2019. október 22. kedd
Ma Előd, Szalóme, Kordélia névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

A radikalizálódás rögös útjai

Szerbhorváth György
Szerbhorváth György
A radikalizálódás rögös útjai
Aracs (markovigor fotója)

De szeretnék egyszer civil szervezet lenni, aztán össze-vissza hablatyolni. Szerbhorváth György blogja (Paraméter):

Minek lacafacázni a tudományos kutatásokkal, az argumentációval, ha a pénzt másképpen könnyebb összegereblyézni – mondjuk pályázati úton, alapítványoktól, aztán a publicisztikánál nem mélyebb irományunkat eladjuk mint valami objektív elemzést.

Itt van példának okáért egy nagybecskereki (lásd: Bánát, Vajdaság, Szerbia) „cég”, fordításban valahogy úgy jön ki a neve, hogy a Civil Társadalom Fejlesztésének Központja. Az egyik alapító atyát volt alkalmam megismerni még a 90-es évek közepén. Akkor azt a baromságot állította egy konferencián, hogy a bácskai és bánáti magyarok olyan megosztottak, hogy amikor a Tisza egyik oldaláról megy át a busz a másikra, akkor az egyik felében ülnek a bácskai magyarok, a másikon meg a bánátiak – és az egykori USA-beli helyzetre hivatkozott, amikor a fehérek a busz elején ülhettek, a nem fehérek meg hátul. Majd leestem a székről ezt hallván, de tudósunk tántoríthatatlan volt.

A Központ azóta is folytatja áldásos tevékenységét, és a magyarokról újabban is furcsaságokat írnak. Kevesen utálják avagy kritizálják nálamnál jobban a vajdasági magyar politikai elitet, de ez még nekem is sok. Mert mindez az egész közösség fejére hull vissza.

Így utóbbi két körlevelükben is arról számoltak be, hogy radikalizálódik a vajdmagy elit, illetve a folyamat tovább erősödik. A fő bizonyítékuk, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke aláírt valami dokumentumot a külhoni magyar politikai pártok egyik vidéki, HTM falusi értekezletén, miszerint is a magyaroknak kell a területi autonómia. Ezt ugyan otthon, a Vajdaságban sose hangoztatta, reális esélye meg sose volt ennek megvalósítására, különben is elvan Pásztor István azzal, hogy a Magyar Nemzeti Tanácson át és a vajdasági parlament elnökeként gyakorolja a hatalmát. De a szerb(iai) civil egyesület már csak Kosovo okán is fel akar mutatni még egy radikális politikai opciót. Szerintük, ha Észak-Vajdaságban létrejönne egy magyar autonóm terület, akkor az onnan délebbre élő magyarok ide migrálnának, és megint megváltozna az adott terület etnikai struktúrája. Hja, mintha az olyan egyszerű lenne – csak úgy eladni egy temerini vagy dél-bánáti, kihalt faluban a családi házat, és Zentán vagy Szabadkán azért a pár ezer euróért venni egy újat.

De nem csak ez a lényeg. Mert ugyan azt készséggel elismerjük, hogy köztünk (ha még mondhatom magam vajdmagynak) is vannak rasszisták, nácik, előítéletes barmok, avagy szélsőjobboldaliak, az ezt képviselő politikai opció, a Magyar Remény Mozgalom pusztán pár ezer szavazatot szed össze a választásokon (vagyis kisebb a támogatottsága, mint az anyának nevezett országban a Jobbiknak). A fiatalok közt sajnos ugyan erősödni tűnnek, de mihez képest? S ha valami radikális, akkor az a magyarok fogyása a Vajdaságban, úgyhogy a bázis már csak emiatt is egyre kisebb lesz. Ráadásul Pásztor és a VMSZ biztosan nem radikális, semmilyen értelemben. Radikálisból van baloldali is, bár gondolom, a nagybecskereki „elemzők” inkább a szélsőségességre gondolnak, azon belül is a szélsőjobbra avagy a trianoni határok megváltoztatását követelőkre. Ami így megint nem igaz, Pásztorék pragmatikusak, és jó napot, eszméik inkább zavarosak, olykor magyarkodók, de ebből nehéz bármilyen komplex világképet felrajzolni. Csupán néhány pártkatona kezd olykor cigányozásba, zsidózásba, szerbezésbe, mondhatni, a Fideszt másolják, hogy épp a többi piciny, tőlük jobbra álló vajdmagy pártoktól még elcsípjenek pár szavazót.

Hangsúlyoznám, akarja a fene mentegetni a vajdmagy politikai elitet. Négy-öt éve az MTA végzett kutatásokat a Kárpát-medencében a magyar elitekről – de a Vajdaságban már nem is kutattak, miközben Szlovákiában, Romániában igen. Mert ugyan kit és minek? Azt a pár tucatnyi embert? – kár a felmérésre pazarolni a pénzt, mert ugyan mit tudnánk meg? Olyan kevés emberről lehetne adatot gyűjteni, hogy nincs szociológus vagy politológus, aki általános érvényű kijelentést meg merne kockáztatni arról, hogy ez az elit, vagyis az a néhány pártvezető, politikus milyen.

Mert sajnos semmilyen. Abban is a Fideszre hasonlítanak, hogy választások előtt nem mondanak semmit sem, aztán majd lesz, ahogy lesz – összeállnak bárhol bárkivel, ha a hatalomról van szó. Ennyi. De ez nem radikalizálódás. Nyilván pozíciókat akarnak, mert ott is már csak így lehet túlélni – az kap állást, aki belép az uralkodó pártba.

Mi sem jellemzőbb, mint hogy az effajta jelentésekre Pásztorék nem is reagálnak. Csakhogy a nagybecskereki szervezet vagy két évtizede a porondon van, némely tanulmányukat érdemes elolvasni. Bár amit a falum radikalizálódásáról írtak 8-9 éve, az is nettó hülyeség: kimentek a terepre, pár emberrel beszélgettek, gondolom, nem is magyarul, aztán néhány impresszió alapján leszélsőségezték kis népünket, csak azért, mert a szerb rendőrség ott engedte meg a Kárpátia koncertezését, amelyen főleg a Magyarországról érkező szélsőjobboldaliak vettek részt, nem a falu lakosai. Szóval, reagálni azért kéne az odavetett baromságokra, mert az ilyesmit mégis elolvassák erre-arra, például a sajtómunkások. Aztán a vajdmagy politikai elit radikalizálódásából kikopik a politikai jelző, meg az elit is, és Belgrádban már csak azt látja az olvasó, hogy radikalizálódnak a magyarok, területi autonómiát akarnak, vagyis biztosan ki is akarnak válni Szerbiából. Aztán folytatódhat tovább a gyűlölködés.

Egy tévhit, egy téves állítás alapján. És ez hasonló ahhoz, amit minap egy konferencián hallottam: ti. hogy az az állítás sem igaz, miszerint a rendszerváltás utáni gazdasági visszaesés okozta a magyarországi cigányellenességet. Nem – nagy volt az már Kádár alatt is, nem kellett már annak nőnie. És ha ezt nem látjuk be, akkor továbblépni sincs hogyan.

2013. május 6.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Csorbultak az anyanyelvi tájékoztatási jogok!

Hogyan lehetséges, hogy olyan községben, mint a zombori, nagybecskereki, nagykikindai, vagy Muzslya, a Közép-Bánság legnagyobb magyar >

Tovább

Zárt és nyitott identitás

Ezekről a próbatételekről akartam esszét írni, miközben ösztönösen éreztem, hogy rángatnak ide-oda, egyik oldalon a kozmopolita >

Tovább

„A múlt mérge bűzlik körülöttünk”

Sosem a pesti páholyok „anyásai” előtti eskütétellel bizonyítottam a magyarságomat. Nem „magunk között” kell bizonyítani, hanem >

Tovább

Paskó atya madárbélből jósolt, avagy szavazz a Fideszre

Ami hiányzik Paskó szentbeszédéből, az már csak a hazaárulózás. De így is épp eléggé kizárólagos: aki >

Tovább

A szerb kormány növeli az elköltözést?!

Az létszámstop folyamatos hosszabbításának egyenes következménye az elköltözés, a külföldre vándorlás. Munkahely, vagyis jövedelemforrás hiányában az >

Tovább

„Érvényesülnek vagy csorbulnak a kisebbségi jogok?”[1]

Annak, hogy egy magyar jelentéstevőt választott az EP bizottsága, még örülni is lehetne. Kovács helyzetét – >

Tovább

Tisztelet a magyar népnek

Doktrinális értelemben nem szigorú tisztasággal, egyértelműen, bár passzívan, de a magyar nép nemet mondott a fasizmusra >

Tovább

Joghátrány lett a magyar nyelv- és írás hivatalos használata!

A Magyar Nemzeti Tanács Nyelvhasználati Biztosságának nem csak Józsa László beadványával kapcsolatban kellene állást foglalnia, hanem >

Tovább

Mindenki önökre fog szavazni!

Köszönjük a gáláns segítséget, köszönjük, hogy kapzsivá válhatunk, köszönjük, hogy jól megfizetik a szavazatainkat, köszönjük, hogy >

Tovább

„Messze nem olyan még, amilyet szeretnénk…”

Szerbiának, tehát, ahhoz, hogy az EU tagja legyen, maradéktalanul teljesíteni kell a csatlakozási feltételeket, ideértve a >

Tovább

Handke Nobel-díjának margójára, avagy Milošević emlékére

De valami gyanússá vált nekem Handke kapcsán. Mert nem ő volt az első őrült, aki áhítozott >

Tovább

Csökkent a nemzeti- és etnikai alapú megkülönböztetés?

A köztársasági biztos a nemzeti valamint az etnikai származás alapján történt megkülönböztetések számának „csökkenéséből” azt a >

Tovább