Ákos >

Tovább

Húsz éve (5. rész)

A Bódis-cukrászda történetének zárórészét átengedném Tolnai Ottó barátomnak, akit nemcsak az ihletett meg, hogy a cukrászda >

Tovább

Húsz éve (4. rész)

Közgazdasági bravúrjaimról bárki tudomást szerezhetett, ha elolvasta a Bódis-cukrászdáról szóló eddigi élményfoszlányaimat. Az üzleti partnerek megválasztásában >

Tovább

Amiről nem beszélünk...

A kommunikáció először arról szólt, hogy tragédia előtt állunk, egy hónappal később pedig, hogy minden a >

Tovább

Keresik az ajándékot

Eluralkodtak a minden nagyobb szenvedély nélküli, intelligens, művelt és óvatos szeretők. Megcsodálom őket, ám sajnálom, hogy >

Tovább

Húsz éve (3. rész)

Az ünnepélyes megnyitás után azonnal beütött a ménkű: Bogár Laci és neje (a partnerek) úgy gondolták, >

Tovább

Szerbia nem demokratikus ország

Amennyiben nem lesz biztosíték a szabad és tisztességes választási kampányra, a választások legitimitása elkerülhetetlenül kérdésesé válik. >

Tovább

Szabadulás Trianontól

Nincs más a magyar nacionalizmuson kívül. Csak versengő nacionalizmusok vannak. Két kirekesztő diskurzus verseng egymással: az >

Tovább

Az idegen nő

Az idegen nő egyszerre vonz és taszít. Felcsillant a szemem, amikor Tišma-regényben feltűnt Dornstädter kávéház. Ugyanott >

Tovább

Soknyelvű ország – egynyelvű álom és emlék(mű)

A mesterséges nevek százai azonban bekerültek az Akadémiai Nagylexikonba, emiatt tévelyegnek úttalan utakon a magyar GPS-t >

Tovább

Trianon és a VMSZ

Nem tűnik ki az sem, a Fidesz hogyan tekint arra, hogy stratégiai partnere, a Vajdasági Magyart >

Tovább

Húsz éve (2. rész)

Folytatom a Bódis cukrászda 2.0 történetét. Az első részben arról volt szó, hogy miként került vissza >

Tovább