Ma Máté, Mirella, Jónás névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Egy a hangjuk – magyar-román focitöri
Bódis Gábor
„Tizenöt éve gólt se tudunk nekik rúgni, előtte azonban 65 éven át nem tudtak nyerni a magyarok ellen. Ami állandó volt: a folyamatos balhé a magyar-román meccseken.” Kovacspe blogjából (Mandiner):
„Tulajdonképpen minden válogatott meccs román meccs is egyben. Lehet bár Izland, vagy a trianoni traumához vajmi kevés szállal kötődő Japán az ellenfél, a mérkőzéseken kb. húszpercenként felhangzik a rigmus a B-középből a „Vesszen Trianon!” és a „Ki nem ugrál, büdös román, hej, hej!” örökzöld szövegek formájában. De nem marad adós soha a túloldal sem, ahol ugyanilyen sláger a „Ki a magyarokkal az országból!” vagy a bozgorozás (jelentése: hazátlan magyar). Úgy tűnik, a két nép trianoni „élményének” hű lenyomata továbbra is, az épp ezért nem is nagyon erőltetett magyar-román válogatott rivalizálás.” (…)
„A formálódó Aranycsapatnak nem okozott különösebb gondot a román válogatott többszöri legázolása, amit az 1945 és ’48 közötti 7-2, 3-0, 9-0 (!), 5-1 és az ’52-es olimpián elért 2-1-es győzelem jelzett. Annál nagyobb gondot jelentett viszont a korábban nem látott balhék felszínre kerülése. Az ’54-es ezüstérem után éppen Romániát fogadtuk Budapesten (5-1), miközben Bukarestben megütközött a két ország nem hivatalos, úgynevezett B-válogatottja is. A 2-1-es román győzelmet kő- és sörösüveg dobálással ünnepelte a román nézősereg, amit követett 1958-ban egy újabb magyar győzelemmel végződő válogatott fellépésünk a bukaresti nemzeti stadionban. A dobáláson túl itt már komoly magyar verések is voltak a lelátókon. Mivel ugyanebben az évben hasonló inzultusok érték a Honvéd labdarúgóit is, a magyar állami szervek jobbnak látták, ha nem erőltetik tovább a román-magyar barátságos mérkőzéseket, mivel azok megrendezései „kellemetlen kihatással vannak a románok és az erdélyi magyarság viszonyára is”. Ennek megfelelően Románia lett az a szomszédos ország, akivel a legkevesebb mérkőzést játszottuk, miközben például az osztrák-magyar világviszonylatban is az egyik legtöbb meccset hozó párosítássá vált.”
„Annál is inkább hanyagolni kellett az összecsapásokat, mert eddigre az erdélyi magyarok már tüntetőleg a magyar válogatottnak drukkoltak. Egy-egy nagy magyar meccs előtt tömegek keltek útra olyan helyek felé, ahol hallgatni lehetett Szepesi rádióközvetítéseit, vagy ahol később fogni lehetett a magyar tévé adásait – nem ritkán csak a hágókra felvitt, hordozható készülékekkel és házilag fabrikált antennákkal. Ne feledjük, az ekkor a magyar himnusz hangjainál csutkára felhangosított adások közös nézése egybeesett az Aranycsapat és később a ’60-as évek világszínvonalú magyar válogatottjának tündöklésével. Mindez pedig a Rákosi-, majd a Kádár-korszaknak is kellemetlen volt, nem csak a román belügyi szerveknek.” (…)
„A kilencvenes évekre nagyot fordult a világ: a kommunizmus eltűnt, a nacionalizmus nyílt teret kapott, a magyar foci pedig lehanyatlott. A románok közben remekül helyt álltak az 1994-es amerikai világbajnokságon, és olyan világsztárjuk lett, mint a „Kárpátok Maradonájának” becézett Hagi. Az 1998-as budapesti EB-selejtezőn azonban sokáig úgy tűnt, hogy él még rajtuk a magyar átok. A vendégeket „Lesz még Bukarest magyar falu” feliratú transzparenssel köszöntő magyar szurkolók örömmel látták, hogy a nagyszerűen támadó magyar csapat a kapu elé szorította a sztárokkal érkező románokat, sőt, Hrutka János csodás szabadrúgásgóljával pontot is szerzett (1-1). Sajnos nem csak az árnyékolja be ezt a mérkőzést, hogy mindmáig ez az utolsó gólunk a román hálóban, hanem az is, hogy a stadion környékén a román rendszámú autókat súlyosan megrongálták a magyar huligánok, ezzel főleg a végre szabadon a magyaroknak szurkolni jött erdélyi magyarokat büntetve. A visszavágóra a románok már nem bíztak semmit a véletlenre. Újra aktiválták Hagit, elindult a hecckampány, a szurkolók „magyar vért” akartak látni. Ebben a légkörben a halálfélelemben lévő és meglehetősen gyenge magyar válogatott elszenvedte történelmi első vereségét Romániától (0-2).”
„Hogy aztán azóta meglehetősen simán mindig ki is kapjon. A ’99-es bukaresti román diadal óta négy mérkőzést játszottunk és még gólt sem tudtunk lőni. A 2002-es világbajnokság selejtezőin sima dupla zakó (két 0-2) és a 2004-es és 2009-es két barátságos mérkőzésen sem volt sok közünk a mérkőzéshez (0-3 és 0-1). Ami változatlan maradt, az a kölcsönös gyűlölködés. Bár az utolsó válogatott találkozót a Magyarországon meggyilkolt román kézilabdás, Marian Cozma emlékének ajánlották, a megbékélési gesztus csak átmeneti volt. A román futballnak olyan nagyságokat, mint a Steaua Bukaresttel Bajnokcsapatok Európa Kupáját nyerő Bölöni Lászlót és az edző Jenei Imrét adó magyarokat az Újpest 2009-es vendégjátékán olyannyira gusztustalan gyalázkodó felirat fogadta, ami még az európai labdarúgó szövetségnél is kiverte a biztosítékot és két meccsre bezáratta a stadiont. Más kérdés, hogy a visszavágón erre adott magyar válasz („Honnan tudod, hogy cigány vagy? Románul beszélsz.”) is igen távol állt a fennen hangoztatott európai (és ott is ritkán tapasztalt) ideáktól.”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A szabadkai városvezetést nem érdekli a falusiak nyomora
Szégyen és gyalázat. Ez testvérek között is azt jelenti, hogy a VMSZ és a várost vele >
OKTATÁSI ÜRÖMÖK
A legújabb PISA teszt szerint „a szerbiai tanulók eredményei 50 ponttal alacsonyabbak, mint a Gazdasági Együttműködési >
Magyar mozgalom – A vég kezdete
Mozgalmat mozgalommal lehet legyőzni. Az orbáni populista mozgalommal szemben most egy magyari populista mozgalom áll. Az >
Egyre lejjebb a lejtőn
A külföldi diplomatáknak fel lehet róni, hogy csak egy forrásból, vagyis egyoldalúan és tévesen tájékozódnak. Ha >
A HATALOM ÉS A TÁJÉKOZTATÁS ÖSSZEOLVADÁSA
A közösségi hálón Juhász Andreáról csak azt az adatot lehet találni, hogy az Újvidéki Rádió Faluműsor >
Lesz itt jobb, vagy erre rámegyünk?
Láttuk ennek az őrületnek a kezdetét és muszáj látnunk a végét is. Márpedig, ha van erő, >
A halálnál is rosszabb: a szolgaság
Karinthy nyomán akarva-akaratlanul arra gondolok, hogy napjaink háborús fenyegetése sokszor a szabadság megnyirbálásával jár. A háború >
Állítsuk meg Pásztor Bálintot!
Vojvodity (Bólogató) Ágnesünk 2024. július 15-én hasonló, alákérdezős „élő interjút” készített Nyilas Mihály oszlopos véemeszes káderrel >
„A jelenben is a múltban élünk. Mindig siratjuk a múltat.”
A Szabó Angéla tömör, nemzeti közösségi tanulmánynak is beillő, egy magyar faluközösség életéről szóló tényszerű írásában >
Alaptalan önreklámozás
Hiába a bugyuta, tortás jubileum és a kínos önreklámozás, a Grimasz melléklet csak akkor lesz ismét >
„Kitaposott úton” folyik a közösségrombolás
Az, hogy időközben 70 ezer magyarral lettünk kevesebben, nem a közösség és tagjainak a jogaiért, méltóságáért >
Tényleg nincsen, aki ezt megállítsa?
Mindezen túl, azt hiszem, végső ideje lenne egy kicsit magunkba nézni. Egy cseppet elmélázni azon, hogy >