Ma Jusztin, Jusztina, Auréliusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Miért nem kutatja a tudomány a tekintélyelvűség felé tartó Magyarországot?
Bódis Gábor
Ilyen értelemben kissé hangosnak tűnik a jelenlegi értelmiségi hallgatás Magyarország ügyében – a galamus.hu cikkéből idézünk:
„A publikative.org című német portál Az értelmiségi körhinta című rovatában Samuel Salzborn, a göttingeni Georg August egyetem politikatudományi intézete társadalomtudományi alapokat tanító professzorának cikkét Hol van tulajdonképpen Magyarország? címmel. A rovat folyamatosan kritikus vizsgálatnak vet alá az egyetemi szféra fejleményeit és a tudományos felismeréseket.”…
„Néhány pont a legutóbbi hónapok fejleményeiből: a felütést bizonyos értelemben az általános cikkelyeken alapuló és a sajtószabadságot drasztikusan korlátozó médiatörvény jelentette, ezt követte a „Köztársaság” törlése az állam hivatalos elnevezéséből. Éppen az új alkotmány mutatja meg azonban túlságosan egyértelműen, hová is vezet az út: azzal, hogy egy völkisch-népnemzeti nemzetfogalomra hivatkozik, amely a magyarországi kisebbségeket kizárja a nemzetértelmezésből, a család, a közösség, a becsület és a munka glorifikálásával, a terhesség-megszakítások lehetőségének de facto [egyelőre csak de jure – a szerk.] korlátozásával, az igazságszolgáltatás kompetenciáinak alkotmányos szintű korlátozásával, a nemzeti történelem ikonizálásával és a mítosz és az istenre való hivatkozás alkotmányos rangra való visszaemelésével.”…
„Ha az ember az alkotmányjogi módosításokat a magyar belpolitika fokozódó etnizálása és az úgynevezett határokon túl élő magyarokkal való völkisch-népnemzeti bánásmód szövegösszefüggésébe helyezi, akkor valóban megmutatkoznak egy diktatúra felé fejlődő, tekintélyelvű rezsim lényeges körvonalai. Az újabb jogszabályok alapján immár az állampolgárságra való igénnyel is felruházott, „határokon túl élő magyarokról” – már régebben – meglévő völkisch-irredenta elképzelés ugyanis a magyarországi politikában, sajtóban és társadalomban fenntartott antiszemita és cigányellenes gyakorlat másik oldala, amelyet a rezsim politikai és irodalmi ellenfeleinek diszkriminálása kísér.”…
„Ezért tudományosan az eddiginél jóval intenzívebben vizsgálni kellene, mennyiben kezd Magyarországon totalitárius tendenciákkal rendelkező, tekintélyelvű rendszert berendezni, amely összeköti mind az antidemokratikus, mind a demokráciát lebontó vonatkozásokat, völkisch-népnemzeti típusú rezsimet akar teremteni, és megszünteti a polgári nemzetállam részvételi és szabadságjogait. Ilyen értelemben kissé hangosnak tűnik a jelenlegi értelmiségi hallgatás Magyarország ügyében, amely alól kétségtelenül akadnak kivételek is, mint Jürgen Habermas és Julian Nida-Rümelin filozófusok felhívása, és még akkor is hangos ez a csend, ha figyelembe vesszük, hogy az amerikai vitában az „illiberal turn” címkéje alatt ezek a kérdések már egy ideje jóval intenzívebb vita tárgyát képezik.”
Következő cikk: Erdély és Vajdaság mire vár?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Fremond Árpád „szája ízének” megfelelően
A jobb napokat is megélt Hét Nap – a Magyar Szóhoz, a Pannon RTV-hez és a >
A vitustánc folytatódik
Vučić azonban nem a két kisebb szerbiai településen aratott fényes győzelmet, hanem a Szerb Tudományos Akadémián, >
PÁSZTORMESE A MAGYAR KÉPVISELŐK FÓRUMÁNAK
A VMSZ „küldöttségének” a KMKF ülésén való részvételével kapcsolatban felvetődik az a kérdés is, hogy miért >
Hét hónappal később
Az összecsődült tömeg hangosan kommentálta a történteket, az emberek végtelenül dühösek voltajk, soha még nem láttam >
A vereség tudomásulvétele
Tizenhárom év egy a politikai garnitúra életében nagy idő. Amit tizenhárom év alatt nem tudott megoldani, >
Politikusok a csendőrök sorfala mögött
Kritikusan gondolkodtam a 2000 után hatalomra kerülő pártokkal szemben is. De van egy különbség a 2000-ben >
Tito immár nem közéleti, hanem magánéleti téma
Azt viszont egymással versengve bizonygatták, hogy Tito idejében az ember éjfél után nyugodtan indulhatott az ember >
A kelet-közép-európai nacionalizmusok és a nemzeti kisebbségek
Orbán egy rugalmas eszmére gondol, így például a kisebbségi ”többlet-jogosítványokra” utal, de ide sorolható a kisebbségi >
A Magyar Nemzeti Tanács a VMSZ fiókszervezete
Pásztor-Fremond „elmélete” a közösség megosztását jelenti „jó” és „rossz” magyarokra. A rosszemlékű, „egy közösség, egy párt, >
Szerbia májusban
Nem tudom, ehhez képest aggasztó-e az EU hallgatása, akár a jogsértések esetén is, hisz különösebben nem >
A rendszerváltás egyik legfontosabb regénye
Az egyik 1990-es keltezésű jegyzetében írta, gyónni akart a világnak, csakhogy a világ gyorsabb és rámenősebb >
Mit mondana Krleža az expresszkapitalisták politikai orgiájáról?
A tőle szokásos iróniával, de úgy érzem, leplezett fájdalommal állapította meg, hogy a lázadó egyetemisták egy >