2019. augusztus 26. hétfő
Ma Izsó, Tália, Natália, Zampfira névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

EU i SAD kritikuju poteze Vlade Viktora Orbana

Mađarska ponovo u magarećoj klupi

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Mađarska ponovo u magarećoj klupi
(maxlake2 fotója)

Dosad najoštrija kritika na račun mađarske desničarske vlade (u svom nazivu još uvek mladih demokrata, Fides) pojavila se u Vašington postu u formi uvodnika. List navodi da EU i NATO ne smeju dozvoliti da se u jednoj od njenih članica ugrožavaju osnovni principi demokratije. Ako desničarski populista Viktor Orban ne povuče ustavne promene, kako to preporučuje Savet Evrope, onda Mađarskoj treba uvesti sankcije.

Tako Mađarska posle godinu i po dana kada je bila pod paljbom zbog medijskog zakona (svemoćnog Medijskog saveta sastavljenog isključivo od Fidesovih delegata) ponovo ima dobru šansu da bude stavljena u magareću klupu EU. To praktično znači da bi Budimpešti moglo biti oduzeto pravo glasa, a i jedan deo sredstava od Unije.

Posmatraču se čini da je način kako su usvojene pomenute ustavne promene, a ne i sam sadržaj, ona poslednja kap koja je izazvala oštre reakcije.

Sama ideja da se već četvrti put menja Osnovni zakon, usvojen od Fidesove dvotrećinske većine, nastala je zbog nekoliko odluka Ustavnog suda, koji uprkos činjenici da su u njemu već u većini Fidesove pristalice, doneo niz odluka koje poništavaju sporne odluke Parlamenta. Zato je vlast našla formulu, kojom će preduprediti svaku buduću, pa čak i bivšu odluku neposlušnog Ustavnog suda. Sve treba uvesti u ustav, pa njegov sud ne može da poništi nešto što se nalazi u osnovnom dokumentu zemlje. Tako su vezane ruke Ustavnog suda, s tim da promenjeni ustav sada već propisuje i to da taj sud ne može da se pozove da svoje ranije odluke. Pravnici kažu da je to nonsens, a vlada kaže da je sve u skladu duha i slova Evropske unije. Ministar inostranih poslova Janoš Martonji i ostali koji su zaduženi da stranim partnerima objašnjavaju poteze Orbanove vlade, kažu da je sve to učinjeno na zahtev Ustavnog suda, čije su nadležnosti ovim promenama čak i proširene (!).

Inače, prema najnovijoj verziji Osnovnog zakona porodica je samo zajednica žene i muškarca, parlament određuje koja verska zajednica može dobiti državnu dotaciju (treba da sarađuje sa državom radi javnog interesa), političke reklame za vreme kampanje mogu se emitovati samo na javnim TV kanalima, sloboda govora ne sme da bude usmerena protiv digniteta mađarske nacije (ma šta to značilo), studenti na državnom budžetu moraju "odužiti" svoje stipendije u zemlji i samo posle toga mogu da odu u inostranstvo (oko pola miliona mladih Mađara živi u Zapadnoj Evropi, London je četvrti najveći "mađarski" grad na svetu), lokalne vlasti mogu kazniti beskućnike zbog spavanja na javnim mestima.

Nekoliko dana pre glatkog usvajanja ovih promena i predsednik Evropske komisije Žoze Manuel Barozo je govorio telefonom sa mađarskim premijerom da ga odvrati od promena i da ga nagovori da ih prvo preispitaju Savet Evrope i Venecijanska komisija. Isto je učinio i predsednik Evropskog parlamenta Martin Šulc. Obojica su posle i pisma napisali. Uzalud, Orban se nije dao preusmeriti.

Onda su krenule i kritike, ne samo zapadne štampe, nego i političara, uključujući i Angelu Merkel. Diplomatski je najbolnija odluka predsednice parlamenta Bavarske, Barbare Stam (inače iz CSU, bavarske Hrišćansko-socijalne unije, dosad Fidesu najbliže nemačke stranke), koja je odbila da primi predsednika mađarskog parlamenta Lasla Kevera (nosilac partijske knjižice broj jedan). Stamova je obrazložila odluku time da su mađarske ustavne promene izazvale duboku zabrinutost u EU i Nemačkoj.

Komesar EU Vivien Reding je zapretila Budimpešti da će zbog ustavnih promena zakinuti deo sredstava koji pripada Mađarskoj.

Ni na idejnom planu Fides ne namerava da odstupi od svoje dosadašnje beskompromisne nacionalističke politike. Najnoviji primer je dodela najviše novinarske nagrade Tančić Ferencu Sanislou, nekadašnjem reporteru MTV, koji se "proslavio" jednostranim, prohrvatskim izveštavanjem sa balkanskih ratišta. Sada je komentator na ultradesničarskoj Televiziji Eho i lajtmotiv njegovih komentara je otvoreni antisemitizam i antiromsko huškanje. Dobitnici te nagrade iz prethodnih godina masovno su počeli da vraćaju ovo priznanje.

Vraćanje u prošlost se nastavlja.

2013. március 18.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Hogyan értelmezhető a VMSZ és a MM vezetőinek Szent István-napi beszéde?

Amennyiben a VMSZ és a MM netán/mégis (ki)„békülne, összeborulna”, az egyúttal az egyébként is csaknem teljesen >

Tovább

Az igazság Csernobilban van

A film óriási!  Mert nemcsak a múltról szól. Vagyis a múltról, ami visszatért. Megint lehet hazudni >

Tovább

A szélsőjobb balkáni tervei

A lehallgatott beszélgetéseket sorozatban közlő olasz lap forrása egyébként egy szlovén szélsőjobbos újságíró, Laris Gaiser. Ő >

Tovább

Zsidókat jobbra át

Csak szeretnénk nyugodtan elmondani, hogy a neokohn.hu az, ami és nem egyéb, a jelenlegi magyarországi kormányrendszer >

Tovább

Lesz-e (ismét) magyar nyelvű SZER?

Amiről ugyancsak nem szoktak beszélni: hogyan működik a Trump elnök kormányzása alatt újraindított román és bolgár >

Tovább

A VMJE nyári egyeteméről

Végső ideje lenne közösségi szinten elgondolkozni a jogászképzésről, mivel a jogászok – véemeszees irányítással – „szépen >

Tovább

Građanski sloj je siroče ovog društva

Trava strada i onda kada se slonovi međusobno bore, ali i onda kada se vole. I >

Tovább

Az MNT mikor illetékes, és mikor nem?

Nem az a probléma, hogy Birkózóakadémia létesül, hanem, hogy az MNT nem az illetékességi körével összhangban, >

Tovább

Álmomban sem gondoltam volna...

De mit mondjon az elszegényedett kisember, akinek a gyerekei azokban az években külföldre menekültek, ő pedig >

Tovább

De mily lángot is gyújthassunk, amit el nem oltana ez a szél?

Az Új Symposion munkatársai, szerkesztői az utóbbi időben sokat nyilatkoztak, főleg saját érdemeikről, még a kocsmázások >

Tovább

Nincs szó

Amikor „kurvaanyázok”, nem is rájuk gondolok! Hanem mindazokra, akik úgy vélik, hogy kizárólagos, kirekesztő eszmék, faji >

Tovább

Nem ismerem a magyar vidéket...

Az elvándorló magyar értelmiségiek nagy része jobban kötődik a Vajdasághoz, többek között a szerb kultúrához is, >

Tovább