2020. január 21. kedd
Ma Ágnes, Agnéta névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

Találjunk ki Budapestről Székelyországot!

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Találjunk ki Budapestről Székelyországot!
Székely zászló a Holdon (is)

„A melegek szivárványzászlója után itt van nekünk a legújabb pride-flag: idén kilenc éves a 2004-ben a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által elfogadott lobogó.” A Csehszlovák Kém blogjából (hvg.hu):

(…) „Sokaknak lehet fájdalmas a pillanat, amikor szembesülnek a ténnyel, csupán egy jól megkonstruált, mesterségesen felépített környezet részei vagyunk, senki nem születik ugyanis magyarnak vagy szlováknak, székelynek vagy románnak. Miroslav Hroch cseh történész szerint a nemzeti, nacionalista mozgósítás és építkezés három fázisból áll. Az első szakaszban az oktatás és a felvilágosítás, irodalmi érdeklődés felkeltését láthatjuk, amely a legújabb Székelyföld-projekt esetében egykori, a magyar irodalom peremvidékén található írók újrahasznosításában, jelentőségük állami felnagyításában és országos propaganda keretén belüli terjesztésükben mutatkozik meg. A második fázisban az elképzelt nemzet terjesztése és a tömegekbe történő indoktrinálása figyelhető meg, míg a záró szakaszban a meghatározott – letérképezett, kimatricázott – területen élő emberek közössége elkezdi magát valóban „nemzetként” érezni, azonosul az elképzelt jelenséggel, amelynek azonnal politikai következményei is lehetnek. Nézzük, hogyan működik mindez a gyakorlatban.”

„A melegek szivárványzászlója után itt van nekünk a legújabb pride-flag: idén kilenc éves a 2004-ben a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által elfogadott lobogó. A meglehetősen gyanús összetételű – ugyan, vajon melyik háttérhatalom színe az a kék? – kollázs, amely osztatlan sikert egyelőre csak az futballdrukkerek között aratott. Változnak az idők, amióta Németh Zsolt megjárta a budafoki önkormányzatot is, újabban egy közelebbről meg nem határozott összmagyarság-jelképpé változott a némi arabos beütéssel rendelkező, hold-csillag szimbólumokat felvonultató motívumsor. Az „ősi” jelkép korántsem hosszú múltja 2003-ig nyúlik vissza, Boros Géza ekkor jelezte: meg kellene alkotni az SZNT jelképét. Pécsi L. Dániel magyarországi jelképművész és Kónya Ádám helytörténész zászlótervei közül utóbbit fogadták el a székelyek, amelyet 2009-ben megtettek Hargita Megye Tanácsa hivatalos zászlajának is.”

„A büszkeségzászlótól nem sokkal hosszabb múltra tekint vissza a nagyjából az első csehszlovák republikával egyidős B kategóriás műdal, amelynek zenéjét Mihalik Kálmán szerezte és Csanády György szövegezte 1921-ben, az irredenta Horthy-korszak elején. Az ún. „Székely himnusz” eléneklése a szocializmus éveiben a létező rendszerrel való békétlenséget jelentette, mai füllel már sokak számára értelmezhetetlen, hiszen az 1918-20-as területi dezintegráció után keletkezett társadalmi sokk hevében születetett, ráadásul jól érzékelhetően a szélsőjobboldali neonacionalista reneszánsz idején általános népszerűségre tett szert a jobboldalon, 2012-ben felavatták a műdal fiatalon meghalt zeneszerzőjének szegedi sírját is. Legutóbb már a magyar országgyűlésben, Áder János köztársasági-elnök beiktatásán hangzott fel. A jelenlegi kormányzat a dal kapcsán már székely nemzeti himnuszról beszél.”

„Második világháborús szereplésük miatt emigrációban élő, nettó antiszemita és nyilasbarát, másodvonalbeli székelyföldi származású írók hivatalos kultusza és műveik irodalmi jelentőségükhöz képest agyonreklámozása, botrányos újratemetésük, szintén a székely nemzeti identitás rögzítését és a köztudatba történő átemelését is szolgálta. Köztéri szobrok tucatjai, utcanévtáblák átnevezései jelzik ennek a tudatos identitásépítkezésnek a nyomait, eközben Nyírő József és Wass Albert a Nemzeti Alaptanterv tananyagának részévé váltak.”

2013. április 5.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Szempontok a börtönbizniszhez

Mint oly sokszor, engem csak a reformkorunk vigasztal. Wesselényi, a zsibói nagybirtokos ellenezte a jobbágyságot, nem >

Tovább

Izzó türelmetlenség

Ha valaki a Marsról figyelné országunkat, úgy vélhetné, érdektelen, tunya társaság népesíti be. E látszat alatt >

Tovább

A szuperkapitalizmus kora

Én azonban csak gyors feledésre ítélt mostohafia lehetek, a magyar nemzetállamnak is, meg a szerbnek is. >

Tovább

Gombos a „megszállás” idején

Amikor megjöttek egy-egy rabló hadjáratról, mutogatták egymásnak a megszerzett zsákmányt. Marékszámra volt náluk arany ékszer, de >

Tovább

A hatalmon maradás kísértései

Ha a módosítások nyomán jelentősen csökkenne az elnöki jogkör, annak az is lehet az oka, hogy >

Tovább

Milyen támogatást élvez a szerb csatlós párt?

A VMSZ – amióta Pásztor István az elnöke – magyar pártként és érdekvédelmi szervezetként megszűnt létezni. >

Tovább

Eldöntöttem, hogy maradok

Decemberben két díjjal is elismerte a hazai irodalmi élet a Kossuth-díjas Végel László vajdasági író eddigi >

Tovább

Vallásháború Montenegróban

A füst amúgy már átszállt Belgrádba is, a tüntetők tűzijáték-rakétákkal lőttek célba a montenegrói nagykövetség zászlajára. >

Tovább

Hajnalban jönnek érted…

„Kilátástalannak látom (a helyzetet Csókán), itt már mindennek vége van, a fiatalok külföldre mentek. Azt mondja >

Tovább

Ez már úgyis történelem – és egy rossz emlék

Egy nevét nem vállaló dél-bácskai férfi pedig azt mondta nekem: Az akkori történésekről nem szívesen beszélek, >

Tovább

Szélerőművek a debelyacsai határban

A bánáti Torontálvásárhely közelében már felépültek a szélgenerátorok. A falu keleti határában szeptember folyamán kezdte meg >

Tovább

Az új aszkézis

A radikális fiatalság néma borzongással és megbotránkozással fordul el mindentől, ami kommersz (különösen, ha kompetitív), ami >

Tovább