2021. március 4. csütörtök
Ma Kázmér, Lúciusz, Zorán névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Régi idők, új receptek

A honi antiszemitizmus káráról és tarthatatlanságáról

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Régi idők, új receptek
Deportálás előtt

„1940-ben még a magyarokkal együtt dobálnak virágot Horthy honvédjeire, hogy aztán négy év múlva a honvédek után érkező magyar adminisztráció vagonokba gyűjtse őket.” Sólyom István blogjából (Transindex):

„Szakállas vicc ugye, hogy a székelyt kérdezik, van-e a falujában antiszemitizmus, mire a válasz: nincs, de igény lenne rá. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke hétvégi blogbejegyzésében Parászka Borókának a tárgyban készülő panaszára reagálva szintén azt írta, hogy nem létezik Székelyföldön antiszemitizmus, és az újságíró „olyasmi ellen tiltakozik, ami nincs, olyan kijelentések ellen hadakozik, amelyek nem hangzanak el, olyan tematikákat és vádakat akar importálni, amelyek abban a társadalmi közegben, amelyben élünk évszázadok óta, teljesen életidegenek.” (Parászka Boróka gyűlöletkeltés és antiszemitizmus miatt a CNCD-nél készül feljelenteni Ferenczy Miklós református lelkészt, aki a Facebookon osztotta meg az Izrael népe – felsőbbrendű zsidóság című filmet a következő megjegyzéssel: „A felvételek önmagukért beszélnek! Nézzétek és tanuljatok belőlük! Hihetetlen, de sajnos valóság! Felsőbbrendűség? Inkább alávalóság!!”, szerk.megj.)” (…)

„Az ügy kapcsán egy 2012-es, március 15-i beszéd is ismét rivaldafénybe került, amelyben Darvas-Kozma József csíkszeredai káplán az 1848-as forradalom bukásának és a trianoni döntés okainak történelmi elemzésekor a Rotschildokat meg az általuk irányított világrendet emlegette, hozzátéve, hogy olyant állít, amiről addig a szónokok hallgattak.” (…)

„A székelyföldi antiszemitizmus nem új keletű jelenség. A székelység, a világ többi népéhez hasonlóan azért tartott a zsidóktól és viseltetett ellenszenvvel irántuk, mert nem ismerte őket, kultúrájuk, szokásaik idegennek hatottak. Székelyföldön a zsidóság a 19. század második felében jelent meg, és az írott források – Tivai Nagy Imre vagy Vitos Mózes – megjegyezték, hogy a székelyek a zsidóságot "talán csak a Bibliából, vagy rémes keresztényvér-szomjúságukról ismerték". E mellett attól is tartottak, hogy a Székelyföldre való tömeges beköltözésükkel, a protestánsokkal szövetkezve végveszélybe sodorják a katolikus székelységet. A székelyek ellenszenvére mi sem jellemzőbb, mint Hetmann Móric csíkszeredai ecetárus tanulságos esete. Az első csíkszeredai zsidóként emlegetett Móricnak az ablakát gyakran betörték, házát megrongálták. A sértett levelet írt a császárnak, amelyben úgy fogalmazott: "Euer Majistat, hier ist ribillion..." Válasz nem érkezett, majd később megengedték neki, hogy a város végén kis kőházat építsen. Cégérként az Ecetgyár szót rótta fel.” (…)

„Az akkori Magyarország más területein élő zsidósághoz hasonlóan az egyre gyarapodó székelyföldi zsidóság is a 19. század végére, a 20. század elejére már magyarnak vallotta magát, és Trianon után is ragaszkodott magyar anyanyelvéhez és kultúrájához. Messzire vezetnének azok a fejtegetések, hogy miért alakult úgy a történelem folyamán, hogy számos zsidó a kereskedői, vállalkozói, banki szférában találta meg számítását. A folyamatos üldöztetések miatt sehol sem engedték letelepedni őket, ahol megtűrt nép voltak, ott is tiltva volt nekik a mesterségtanulás. A zsidó vallás mindig is ösztönözte a munkát, a tanulást, díjazta a problémamegoldó racionalizmust, nem véletlen, hogy ennek is köszönhetik a túlélést. (Akit érdekel a téma, olvasgassa Paul Johnson: A zsidók története c. remekművet, szerk. megj.)” (…)

„A második bécsi döntés után Székelyföldön is megkezdődtek a deportálások, ami ekkor még a határon túlra való kitoloncolást jelentett. Majd 1944-ben kezdetét vette a gettósítás, a zsidókat Gyergyószentmiklóson és Csíkszeredában gyűjtötték be, ahonnan Szászrégenbe és Sepsiszentgyörgyre szállították őket. A székely lakosság jó része passzívan szemlélte az eseményeket, voltak, akik dörzsölték tenyerüket, hogy megszabadulnak végre a konkurenciától, és csak kis részük próbált tenni valamit szomszédjaiért. Az üresen maradt házakba aztán egyesek beköltöztek, a hátrahagyott javakat elsajátították. Máig előfordul, hogy egyes házak padlásain, pincéiben és egyéb zugokban zsidó kegytárgyak, fényképek és egyéb javak kerülnek elő. A második világháború után egyből az ország nyakába szakadt a kommunizmus, amely nem tette lehetővé a néhány évvel korábban történtek kibeszélését, feldolgozását.” (…)

„A rendszerváltást követően kisebbségi jogaink kivívásával, érdekérvényesítéssel, az autonómiaharccal voltunk elfoglalva egészen a legutóbbi időkig, amikor is a magyarországi politikai szembenállás és agenda teljes átvételével bele nem simultunk az ottani közbeszédbe. Nem is kell nagyon szemfülesnek lenni, hogy észrevegyük: a Facebookon, családi összejöveteleken, kocsmákban, a buszon, a vonaton mindig akad egy-két olyan hangadó, aki a magyarországi szélsőjobb által használt fogalomrendszerben lerántja a leplet a magyarság ellen összeesküdő baloldaliliberális-zsidószabadkőművességről. Kimondja a bűvös szókapcsolatot: ők a felelősek minden bajunkért és nyomorúságunkért.” (…)

„Meg kell említeni, hogy a magyarországi és az erdélyi konzervatív tábor szemlélete között az a lényegi különbség, hogy amíg Magyarországon a jobboldali és szélsőjobboldali választók világosan pártpreferenciákkal rendelkeznek, addig Erdélyben a konzervatívan gondolkodó tömegek egy része számára nem létezik jobb és szélsőjobb, egyszerűen nemzeti oldal létezik. Nem disztingválnak. Ugyanúgy rajonganak Orbán Viktorért és a Fideszért, mint Vona Gáborért és a Jobbikért.” (…)

„Vegyük a csíkszeredai esetet. Darvas-Kozma József atya a Rotschildokat tette felelőssé Trianonért és a szabadságharc kudarcáért, és megjegyezte, hogy a bankrendszer máig így működik. Nosza, több sem kell a téren álló emberek egy részének, hisz íme, a papjuk is azt mondja, amit naponta az interneten olvasnak, az Echo TV-ben látnak, hogy a zsidó uralom miatt szenvedtek őseik a múltban, és ők is e miatt szenvednek ma. Az atya jó szándékát nem vonom kétségbe, de óriási felelőtlenség volt részéről pár tőmondatban lehúzni a rolót a bankrendszer ügyes-bajos dolgairól, mert az nagyon nem úgy működik, ahogy az ott elhangzott. Hatalmas mértékben általánosító és félrevezető. Egy papnak különben sem kell a közgazdaságtan avatott értőjének lenni, senki nem is várja el tőle a gazdasági értekezéseket.” (…)

„Az antiszemitizmus problémája azért égető és veszélyes, mert az a bűnbakkeresés melegágya, másra lehet hárítani a felelősséget, és az áldozat szerepében lehet tetszelegni. És aki áldozat, azt nem lehet agresszióval vádolni. Összeesküdt ellenünk a román állam, a világ zsidósága, a liberálisok, a szabadkőművesek, a kommunisták, a melegek és az anarchisták, nem hagynak minket békében élni. Minden, az élettel járó felelősség áthárítása másokra, torz társadalmat eredményez. Az erdélyi magyar zsidóságot különben – már azt a néhány hírmondót, aki maradt – jó ideje nem érdekli, hogy mit gondolnak róluk Erdélyben. 1940-ben még a magyarokkal együtt dobálnak virágot Horthy honvédjeire, hogy aztán négy év múlva a honvédek után érkező magyar adminisztráció vagonokba gyűjtse őket.” (…)

„E helyett az zajlik, ami. Pedagógusok, ismert és elismert helyi közösségi emberek, volt politikusok szélsőjobboldali honlapokat lájkolnak, a csíkszeredai Sapientiára azt a Raffay Ernőt hívják meg előadni, aki évek óta a szabadkőműves összeesküvésről és Trianon kapcsolatáról írt könyvével turnézza végig a Kárpát-medencét, a szintén globális pénztőke-összeesküvés fan Drábik János Székelyudvarhelyen tart pénzügyi gyorstalpalókat. Lassan, de biztosan szivárog a tan. Az emberek nem értik az őket körülvevő nagyon bonyolult világot, ezért érthető módon magyarázatokat keresnek. Ez a magyarázat, amiről a fentiekben szó esett, valóban nagyon egyszerű, hatásos, könnyen befogadható. Az egyetlen igazság nevében lép fel, rituálé formájában beavat, és csoportkohéziót teremt. Végre van kihez tartozni, van, aki elmagyarázza, mi a fene is történik a gazdaságban, a politikában, miért kapunk kevés fizetést, miért nincs munkahelyünk. Olvastam egy kommentet a református tiszteletes által megosztott, majd továbbosztott videó alatt. Azt írta egy megbecsülésnek örvendő székely értelmiségi, hogy ő eddig nem volt antiszemita, de látva a videót, rettentően felháborodott. Csak így tovább, őszre már javában fog tartani a választási kampány, a szerepek kiosztásra kerülnek, lesznek elnyomók és elnyomottak, a Jobbik belovagolhat.”

2013. április 22.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Európa árvái

Jól esett, hogy újra láthattam a régi ismerős arcokat. Kiderült, hogy Horvátországban és Szlovéniában mégis valamelyest >

Tovább

Az énekes halálát gyászolja a hatalom és az ellenzék

A mérvadó újságok megemlékeznek a 100 évvel ezelőtt 1921-ben született (2002-ben elhunyt) amerikai liberális filozófusról, John >

Tovább

Sok pénz, semmi eredmény

A jelenlegi vezetőknek halvány elképzelésük se nincsen, hogyan lehetne fejleszteni, a saját lábára állítani a délvidéki/vajdasági >

Tovább

A mazsolázók

Színre lépnek a névtelenül mazsolázó sajtómunkások, akik a megjelent autorizált interjút úgy vágják össze, hogy nem >

Tovább

Kusturica Szarajevó fölött

És akadnak azért jó dolgok is. Igaz, a halálhoz kötődnek ezek is. Elhunyt ugyanis az újvidéki >

Tovább

Az elrabolt idők nyomában

Én csak keresem a hagyományt miközben az a tudat kínoz, hogy elrabolták a múltomat.  Nem csak >

Tovább

A tévedhetetlenekkel szemben

Furcsa állítás, de bevallom: nem hiszek azoknak az embereknek, akik életükben nem tévedtek jó néhányszor. Nem >

Tovább

„Nesze semmi, fogd meg jól!”

Aki csak teheti, továbbra is tartson ki az elvett ingatlanok természetben való visszakövetelése mellett, ne fogadja >

Tovább

A közéleti vákuum depresszív hatása

A covid19 befagyasztotta az állapotokat, ami nem jelenti azt, hogy a társadalmi feszültségek nem növekszenek. Ezt >

Tovább

A harmincas évek újra meg újra felbukkanak

Az antifasiszta Európa kerekedett felül, az képviselte a többséget, és rossz érzéseim ellenére elégedett vagyok azzal, >

Tovább

Haiku és kapitalizmus

Inkább azon csodálkoztam, hogy ezek az államkapitalista kommunista milliárdosok verseket írnak. Mégpedig haikukat! Környezetünkben ilyesmi nem >

Tovább

Független sajtó

Aki saját eszmei értékrendjéhez ragaszkodik, legyen az akár szocialista, konzervatív vagy liberális, az Arthur Koestlerrel elmondhatja, >

Tovább