2022. július 6. Szerda
Ma Csaba, Mária névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Hrvatski vremeplov

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Hrvatski vremeplov
(Sortvind illusztrációja)

Egy nemzet, amelynek a háborús disznóságok a békében is a legfontosabb összekötő ereje – írja Sonja Heni a Peščanikon:

„Ah, otići na počinak u 2012., a probuditi se u 1995. Zaspati u doba krize i crne neimaštine, a osvanuti u danima „ponosa i slave“, u onom toplom nacionalnom zajedništvu, po završetku jednog bajkovitog, oslobodilačkog rata. Eto takva je sreća zadesila Hrvate, toga jutra nakon što je Haški sud dvojicu generala, martira, oslobodio optužbe za prekomjerno granatiranje Knina i „udruživanje u zločinački poduhvat“ s ciljem etničkog čišćenja srpskog stanovništa iz Hrvatske. Time su u vodu pale i alternativne točke optužbe koje govore o zločinima i progonu Srba u vijeme i nakon akcije Oluja, pa je dvojac odmah otputovao u Hrvatsku, vladinim avionom, da bi na zagrebački aerodrom išetali po crvenom tepihu, kraj kojeg ih je u stavu mirno i s velikim strahopoštovanjem sačekao čitav državni vrh.

I onda je Hrvatska eksplodirala u potpunom nacionalističkom ludilu. Koje traje već danima u zajedničkoj režiji vlasti, medija i crkve, tri snažne propagandističke poluge koje se glasaju isključivim porukama kako je tek sada rat konačno završen, te kako su haške presude konačni dokaz da je Hrvatska vodila „pravedan i častan rat, bez ijedne mrlje“. Ta, po širu regiju opasna i neodgovorna službena propaganda, doslovce prekopirana iz ratnih devedesetih, ne samo da ne ostavlja ni centimetra prostora za neki drugi, disonantni ton, nego štoviše omogućava Hrvatskoj televiziji, na primjer, da danima vrijeđa i razapinje one rijetke pojedince koji godinama upozoravaju na notorne činjenice, one s druge strane nevinosti generala Gotovine. A one govore o više od 600 ubijenih srpskih civila, skoro 20.000 spaljenih kuća i progonu više od dvjesto tisuća Srba s područja kojim je u akciji Oluja zapovjedao upravo general Gotovina.”…

„Je li dakle s ovim presudama Hrvatska doista postala uljuđena, pravna država na pragu Evropske Unije? Ili će prije biti da je to tek bizarni falsifikat, s moralno tupim kolektivitetom zagledanim u sebe, u svoje lažne heroje… Nacija kojoj su i u miru upravo ratne svinjarije najvažniji integrativni faktor.”

2012. november 24.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Név: Cola, írta: 2012. november 25. 9:22:20

Az egész bunyó úgy kezdődött,hogy amaz visszaütött - szól a magyarázkodás.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„Nem konfrontálódunk, együttműködünk”

Különösen groteszkül hatnak és nevetségesen hangzanak Pásztor szavai, miszerint pártja „továbbra is meg akarja őrizni önállóságát, >

Tovább

A demokrácia színlelése

Bátrak vagyunk, lerántjuk a leplet az anonim hatalomról. Mert a hatalmat semmiképpen sem nevezzük meg. Volt >

Tovább

Felerősödött az európai öntudat is

Putyin mozgósította nem csak az európai politikusokat, hanem az európai értékeket védelmező polgárokat is.  Felemelte a >

Tovább

Migráns ügyben (is) mosakodnak a Véemeszes politikusok!

A szerb hatalom vagy nem képes, vagy nem is szándékozik megoldani a migránshelyzetet. Olyan vélemények is >

Tovább

Play Lovas?

A jelekből arra lehet következtetni, hogy széles e tájon (ameddig csak a Vajdasági Magyar Szövetség és >

Tovább

Különbéke honol a szerbiai társadalomban

Erről számolhatok be én is. Számos régi barátom, ismerősöm mély hallgatásba merülve alkalmazkodik a rendszerhez, amelyet >

Tovább

Legalább nem kell ámítani magunkat a holnappal

Felejtsük el néhány évre a jövőt, és ne gondoljunk arra, hogy a vírusunk megint a holnap >

Tovább

Siker a semmittevésben!

Ezt sem voltak képesek, mint sok más egyéb problémát, az országon belül megoldani! Kinek, minek fizetik >

Tovább

A „budapesti buborék”

Németországban Berlinen kívül is van élet. A németekkel ellentétben a változatos magyar világot biztosítják az államhatárokon >

Tovább

Titoról álmodott…

Azzal a Titóval, akivel együtt vívta az antifasiszta harcot, aki őt börtönbe vetette, s aki – >

Tovább

Szerbia: Se parlament, se kormány

Ha (és amikor) Veliki Trnovacban véget ér a választás, még 30 napig lehet halogatni a parlament >

Tovább

Oroszország menti meg a katolikus híveket?

Csakhogy most nem a proletár internacionalizmus, hanem a liberális demokráciából kiábrándult, nemzeti identitását veszélyeztetettnek vélő polgárnak >

Tovább