2019. október 19. szombat
Ma Nándor, János, Pál névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Régi idők, új receptek

A honi antiszemitizmus káráról és tarthatatlanságáról

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Régi idők, új receptek
Deportálás előtt

„1940-ben még a magyarokkal együtt dobálnak virágot Horthy honvédjeire, hogy aztán négy év múlva a honvédek után érkező magyar adminisztráció vagonokba gyűjtse őket.” Sólyom István blogjából (Transindex):

„Szakállas vicc ugye, hogy a székelyt kérdezik, van-e a falujában antiszemitizmus, mire a válasz: nincs, de igény lenne rá. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke hétvégi blogbejegyzésében Parászka Borókának a tárgyban készülő panaszára reagálva szintén azt írta, hogy nem létezik Székelyföldön antiszemitizmus, és az újságíró „olyasmi ellen tiltakozik, ami nincs, olyan kijelentések ellen hadakozik, amelyek nem hangzanak el, olyan tematikákat és vádakat akar importálni, amelyek abban a társadalmi közegben, amelyben élünk évszázadok óta, teljesen életidegenek.” (Parászka Boróka gyűlöletkeltés és antiszemitizmus miatt a CNCD-nél készül feljelenteni Ferenczy Miklós református lelkészt, aki a Facebookon osztotta meg az Izrael népe – felsőbbrendű zsidóság című filmet a következő megjegyzéssel: „A felvételek önmagukért beszélnek! Nézzétek és tanuljatok belőlük! Hihetetlen, de sajnos valóság! Felsőbbrendűség? Inkább alávalóság!!”, szerk.megj.)” (…)

„Az ügy kapcsán egy 2012-es, március 15-i beszéd is ismét rivaldafénybe került, amelyben Darvas-Kozma József csíkszeredai káplán az 1848-as forradalom bukásának és a trianoni döntés okainak történelmi elemzésekor a Rotschildokat meg az általuk irányított világrendet emlegette, hozzátéve, hogy olyant állít, amiről addig a szónokok hallgattak.” (…)

„A székelyföldi antiszemitizmus nem új keletű jelenség. A székelység, a világ többi népéhez hasonlóan azért tartott a zsidóktól és viseltetett ellenszenvvel irántuk, mert nem ismerte őket, kultúrájuk, szokásaik idegennek hatottak. Székelyföldön a zsidóság a 19. század második felében jelent meg, és az írott források – Tivai Nagy Imre vagy Vitos Mózes – megjegyezték, hogy a székelyek a zsidóságot "talán csak a Bibliából, vagy rémes keresztényvér-szomjúságukról ismerték". E mellett attól is tartottak, hogy a Székelyföldre való tömeges beköltözésükkel, a protestánsokkal szövetkezve végveszélybe sodorják a katolikus székelységet. A székelyek ellenszenvére mi sem jellemzőbb, mint Hetmann Móric csíkszeredai ecetárus tanulságos esete. Az első csíkszeredai zsidóként emlegetett Móricnak az ablakát gyakran betörték, házát megrongálták. A sértett levelet írt a császárnak, amelyben úgy fogalmazott: "Euer Majistat, hier ist ribillion..." Válasz nem érkezett, majd később megengedték neki, hogy a város végén kis kőházat építsen. Cégérként az Ecetgyár szót rótta fel.” (…)

„Az akkori Magyarország más területein élő zsidósághoz hasonlóan az egyre gyarapodó székelyföldi zsidóság is a 19. század végére, a 20. század elejére már magyarnak vallotta magát, és Trianon után is ragaszkodott magyar anyanyelvéhez és kultúrájához. Messzire vezetnének azok a fejtegetések, hogy miért alakult úgy a történelem folyamán, hogy számos zsidó a kereskedői, vállalkozói, banki szférában találta meg számítását. A folyamatos üldöztetések miatt sehol sem engedték letelepedni őket, ahol megtűrt nép voltak, ott is tiltva volt nekik a mesterségtanulás. A zsidó vallás mindig is ösztönözte a munkát, a tanulást, díjazta a problémamegoldó racionalizmust, nem véletlen, hogy ennek is köszönhetik a túlélést. (Akit érdekel a téma, olvasgassa Paul Johnson: A zsidók története c. remekművet, szerk. megj.)” (…)

„A második bécsi döntés után Székelyföldön is megkezdődtek a deportálások, ami ekkor még a határon túlra való kitoloncolást jelentett. Majd 1944-ben kezdetét vette a gettósítás, a zsidókat Gyergyószentmiklóson és Csíkszeredában gyűjtötték be, ahonnan Szászrégenbe és Sepsiszentgyörgyre szállították őket. A székely lakosság jó része passzívan szemlélte az eseményeket, voltak, akik dörzsölték tenyerüket, hogy megszabadulnak végre a konkurenciától, és csak kis részük próbált tenni valamit szomszédjaiért. Az üresen maradt házakba aztán egyesek beköltöztek, a hátrahagyott javakat elsajátították. Máig előfordul, hogy egyes házak padlásain, pincéiben és egyéb zugokban zsidó kegytárgyak, fényképek és egyéb javak kerülnek elő. A második világháború után egyből az ország nyakába szakadt a kommunizmus, amely nem tette lehetővé a néhány évvel korábban történtek kibeszélését, feldolgozását.” (…)

„A rendszerváltást követően kisebbségi jogaink kivívásával, érdekérvényesítéssel, az autonómiaharccal voltunk elfoglalva egészen a legutóbbi időkig, amikor is a magyarországi politikai szembenállás és agenda teljes átvételével bele nem simultunk az ottani közbeszédbe. Nem is kell nagyon szemfülesnek lenni, hogy észrevegyük: a Facebookon, családi összejöveteleken, kocsmákban, a buszon, a vonaton mindig akad egy-két olyan hangadó, aki a magyarországi szélsőjobb által használt fogalomrendszerben lerántja a leplet a magyarság ellen összeesküdő baloldaliliberális-zsidószabadkőművességről. Kimondja a bűvös szókapcsolatot: ők a felelősek minden bajunkért és nyomorúságunkért.” (…)

„Meg kell említeni, hogy a magyarországi és az erdélyi konzervatív tábor szemlélete között az a lényegi különbség, hogy amíg Magyarországon a jobboldali és szélsőjobboldali választók világosan pártpreferenciákkal rendelkeznek, addig Erdélyben a konzervatívan gondolkodó tömegek egy része számára nem létezik jobb és szélsőjobb, egyszerűen nemzeti oldal létezik. Nem disztingválnak. Ugyanúgy rajonganak Orbán Viktorért és a Fideszért, mint Vona Gáborért és a Jobbikért.” (…)

„Vegyük a csíkszeredai esetet. Darvas-Kozma József atya a Rotschildokat tette felelőssé Trianonért és a szabadságharc kudarcáért, és megjegyezte, hogy a bankrendszer máig így működik. Nosza, több sem kell a téren álló emberek egy részének, hisz íme, a papjuk is azt mondja, amit naponta az interneten olvasnak, az Echo TV-ben látnak, hogy a zsidó uralom miatt szenvedtek őseik a múltban, és ők is e miatt szenvednek ma. Az atya jó szándékát nem vonom kétségbe, de óriási felelőtlenség volt részéről pár tőmondatban lehúzni a rolót a bankrendszer ügyes-bajos dolgairól, mert az nagyon nem úgy működik, ahogy az ott elhangzott. Hatalmas mértékben általánosító és félrevezető. Egy papnak különben sem kell a közgazdaságtan avatott értőjének lenni, senki nem is várja el tőle a gazdasági értekezéseket.” (…)

„Az antiszemitizmus problémája azért égető és veszélyes, mert az a bűnbakkeresés melegágya, másra lehet hárítani a felelősséget, és az áldozat szerepében lehet tetszelegni. És aki áldozat, azt nem lehet agresszióval vádolni. Összeesküdt ellenünk a román állam, a világ zsidósága, a liberálisok, a szabadkőművesek, a kommunisták, a melegek és az anarchisták, nem hagynak minket békében élni. Minden, az élettel járó felelősség áthárítása másokra, torz társadalmat eredményez. Az erdélyi magyar zsidóságot különben – már azt a néhány hírmondót, aki maradt – jó ideje nem érdekli, hogy mit gondolnak róluk Erdélyben. 1940-ben még a magyarokkal együtt dobálnak virágot Horthy honvédjeire, hogy aztán négy év múlva a honvédek után érkező magyar adminisztráció vagonokba gyűjtse őket.” (…)

„E helyett az zajlik, ami. Pedagógusok, ismert és elismert helyi közösségi emberek, volt politikusok szélsőjobboldali honlapokat lájkolnak, a csíkszeredai Sapientiára azt a Raffay Ernőt hívják meg előadni, aki évek óta a szabadkőműves összeesküvésről és Trianon kapcsolatáról írt könyvével turnézza végig a Kárpát-medencét, a szintén globális pénztőke-összeesküvés fan Drábik János Székelyudvarhelyen tart pénzügyi gyorstalpalókat. Lassan, de biztosan szivárog a tan. Az emberek nem értik az őket körülvevő nagyon bonyolult világot, ezért érthető módon magyarázatokat keresnek. Ez a magyarázat, amiről a fentiekben szó esett, valóban nagyon egyszerű, hatásos, könnyen befogadható. Az egyetlen igazság nevében lép fel, rituálé formájában beavat, és csoportkohéziót teremt. Végre van kihez tartozni, van, aki elmagyarázza, mi a fene is történik a gazdaságban, a politikában, miért kapunk kevés fizetést, miért nincs munkahelyünk. Olvastam egy kommentet a református tiszteletes által megosztott, majd továbbosztott videó alatt. Azt írta egy megbecsülésnek örvendő székely értelmiségi, hogy ő eddig nem volt antiszemita, de látva a videót, rettentően felháborodott. Csak így tovább, őszre már javában fog tartani a választási kampány, a szerepek kiosztásra kerülnek, lesznek elnyomók és elnyomottak, a Jobbik belovagolhat.”

2013. április 22.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„A múlt mérge bűzlik körülöttünk”

Sosem a pesti páholyok „anyásai” előtti eskütétellel bizonyítottam a magyarságomat. Nem „magunk között” kell bizonyítani, hanem >

Tovább

Paskó atya madárbélből jósolt, avagy szavazz a Fideszre

Ami hiányzik Paskó szentbeszédéből, az már csak a hazaárulózás. De így is épp eléggé kizárólagos: aki >

Tovább

A szerb kormány növeli az elköltözést?!

Az létszámstop folyamatos hosszabbításának egyenes következménye az elköltözés, a külföldre vándorlás. Munkahely, vagyis jövedelemforrás hiányában az >

Tovább

„Érvényesülnek vagy csorbulnak a kisebbségi jogok?”[1]

Annak, hogy egy magyar jelentéstevőt választott az EP bizottsága, még örülni is lehetne. Kovács helyzetét – >

Tovább

Tisztelet a magyar népnek

Doktrinális értelemben nem szigorú tisztasággal, egyértelműen, bár passzívan, de a magyar nép nemet mondott a fasizmusra >

Tovább

Joghátrány lett a magyar nyelv- és írás hivatalos használata!

A Magyar Nemzeti Tanács Nyelvhasználati Biztosságának nem csak Józsa László beadványával kapcsolatban kellene állást foglalnia, hanem >

Tovább

Mindenki önökre fog szavazni!

Köszönjük a gáláns segítséget, köszönjük, hogy kapzsivá válhatunk, köszönjük, hogy jól megfizetik a szavazatainkat, köszönjük, hogy >

Tovább

„Messze nem olyan még, amilyet szeretnénk…”

Szerbiának, tehát, ahhoz, hogy az EU tagja legyen, maradéktalanul teljesíteni kell a csatlakozási feltételeket, ideértve a >

Tovább

Handke Nobel-díjának margójára, avagy Milošević emlékére

De valami gyanússá vált nekem Handke kapcsán. Mert nem ő volt az első őrült, aki áhítozott >

Tovább

Csökkent a nemzeti- és etnikai alapú megkülönböztetés?

A köztársasági biztos a nemzeti valamint az etnikai származás alapján történt megkülönböztetések számának „csökkenéséből” azt a >

Tovább

A kétpólusosság átka

Igazat adok Márai Sándornak, aki szerint a magyar irodalom nagyobb volt, mint a magyar politika, de >

Tovább

Változik a viszonyulás?

Fontos, hogy az anyaországban – legalább most – átfogó és tárgyilagos felmérés készüljön a délvidéki rehabilitálások >

Tovább