2019. december 13. péntek
Ma Luca, Otília, Lúcia, Éda névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Bűneink jegyzéke

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Bűneink jegyzéke

A háború csúcsán 90 ezer magyar katona teljesített megszálló feladatokat az egykori Szovjetunió területén. Egy most megjelent kötet orosz levéltári dokumentumok alapján igyekszik rekonstruálni, milyen háborús bűncselekményeket – vagy ahogy az egyik szerkesztő jellemezte, népirtást – hajtott végre a Magyar Királyi Honvédség. Az Index cikkéből:

„A Magyar Királyi Honvédség ukrajnai, belarussziai és oroszországi megszálló tevékenysége a magyar múlt egyik legkevésbé kutatott, szinte teljes egészében feltáratlan fejezete. Ez most megváltozhat. Kedden a Kossuth Klubban bemutatták a Krausz Tamás történész professzor főszerkesztésében megjelent, Varga Éva Mária levéltáros kutatásain alapuló forrásgyüjteményt, "A magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban" című könyvet, ami a L'Harmattan kiadó gondozásában jelent meg.”

„A 629 oldalas mű orosz levéltári dokumentumokra, elsősorban a KGB-utód Oroszországi SZövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) Központi Archívumában, az Oroszországi Föderáció Állami Levéltárában és a Voronyezsi Területi Állami Levéltárban fellelt iratokra hagyatkozva mutatja be – Krausz szavai szerint "érzelemmentesen" – a magyar megszálló csapatok számlájára rótt háborús bűncselekményeket, melyeket a kötetet szerkesztő Sipos Péter történész "népirtásnak, a náci genocidum magyar fejezetének" nevezett.” (...)

„A megszállt területeken 8 millió civil, köztük 2,4 millió, azonnali megsemmisítésre ítélt zsidó és 2,2 millió belarussz, a fehérorosz népesség negyede vesztette életét. A magyarok áldozatairól nincsenek pontos összesítő adatok, de Sipos professzor szerint csak Scsorsz körzetében 38 ezernél több áldozata volt a honvédeknek.”

„Ő és Gyóni Gábor ruszista is idézték annak a honvédnek a haza írt – tehát nem fogságban, fenyegetés hatására született – levelét, amiben azzal büszkélkedik, hogy egy faluba beérve ő gyújtotta fel az első házat. Szilágyi Ákos esztéta előadásában ennek a kegyetlenségnek a történelmi kontextusát kívánta felvázolni. Mint mondta, a háború célja a faji gyarmatosítás, a faji népirtás volt, ahogy az a német Ostplanból, a német élettér keleti bővítéséből is következik. Vagyis nem a totális háború következménye volt a népirtás, hanem a népirtás következménye a totális háború. "A civilek elleni megtorlás nem a partizánmozgalomra adott válasz volt. A partizánmozgalom volt a válasz a népirtásra" – mondta.”

2013. március 6.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Bőnyi rendőrgyilkos?

A fölfegyverzett és elszánt, nyílt fasizmus – amelyet érzelmileg és „szellemileg” ma is fűt a szélsőjobboldali >

Tovább

Lesz-e Vajdaságban intézményes kisebbségkutatás?

Amennyiben egyáltalán megalakul egy ilyen intézet, nem lenne elfogadható – de az emberi valamint a nemzeti >

Tovább

A színház az új CEU

Így tehát az ilyen harcokban nem az a tét, hogy jön a konzervatív váltás, hanem hogy >

Tovább

Einstand. Avagy a Viktor utcai fiúk

A cím maradhat? A címmel nincs semmi baj. Ennél jobb címet mi sem találhattunk volna. A >

Tovább

Mengyán: A Magyar Szó és a Hét Nap „mélyrepülésben van”

Tanulmányozni kellene, hogy a közpénzek iránti ilyen – felelőtlennek is nevezhető – viszonyulásban (meg)vannak-e a gazdasági >

Tovább

Szerpentin a Kárpátokban

Akármennyire is lehangoló ma a román politika távlattalansága, az erdélyi magyar közvélemény figyelmét ismét rá kellene >

Tovább

A szájzár és a nemzet

Az ellenzéktagadásnak nevezhető meggyőződés, amelyről azt mondtuk, hogy fertőzésként terjedt el, itthon gyakorta még azzal a >

Tovább

„Egy ilyen országban, amelynek, sajnos, nem látjuk a jövőképét”…

itt egy formálisnak is alig nevezhető kulturális autonómia létezik, ami egy (költséges) pénzelosztó és (döntő többségében) >

Tovább

Most már komolyan veszem...

Akkor talán én is megmosolyogtam volna ezt a mondatot. Most azonban komolyan kellene venni. Nem vágyni >

Tovább

„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?

A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >

Tovább

A balkanizálódástól a posztfasiszta kísértésekig

A kelet-közép-európai régió egy-két évtizeden belül balkanizálódott. Ezt a „jövőt” Szerbiában könnyebb volt felismerni, mint a >

Tovább

Fontosabb a kirakat?

A nyilvánosságnak nem kell értesülni a nemzeti kisebbségek oktatási problémáiról?  Csak arról, amit Vicsek hangoztatott, hogy >

Tovább