Ma Simon, Szimonetta, Szimóna, Júdás, Tádé névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Megbékélés negatív felhangokkal
J. Garai Béla
„Sajnos, a magukat demokratikusnak és európainak hirdető pártvezéreknek ehhez nem volt meg a bátorságuk.” J. Garai Béla jegyzetéből (Vajdaság Ma):
„Gondolom, közösségünk nagy-nagy többsége megkönnyebbüléssel fogadta a belgrádi parlamentben pénteken elfogadott nyilatkozatot, amelyben elítélték a vajdasági magyarok ellen a második világháború végén elkövetett atrocitásokat, és ezzel csaknem hét évtized után levették rólunk a kollektív bűnösség bélyegét.”
„Ennek az örömteljes eseménynek a tükrében talán felesleges szőrszálhasogatásnak tűnne most azon morfondírozni, hogy egy ilyen szégyenteljesen hosszú periódus után kik, mely politikusok és mely pártok vették a bátorságot, hogy szembeforduljanak a szerb társadalomban mélyen elültetett előítéletekkel, és megtegyék ezt a lépést. Tudjuk, azok tették meg, akiktől a kilencvenes években követett, esztelen vérontásokhoz vezető politikájuk alapján – valljuk be – a legkevésbé vártuk volna el. Sajnos, a magukat demokratikusnak és európainak hirdető pártvezéreknek ehhez nem volt meg a bátorságuk.” (…)
„Hogy a parlamenti döntésnek nem lett nagyobb negatív visszhangja a nacionalisták körében, azt valószínűleg annak köszönhetjük, hogy ezekben a napokban az ország, az egész szerb közélet a nagybetűs dátum bűvöletében él. A kormány mindent egy lapra tett fel: arra, hogy megszerezze az uniós államok jóindulatát, és június 28-án kiérdemelje a csatlakozási tárgyalások megnyitásának pontos dátumát. Nem mindegy ugyanis, hogy a tárgyalások már októberben elkezdődnek, vagy csak jövő januárban. Az ország vezetői amolyan csodatevő varázsigének tartják ezt a bűvös szót, amely azonnal idevonzza majd a pénzes nyugati befektetőket, akik a szánalmasan alacsony szerbiai bérekre építve felvirágoztatják a gazdaságot.
Valószínűleg ezen a téren is lesz még részünk kellemetlen meglepetésekben, mint ahogyan a magyarok bűnösségét eltörlő parlamenti nyilatkozattól sem várhatjuk, hogy egy csapásra megváltoznak a múltra vonatkozó előítéletek. Sokáig tartják még magukat az évtizedek alatt beléjük sulykolt sztereotípiák, amint a Večernje novosti minapi tudósításából is leszűrhetjük.”
„A történelem revíziója, vagy megbékélés” – ezzel a címmel számolt be a lap a nyilatkozat elfogadásáról, nem rejtve véka alá, hogy szerintük az előbbi dolog történt, hiszen mindjárt a bevezetőben leszögezik, hogy „a magyar megszállók 18 ezer embert gyilkoltak le, a kommunisták pedig háromezer magyart”. Mintegy felvilágosítva az olvasót, hogy a magyar áldozatok száma hatszor kevesebb, mint a szerbeké, és hogy a nyilatkozattal tulajdonképpen felmentik a gyilkosokat. A cikkben megszólaltatott történész bevallja, hogy az áldozatok pontos számát sohasem sikerült megállapítani, de megjegyzi, hogy a magyarok „negyvenezer áldozattal manipulálnak”. Ekkora sértés azért még egy esti lap részéről is megengedhetetlen és visszataszító. Szóval, bármennyire örömteli is számunkra a belgrádi parlament döntése, csodát azért nem kell várni tőle.”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Piszkos bugyik között viruló fejjel
Van a megbélyegzésnek, a karaktergyilkoló szándéknak egy olyan változata, amikor szándékosan félreértik az (ironikus) tartalmat. Valami >
Bársonyos diktatúrák
A posztszocialista régióban a jelenleg uralkodó pártok nagy többsége a beteljesületlen ígéretek cinikus haszonélvezője. Vagy pedig >
Az értelmiségi hivatásról
A szerbiai európai irányultságú értelmiségiek sziszüphoszi feladatot vállalnak, ám a helyzetük súlyosabb, mint Sziszüphoszé. Camus Sziszüphosza >
Pártszínház
Az MNT legutóbbi ülése is a már előre megjósoltak szerint zajlott. Pártszínházi előadáshoz hasonlított. Hajnal Jenő >
A hazugságpolitika és a kirekesztés ellen
„Pásztor István újfent bizonyította, hogy csak azt tartja a magyar közösség tagjának, aki a munkahelye és >
A párbeszéd hangját a követelések kiabálásai helyettesítik
Abban is igaza volt, hogy termékeny talajra találnak a szélsőséges és populista irányzatok amennyiben a politikusok >
A párbeszéd hangját a követelések kiabálásai helyettesítik
Abban is igaza volt, hogy termékeny talajra találnak a szélsőséges és populista irányzatok amennyiben a politikusok >
Szép csendben kiléptem a közéletből
Legfeljebb az újonnan megjelent könyveim megjelenésekor lépek fel egyik-másik rendezvényen, vagy nyilatkozom egyik vagy a másik >
Támogatjuk Márki-Zay Pétert!
„A Magyar Mozgalom partnere kíván lenni azoknak a magyarországi erőknek, amelyekkel közösen elérhetjük, hogy valóban minden >
Az Édentől balra
Csak annyi erőm maradt még, hogy eldadogjam egy régi 1968 után írt esszém címét. Előtte is, >
„Mikor megy már nyugdíjba?”
A „csaknem 15 éves pártelnöki munkájának” és a magyar közösségre tett hatásainak az értékelése még várat >
Ki kellene lépni abból az értelmiségi buborékból
Néhányan kérdik tőlem, hogy miért nem írok például a VMSZ-ról. Miért? Azért, mert az többé nem >