Ma Ambrus, Ambrózia névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Miért utálja az egyházat a világ?
Bódis Gábor
„Az az egy biztos, hogy nem az Isten tehet róla… locsolás, berúgás, sonka és Bilagit, ennyi maradt az egykori szent áhítatból.” A Balaványposztból:
„Nem az Isten tehet róla, hogy húsvétkor gyomorforgatóan nagyokat ájtatoskodnak nyilvánosan a „keresztény” politikusok és a velük szimbiózisban élő egyházfők, miközben csodálkoznak, hogy úgymond rohamosan „szekularizálódik” a nyugati világ, hát ez az ünnep is is milyen csúnyán „elvilágiasodott”, locsolás, berúgás, sonka és Bilagit, ennyi maradt az egykori szent áhítatból. Csodálkoznak, hogy mekkora a vallásuk elutasítottsága, és azt bizonygatják, hogy erről a humanista ideológiák tehetnek, amik fölcserélték az istenközpontú világképet az emberközpontúra. Komolyan azt hiszik, hogy az egyház iránti ellenszenvről az ateisták, a liberálisok, az agnosztikusok, meg ezotérikusok tehetnek, vagyis az egész, ítéletre érett, istentelen világ – keresztényüldözésről beszélnek Nyugaton, kirekesztettségről. Nem tehet róla az Isten, hogy ezek az egyházak megfeledkeztek az alapvető keresztény attitűdről, ami persze hogy nem a vádaskodás és ítélkezés, hanem épp az önvizsgálat lenne: „mea maxima culpa”.”
„Tényleg nem az Isten tehet róla, hogy az egyház máig sem mer szembenézni a saját sötétségével, nem mer térdre rogyni és bűnbánatot tartani amiatt, hogy ordas ideológiák fészkévé lesz, ehelyett újra és újra elhazudja, hogy mi vagyunk a szentek és bölcsek és igazak, akik tudjuk, hogyan kell helyesen élni, hogy helyes a keresztény elképzelés az ideális, vagyis heteroszexuális, sőt nagycsaládos, középosztálybeli, fehér egyháztagról, aki fizeti az adót vagy a tizedet, szépen köszön, nem káromkodik, nem néz pornót, és tán nem is kakál büdöset; az egyebek meg minimum térjenek meg (=legyenek olyanok, mint mi), vagy viseljék az átkot, tiltsuk be a filmjeiket, a képeiket, az „ateista liberális propagandát”.”
„Itt ez a jó Ferenc. Kedves fazon, és arról beszél, hogy újjáéleszti a missziót – de vajon tudja-e, hogy ez a világ számára csupán annyit tesz, hogy több lesz a képmutató és hiteltelen vallási propaganda?„ Közvetlenebb lesz az új vezetés az egyháztagokkal” – nagyszerű, és ez ugyan kit érdekel a katolikusokon kívül? Miért nem hirdette még meg az átfogó küzdelmet az elburjánzott pedofilia ellen? Miért beszél addig misszióról, amíg a gyerekünket nem merjük a pap közelébe engedni?”
„Nem az Isten tehet arról sem, hogy máig tart az átpolitizáltság: nem azt állítom, hogy az egyház nem politizálhat (miért ne?), de a gyűlölt „világ” javaiból való lehető legnagyobb részesedés, a politikai hatalomra való törekvés, ami Magyarországon még durvább lett, mint Németországban vagy Angliában, botrányos – lásd az elmúlt két évet. Érthető, ha az emberek nem akarják semjénviktoroktól hallgatni az evangéliumot, sem Orbán-apologéta papoktól, sem Békemeneten vonuló prédikátoroktól.”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Szerpentin a Kárpátokban
Akármennyire is lehangoló ma a román politika távlattalansága, az erdélyi magyar közvélemény figyelmét ismét rá kellene >
A szájzár és a nemzet
Az ellenzéktagadásnak nevezhető meggyőződés, amelyről azt mondtuk, hogy fertőzésként terjedt el, itthon gyakorta még azzal a >
„Egy ilyen országban, amelynek, sajnos, nem látjuk a jövőképét”…
itt egy formálisnak is alig nevezhető kulturális autonómia létezik, ami egy (költséges) pénzelosztó és (döntő többségében) >
Most már komolyan veszem...
Akkor talán én is megmosolyogtam volna ezt a mondatot. Most azonban komolyan kellene venni. Nem vágyni >
„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?
A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >
A balkanizálódástól a posztfasiszta kísértésekig
A kelet-közép-európai régió egy-két évtizeden belül balkanizálódott. Ezt a „jövőt” Szerbiában könnyebb volt felismerni, mint a >
Fontosabb a kirakat?
A nyilvánosságnak nem kell értesülni a nemzeti kisebbségek oktatási problémáiról? Csak arról, amit Vicsek hangoztatott, hogy >
Két bácskai katolikus pap, aki a háború idején Horvátországban szolgált
Egyszer arra lettem figyelmes, hogy az 56-os sorszámú után a 200-valahányas engedély következett. Másnap egy újabb >
Nem a tietekért jöttünk, hanem tiértetek! (I. rész)
Lábra se tudott állni, olyan állapotban volt. A vörösmarti egyházközség akkori vezetője, a hatvanegynéhány éves Tűr >
„Ej, ráérünk arra még!”?
Előre lemondani a választásokon való részvételről, a megmérettetésről, amikor – a magyarországi október 13-ai választásokhoz hasonlóan >
A statisztaszerep bevállalása
Egy végtelenül cinikus álláspont fölvázolása következik a tavasszal esedékes szerbiai választás bojkottjával kapcsolatban, politikai kiskáté formájában. >
Kifelé a Machiavelli-fasorból
Az Orbán-rendszer büszke arra, hogy egyetlen megállapodást sem tart be, semmiféle jogi és erkölcsi szabály, se >