2020. június 3. Szerda
Ma Klotild, Cecília, Károly névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

Szeles nem is jugoszláv

Szerbhorváth György
Szerbhorváth György
Szeles nem is jugoszláv
Szeles Mónika

„Megjelent itt egy szép cikk a várva várt 444-en, hogyan szúrták hátba Szeles Mónikát. A történelem mindig szép, izgi, csupa jó, vérrel pláne.” Szerbhorváth György reagálásából (444.hu):

„Két minősítést találunk az írásban: az egyik szerint Szeles Mónika „magyar származású jugoszláv (később amerikai.)” Majd a szerző hozzáteszi, hogy „szerb gyökerei” is lennének a hölgynek.”

„Ilyenkor megáll a (vajdasági magyar) eszem. A tények kedvéért: Szeles Mónika anyanyelve magyar. Ő meg annak vallja magát, aminek. Magyarkanizsai származású apja igen jó (mondjam: magyar) karikaturista volt, és a 80-as években adott interjúk alapján úgy tűnik, igen, magyarok, sose mondtak mást, nem is kérdezték – egyébként meg az ő dolguk. Szociológiailag: mi magyaroknak tartottuk őket, és az általános iskolában a Jó pajtás hetilapot, ha Mónika volt a címlapon, úgy is hordtuk, büszkén. Eszünkbe se jutott a magyarkodás.”

„De hogy egy induló (számomra szabadelvűnek tűnő) honlapon átírják őt magyar származású jugoszlávnak (jugoszláv? – hol van az már), meg szerb gyökerűnek, enyhén szólva botrányos. Ilyennincs. Mintha lezsidóznád, vagy cigányoznál, valami másnak mondod őt, mint ami, és jól félrebaszod: ez se rendes magyar.”

„Nem azért, mert szitokszó lenne a jugoszláv, meg a szerb gyökér. Ez az újságírói tollvonás egyszerűen arra tanúbizonyság, milyen könnyedén lökünk ki az amúgy is a fikciószerű nemzetből bárkit, aki magyar, de hopp, mégse az. Miért magyar származású Mónika, ha mi (vajdasági magyarok) magyarnak tartjuk, a családját is, mindenkit, ők meg vice versa? Mi az, hogy jugoszláv? Mi az, hogy szerb gyökér? Már megint a kérdés, ki a magyar, és miért? És egyáltalán, mivé vált ma az újságírás, hogy csak odagépelem – származás?”

„Képzeljük csak el ugyanezt cigányban, zsidóban. Hogy hangzana ez ma: zsidó gyökerű? Sehogy, rosszul. Oda jutottunk, hogy én, mint hót liberális, átmegyek nackósba, és kérem, hogy ájde, kérem, ezt ne, álljunk le, pillanat.”

„Hova a francba jut ez a nemzet, ha már Szeles Mónika se az, aki? Akiről azt írják, hogy „ magyar családba született”, mint a cikkben olvassuk. Mér, hova kellett volna születnie? Ide?”

2013. április 30.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Szerbia nem demokratikus ország

Amennyiben nem lesz biztosíték a szabad és tisztességes választási kampányra, a választások legitimitása elkerülhetetlenül kérdésesé válik. >

Tovább

Szabadulás Trianontól

Nincs más a magyar nacionalizmuson kívül. Csak versengő nacionalizmusok vannak. Két kirekesztő diskurzus verseng egymással: az >

Tovább

Az idegen nő

Az idegen nő egyszerre vonz és taszít. Felcsillant a szemem, amikor Tišma-regényben feltűnt Dornstädter kávéház. Ugyanott >

Tovább

Soknyelvű ország – egynyelvű álom és emlék(mű)

A mesterséges nevek százai azonban bekerültek az Akadémiai Nagylexikonba, emiatt tévelyegnek úttalan utakon a magyar GPS-t >

Tovább

Trianon és a VMSZ

Nem tűnik ki az sem, a Fidesz hogyan tekint arra, hogy stratégiai partnere, a Vajdasági Magyart >

Tovább

Húsz éve (2. rész)

Folytatom a Bódis cukrászda 2.0 történetét. Az első részben arról volt szó, hogy miként került vissza >

Tovább

Húsz éve (1. rész)

Valami ciklikusság nyavalyog velem az utóbbi néhány évtizedben. Néhány hete volt 30 éve, hogy megszültük a >

Tovább

Magyarok a Vajdaság „aranyidejében”

A vajdasági magyar nyilvánosságban ma alig akad kritikus hang. Magyarország valójában több tekintetben visszafoglalta a területet, >

Tovább

Töppedt is, férges is, de a VMSZ-é

A párt egyedül maradt a vajdasági magyar politikai porondon, és immár a polgári opció harmatgyenge ellenzéki >

Tovább

A hallgatás ideológusai

A pandémia után veszélyes idők következnek, az „óvatos radikálisok” azonban gondtalanul büszkélkednek az önkéntes szellemi karanténjukban. >

Tovább

Pásztorból polgármester?

Az egyetlen dolog talán, ami az írással kapcsolatban felkeltette a figyelmemet, a lehetséges polgármester kijelentése, miszerint >

Tovább

Szabadka súlya

A VMSZ részéről a közelgő júniusi választás fényében, úgy tűnik, rendkívüli stratégiai pontnak számít Szabadka „megszerzése“. >

Tovább