2022. szeptember 25. vasárnap
Ma Eufrozina, Kende névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Egy a hangjuk – magyar-román focitöri

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Egy a hangjuk – magyar-román focitöri

„Tizenöt éve gólt se tudunk nekik rúgni, előtte azonban 65 éven át nem tudtak nyerni a magyarok ellen. Ami állandó volt: a folyamatos balhé a magyar-román meccseken.” Kovacspe blogjából (Mandiner):

„Tulajdonképpen minden válogatott meccs román meccs is egyben. Lehet bár Izland, vagy a trianoni traumához vajmi kevés szállal kötődő Japán az ellenfél, a mérkőzéseken kb. húszpercenként felhangzik a rigmus a B-középből a „Vesszen Trianon!” és a „Ki nem ugrál, büdös román, hej, hej!” örökzöld szövegek formájában. De nem marad adós soha a túloldal sem, ahol ugyanilyen sláger a „Ki a magyarokkal az országból!” vagy a bozgorozás (jelentése: hazátlan magyar). Úgy tűnik, a két nép trianoni „élményének” hű lenyomata továbbra is, az épp ezért nem is nagyon erőltetett magyar-román válogatott rivalizálás.” (…)

„A formálódó Aranycsapatnak nem okozott különösebb gondot a román válogatott többszöri legázolása, amit az 1945 és ’48 közötti 7-2, 3-0, 9-0 (!), 5-1 és az ’52-es olimpián elért 2-1-es győzelem jelzett. Annál nagyobb gondot jelentett viszont a korábban nem látott balhék felszínre kerülése. Az ’54-es ezüstérem után éppen Romániát fogadtuk Budapesten (5-1), miközben Bukarestben megütközött a két ország nem hivatalos, úgynevezett B-válogatottja is. A 2-1-es román győzelmet kő- és sörösüveg dobálással ünnepelte a román nézősereg, amit követett 1958-ban egy újabb magyar győzelemmel végződő válogatott fellépésünk a bukaresti nemzeti stadionban. A dobáláson túl itt már komoly magyar verések is voltak a lelátókon. Mivel ugyanebben az évben hasonló inzultusok érték a Honvéd labdarúgóit is, a magyar állami szervek jobbnak látták, ha nem erőltetik tovább a román-magyar barátságos mérkőzéseket, mivel azok megrendezései „kellemetlen kihatással vannak a románok és az erdélyi magyarság viszonyára is”. Ennek megfelelően Románia lett az a szomszédos ország, akivel a legkevesebb mérkőzést játszottuk, miközben például az osztrák-magyar világviszonylatban is az egyik legtöbb meccset hozó párosítássá vált.”

„Annál is inkább hanyagolni kellett az összecsapásokat, mert eddigre az erdélyi magyarok már tüntetőleg a magyar válogatottnak drukkoltak. Egy-egy nagy magyar meccs előtt tömegek keltek útra olyan helyek felé, ahol hallgatni lehetett Szepesi rádióközvetítéseit, vagy ahol később fogni lehetett a magyar tévé adásait – nem ritkán csak a hágókra felvitt, hordozható készülékekkel és házilag fabrikált antennákkal. Ne feledjük, az ekkor a magyar himnusz hangjainál csutkára felhangosított adások közös nézése egybeesett az Aranycsapat és később a ’60-as évek világszínvonalú magyar válogatottjának tündöklésével. Mindez pedig a Rákosi-, majd a Kádár-korszaknak is kellemetlen volt, nem csak a román belügyi szerveknek.” (…)

„A kilencvenes évekre nagyot fordult a világ: a kommunizmus eltűnt, a nacionalizmus nyílt teret kapott, a magyar foci pedig lehanyatlott. A románok közben remekül helyt álltak az 1994-es amerikai világbajnokságon, és olyan világsztárjuk lett, mint a „Kárpátok Maradonájának” becézett Hagi. Az 1998-as budapesti EB-selejtezőn azonban sokáig úgy tűnt, hogy él még rajtuk a magyar átok. A vendégeket „Lesz még Bukarest magyar falu” feliratú transzparenssel köszöntő magyar szurkolók örömmel látták, hogy a nagyszerűen támadó magyar csapat a kapu elé szorította a sztárokkal érkező románokat, sőt, Hrutka János csodás szabadrúgásgóljával pontot is szerzett (1-1). Sajnos nem csak az árnyékolja be ezt a mérkőzést, hogy mindmáig ez az utolsó gólunk a román hálóban, hanem az is, hogy a stadion környékén a román rendszámú autókat súlyosan megrongálták a magyar huligánok, ezzel főleg a végre szabadon a magyaroknak szurkolni jött erdélyi magyarokat büntetve. A visszavágóra a románok már nem bíztak semmit a véletlenre. Újra aktiválták Hagit, elindult a hecckampány, a szurkolók „magyar vért” akartak látni. Ebben a légkörben a halálfélelemben lévő és meglehetősen gyenge magyar válogatott elszenvedte történelmi első vereségét Romániától (0-2).”

„Hogy aztán azóta meglehetősen simán mindig ki is kapjon. A ’99-es bukaresti román diadal óta négy mérkőzést játszottunk és még gólt sem tudtunk lőni. A 2002-es világbajnokság selejtezőin sima dupla zakó (két 0-2) és a 2004-es és 2009-es két barátságos mérkőzésen sem volt sok közünk a mérkőzéshez (0-3 és 0-1). Ami változatlan maradt, az a kölcsönös gyűlölködés. Bár az utolsó válogatott találkozót a Magyarországon meggyilkolt román kézilabdás, Marian Cozma emlékének ajánlották, a megbékélési gesztus csak átmeneti volt. A román futballnak olyan nagyságokat, mint a Steaua Bukaresttel Bajnokcsapatok Európa Kupáját nyerő Bölöni Lászlót és az edző Jenei Imrét adó magyarokat az Újpest 2009-es vendégjátékán olyannyira gusztustalan gyalázkodó felirat fogadta, ami még az európai labdarúgó szövetségnél is kiverte a biztosítékot és két meccsre bezáratta a stadiont. Más kérdés, hogy a visszavágón erre adott magyar válasz („Honnan tudod, hogy cigány vagy? Románul beszélsz.”) is igen távol állt a fennen hangoztatott európai (és ott is ritkán tapasztalt) ideáktól.”

2013. március 22.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az apa, a fia és a szentlélek

Az ilyen szintű fogadás a VMSZ részéről nem meglepetés, hiszen az MCC-t az Orbán „kormány egyik >

Tovább

Ezt akartam? Ezt vártuk a rendszerváltástól?

Egykor a Párt volt az elnyomó, ma pedig a szabadságra esküvő új bűnös osztály. Egykor még >

Tovább

A sajtószabadság kicsúfolása

A lapból – annak ellenére, hogy a fejléce alatt megtévesztő módon hirdeti, hogy „a vajdasági magyarság >

Tovább

A folytonosság jelképe tapintatosan a modernizáció őrének számított

Ahol túlburjánzik a hatalom, ott elmélyülnek a nemzeten belüli szakadékok, amelyeknek manapság főleg a posztkommunista országok >

Tovább

Ajándékcsere

Pintér Attila 8 évet töltött nagykövetként Belgrádban. Szemtanúja és tevékeny részese volt a szerb magyar/magyar-szerb kapcsolatok >

Tovább

„Hoppon marad” a Pásztor Kft. és az ügyfélköre?

Pásztor Pista nyilatkozatából derül ki, hogy a Prosperitati Alapítvány „nagy volumenű vajdasági feldolgozó- és szolgáltatóipari fejlesztések >

Tovább

Követendő példát mutattak

A vita után a közönség soraiból nem egy, hanem legalább féltucat fiatalember szólalt fel, fiatalok voltak, >

Tovább

A magyar jacht

Egyszer azonban csoda történt. Magyar jachton szolgálta fel a pizzát. Az utasok éppen arról cseverésztek, milyen >

Tovább

Pásztor-lista

Pásztor és Hajnal egyik politikai bűne, hogy az MNT illetékességét az oktatás, a tájékoztatás és a >

Tovább

Rombolni már tudnak!

Pásztor elismerte, „onnantól, hogy a migránsok belépnek Szerbia területére, a probléma kezelése kicsúszik az ellenőrzés alól”. >

Tovább

Lesz EuroPride Belgrádban vagy, nem lesz?

„Az EuroPride megosztotta Szerbiát.” Napok óta folyik a vita a szeptember 17-ére bejelentett megfelvonulásról. Sikerült ezzel >

Tovább

A tévedhetetlen írók

A kor megsebzi a legjobb íróit. Dosztojevszkijt is. Ezért olvasom némi gyanakvással a tévedhetetlen írók műveit. >

Tovább