Ma Judit, Loretta, Eulália névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
2+2=4? Sabiranje je u toku, a rezultat neizvestan
Bódis Gábor
„Kettő meg kettő négy? Az összeadás folyamatban van, az eredmény még nem ismeretes.” Teofil Pančić blogjából (Radio Slobodna Evropa):
(…) „Ako stvari ovako stoje – a voleo bih da vidim da se to na bilo kojoj strani demantuje – šta onda Beogradu uopšte preostaje? Jedna je mogućnost da sporazum stvarno propadne do daljeg, ali to onda znači totalni krah celog onog „vučić-dačićevskog narativa“ o tome kako će baš bivši akteri sramnih devedesetih, željni da operu svoju prošlost, brzo i efikasno odvući srpski brod, „u Evropu” mnogo brže i efikasnije od demokratskih kunktatora i oportunista, kojima su uostalom nacionalisti stalno disali za vratom. To je onda ujedno i neslavna deziluzija za sve one nekadašnje „drugosrbijance” koji su u ovo olako poverovali, povremeno čak na urnebesan način.”
„Druga mogućnost je da je sporazum ipak na pomolu ali da se sva ova „drama” tera zato da bi se srpskoj javnosti olakšalo postepeno „gutanje” neprijatnih činjenica, odnosno da joj se konačno postizanje sporazuma prikaže kao nekakva ogromna dramatična žrtva koju je državni vrh podneo u nepodnošljivim okolnostima, kad za Srbiju više nije bilo ama baš nikakvog drugog izlaza, a oni su eto dali baš sve od sebe i bili spremni da se povuku iz pregovora, pa i sa vlasti ako treba...”
„Da paradoks bude kompletan, verovatno je Vesna Pešić bazično u pravu kada kaže da je toliko dramatizovanje celog kosovskog pregovaračkog procesa suvišno jer je srpsko javno mnenje oko toga mnogo manje „zagrejano” i mnogo spremnije da uvidi realnost nego što se to čini kad se sve gleda kroz medijski i politički filter, ali srpske političke elite teško se ili nikako ne odvažuju da to gledaju tako: baš kao da negde iz pozadine stalno zrači nekakvo potmulo sujeverno uverenje da će im se nebo sručiti na glavu ako saberu dva i dva i zaključe da rezultat glasi – četiri.”
„Kako god bilo, izgleda da je „sabiranje“ upravo u toku, pa će nam valjda i „rezultat“ biti ubrzo saopšten. Mada i tu treba biti na oprezu, jer bi i taj rezultat mogao biti „okruglo pa na ćoše”, uslovan i privremen i uopšte – nejasan. Jer Srbija teško da može dalje ovako, bilo nazad, bilo napred. Napred je ionako teže ali se jedino istinski isplati, a nazad je bar trenutno lakše, ali se time ne rešava ni jedan problem. Da, ne rešava se, ali zato može da se malo odloži, a u međuvremenu možda da se pozabavimo omiljenim lokalnim zanimacijama: ko je vera a ko nevera, ko je pošten a ko lopov i tako to, što se na srpskom, a bez muke i u jednoj reči kaže: izbori. Ako ih bude, to će značiti da je „carstvo zemaljsko” – ali samo za političku elitu - ipak prevagnulo, pa makar i po cenu daljeg rastakanja zemlje i njenih stvarnih institucija i zanemarivanja njenih stvarnih potreba.”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Lesz-e Vajdaságban intézményes kisebbségkutatás?
Amennyiben egyáltalán megalakul egy ilyen intézet, nem lenne elfogadható – de az emberi valamint a nemzeti >
A színház az új CEU
Így tehát az ilyen harcokban nem az a tét, hogy jön a konzervatív váltás, hanem hogy >
Einstand. Avagy a Viktor utcai fiúk
A cím maradhat? A címmel nincs semmi baj. Ennél jobb címet mi sem találhattunk volna. A >
Mengyán: A Magyar Szó és a Hét Nap „mélyrepülésben van”
Tanulmányozni kellene, hogy a közpénzek iránti ilyen – felelőtlennek is nevezhető – viszonyulásban (meg)vannak-e a gazdasági >
Szerpentin a Kárpátokban
Akármennyire is lehangoló ma a román politika távlattalansága, az erdélyi magyar közvélemény figyelmét ismét rá kellene >
A szájzár és a nemzet
Az ellenzéktagadásnak nevezhető meggyőződés, amelyről azt mondtuk, hogy fertőzésként terjedt el, itthon gyakorta még azzal a >
„Egy ilyen országban, amelynek, sajnos, nem látjuk a jövőképét”…
itt egy formálisnak is alig nevezhető kulturális autonómia létezik, ami egy (költséges) pénzelosztó és (döntő többségében) >
Most már komolyan veszem...
Akkor talán én is megmosolyogtam volna ezt a mondatot. Most azonban komolyan kellene venni. Nem vágyni >
„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?
A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >
A balkanizálódástól a posztfasiszta kísértésekig
A kelet-közép-európai régió egy-két évtizeden belül balkanizálódott. Ezt a „jövőt” Szerbiában könnyebb volt felismerni, mint a >
Fontosabb a kirakat?
A nyilvánosságnak nem kell értesülni a nemzeti kisebbségek oktatási problémáiról? Csak arról, amit Vicsek hangoztatott, hogy >
Két bácskai katolikus pap, aki a háború idején Horvátországban szolgált
Egyszer arra lettem figyelmes, hogy az 56-os sorszámú után a 200-valahányas engedély következett. Másnap egy újabb >