Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

MiNapló Irodalmi Napló Itthon/Otthon KülNapló TegNapló Délvidékum BulvárNapló Tapló

Fiók

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

„Ellentmondó üzenetek küldése és az emberek közötti gyűlölet szítása a módszerük.“ Vesna Rakić-Vodinelić írásából a Peščanikon:

(...) 1) „Stvar“ je obelodanjena u medijima uz inicijaciju Demokratske stranke (DS). Neću navoditi one koji ovu verziju zastupaju, ima ih dosta, a nisu od bitnog značaja. Argumenti koji se navode u prilog ove verzije zasnovani su na „pripadnosti“ medija koji su prvi počeli da emituju saznanja o konekciji Dačić-Banana. Među prvima vest je objavio i upornost u obradi teme pokazao „Blic“, za koji se (ne bez razloga) tvrdi da je blizak (ili je bar bio) DS-u. Pored toga, moćna figura DS-a iz senke, Miodrag Rakić se, naizgled ničim izazvan, „pohvalio“ kako su „njima“ podaci o susretima dvojice bili poznati ranije. Ni Boris Tadić nije izostao. Razlog ćutanja do objavljivanja – interesi istrage. Nagađanje javnosti o razlogu ćutanja – ucenjivanje Dačića ovim saznanjem. Ozbiljan argument protiv ove verzije izneo je Tadić: da su hteli da se koriste svojim saznanjima radi ucene Dačića, učinili bi to još prilikom formiranja Vlade.

2) Inicijator objavljivanja je Srpska napredna stranka (SNS) – zastupnici ove verzije su, takođe, brojni. Argumenti u prilog: vest je prvi objavio „Informer“, koji (ne bez razloga) nosi neformalni naziv Službeni glasnik SNS; Dačić, kao slabiji partner se stavlja u lošiji položaj, koji ga usklađuje sa njegovom pravom političkom snagom; njegovim uzdrmavanjem umanjuju se stvarne ili fingirane nesaglasnosti između Tomislava Nikolića i Aleksandra Vučića povodom pregovora o Kosovu; čuva se nacionalno „tvrđi“ deo SNS-a; jača se stvorena slika o odlučnosti borbe protiv korupcije. Argumenti protiv: Vlada, za sada, nije pala, izbori, za sada, nisu najavljeni (ali ni isključeni), Vučić je, uprkos hinjenoj skromnosti povodom uticaja na pravosuđe („oni, a ne ja, vode istragu“), ipak presudio: Dačić nije izvršio krivično delo. Pa sad, veruj ti sluđena javnosti, da prvi potpredsednik ne utiče kad javno preuzima i tužilačku i sudijsku ulogu i suvereno odlučuje da dela nema, ali za svaki slučaj opet presuđuje da će se činjenice (koje i o čemu, ako se uzme da se tužilaštvo i policija bave upravo krivičnim delima) ipak jednog dana utvrditi.

3) Na objavljivanje konekcije odlučujuće su uticale službe, što tajne što javne, što „krtice“. Ako se veruje Dačiću (oboriva pretpostavka) da ga ne proganjaju ni Vučić ni Rakić (čitaj: ni SNS ni DS), onda nam ostaje da zaključimo kako javna policija denuncira svoga šefa, a tajna policija denuncira premijera, upkos volji svog šefa (Vučića). Argument u prilog: jeste, ovde su već dugo službe u stanju trajne podivljalosti i nekontrolisanosti, pa se njihova samostalna akcija ne može isključiti. Argument protiv: teško je isključiti prvog potpredsednika iz ove verzije, ma šta Dačić smatrao potrebnim da kaže, jer značajne službe upravo on (a ne neka institucija), očigledno kontroliše.

4) Inicijaciju su obavili protivnici mirnog rešenja kosovskog pitanja. Na sajtu Peščanika ovu verziju zastupa Vesna Pešić, kao i neki drugi, razlikujući se od Vesne Pešić ne po ovoj osnovnoj ideju, već po njenom viđenju uloge Ivice Dačića kao našeg De Gola ili Čerčila i po tome što u opravdavanju poželjnog cilja (mirnog rešenja kosovskog pitanja), ima/nema mesta ekskulpiranju Dačića od odgovornosti za eventualnu vezu sa uticajnim članovima kriminalnih grupa. Argumenti u prilog ove verzije: jasan stav Demokratske stranke Srbije (DSS), naročito njenog predvodnika Koštunice, da Dačić mora da podnese ostavku; da pregovori radi rešenja pitanja Kosova treba da budu prekinuti; da Srbija treba da odustane od puta prema EU; ambivalentan stav predsedničkog dvora o kosovskom pitanju; potreba da se sakrije slika o prividnoj ili stvarnoj nesaglasnosti Nikolića i Vučića o političkim prioritetima; uspesi koje je Dačić postigao u međunarodnoj javnosti. Argumenti protiv: DSS je slaba politička snaga; nesaglasnosti između Nikolića i Vučića su fingirane; ni Nikolić nema jasan stav, nego samo potrebu da sačuva tvrdo nacionalističko krilo SNS. (...)

I šta sad, imamo li kakvu verziju? Mislim da tu verziju imamo već dugo – isti oni koji su po ko zna koji put konstituisali Srbiju prevarama ili poluistinama, Konstitucijom iz 2006. godine, tj. politička klasa koja se sastoji od vrhova svih parlamentarnih stranaka (vlast ili opozicija, svejedno), pratećih i polukontrolisanih službi, neinstitucionalizovanih moćnika poput crkve i još nekih pošteđenih tajkuna – sav taj svet koji se tako dobro kreće u skliskom blatu, uključujući tu i Dačića samog – jeste ta „kriminalistička“ verzija. Praćenje, nadzor i podmetanje, njihova je metodologija. Sticanje apsolutne vladalačke moći, umesto institucionalizovane vlasti – njihov je cilj. Emitovanje protivrečnih poruka, širenje mržnje među građanima – njihov je modus operandi. Teško siromaštvo koje zahvata sve veći broj građana je njihov ulog u sopstveni uspeh.

 

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Lesz-e Vajdaságban intézményes kisebbségkutatás?

Amennyiben egyáltalán megalakul egy ilyen intézet, nem lenne elfogadható – de az emberi valamint a nemzeti >

A színház az új CEU

Így tehát az ilyen harcokban nem az a tét, hogy jön a konzervatív váltás, hanem hogy >

Einstand. Avagy a Viktor utcai fiúk

A cím maradhat? A címmel nincs semmi baj. Ennél jobb címet mi sem találhattunk volna. A >

Mengyán: A Magyar Szó és a Hét Nap „mélyrepülésben van”

Tanulmányozni kellene, hogy a közpénzek iránti ilyen – felelőtlennek is nevezhető – viszonyulásban (meg)vannak-e a gazdasági >

Szerpentin a Kárpátokban

Akármennyire is lehangoló ma a román politika távlattalansága, az erdélyi magyar közvélemény figyelmét ismét rá kellene >

A szájzár és a nemzet

Az ellenzéktagadásnak nevezhető meggyőződés, amelyről azt mondtuk, hogy fertőzésként terjedt el, itthon gyakorta még azzal a >

„Egy ilyen országban, amelynek, sajnos, nem látjuk a jövőképét”…

itt egy formálisnak is alig nevezhető kulturális autonómia létezik, ami egy (költséges) pénzelosztó és (döntő többségében) >

Most már komolyan veszem...

Akkor talán én is megmosolyogtam volna ezt a mondatot. Most azonban komolyan kellene venni. Nem vágyni >

„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?

A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >

A balkanizálódástól a posztfasiszta kísértésekig

A kelet-közép-európai régió egy-két évtizeden belül balkanizálódott. Ezt a „jövőt” Szerbiában könnyebb volt felismerni, mint a >

Fontosabb a kirakat?

A nyilvánosságnak nem kell értesülni a nemzeti kisebbségek oktatási problémáiról?  Csak arról, amit Vicsek hangoztatott, hogy >

Két bácskai katolikus pap, aki a háború idején Horvátországban szolgált

Egyszer arra lettem figyelmes, hogy az 56-os sorszámú után a 200-valahányas engedély következett. Másnap egy újabb >

1990-2009 © Napló. | Impresszum | Tartalomjegyzék | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Kapcsolat |