Ma Béla, Adalbert névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
New Age, régi nóta
Bódis Gábor
Ha kimutatnák egy húsz évvel ezelőtti dolgozatról, ami átment a gépezeten, hogy csupa gány és linkelés, magukat járatnák le – írja Széky János a Paraméteren:
„Semjén Zsolt kereszténydemokrata frakciótitkár (ma miniszterelnök-helyettes) az 1991-ben megvédett laurea, vagyis teológiai doktori dolgozatának 107. oldalán elkezd idézni egy szövegrészt Nyíri Tamástól, a 20. század második felének legnagyobb magyar katolikus teológusától. Az idézetbe ráadásul mondat közben, azaz kisbetűvel vág bele, és csak folytatja, folytatja több mint két lapon át. Közben van egy csomó belső idézet, a nehezebb áttekinthetőség kedvéért ugyanolyan felső macskakörömmel jelölve, mint az egész Nyíri-szöveg; végül a 109. oldal legalján hagyja abba. Tény, hogy az elején is van idézőjel, meg a végén is, és lábjegyzetben odaírja, melyik könyvből másolta ki. Ha ezt ma Semjén a civilizált – mondom, a civilizált – világ bármely eldugott kis egyetemén elköveti akár csak egy félévi kurzusdolgozatban, garantáltan úgy vágják a fejéhez, hogy elszontyolodik. Egy mezei hallgatótól természetesen nem várja el senki, hogy máris önálló kutatási eredményei legyenek – harminc felé járó doktorandusztól már inkább –, de azt igen, hogy legalább úgy tegyen, mintha írás közben történne valami az elméjében.
Épp ezért nem igaz, amit Pokorni Zoltán és Hiller István furcsamód egybehangzóan állít – elolvasás nélkül – Semjén dolgozatáról. Nevezetesen hogy egy tudományos mű akkor is „kiváló” lehet, ha „kilencvenkilenc százaléka idézet”, vagy hogy „nincs kritérium a százalékarányt illetően”. (Történetesen mindkét politikus felelt egy időben a magyar oktatásügyért. Az önálló gondolkodás relatív fontosságáról alkotott véleményük sok mindent megmagyaráz.)”…
„Mi ez a nagy összezárás? Csak így saccra: Magyarország mai szellemi – ezen belül társadalomtudományi – elitje az 1980-as években emelkedett ki. Amikor is komoly szerencse kellett hozzá, hogy valaki egy-két félévet valamilyen amerikai, angol, francia vagy német egyetemen kutathasson. Amikor a legtöbb speciális témában egy másodrendű kaliforniai campus könyvtárának állománya is összehasonlíthatatlanul jobb volt, mint a magyar tanszéki, kari, egyetemi, akadémia, kutatóintézeti, országos könyvtáraké együttvéve. Amikor két szakkönyv megvásárlása fölemésztette volna a hároméves turista-valutaellátmány felét. Amikor a legegyszerűbb fénymásoláshoz is engedély kellett a dékáni hivataltól, mert a fénymásolás felért a könyvnyomtatással. A szerencsések örültek, hogy lépést tarthatnak a tudományos fejleményekkel (azért volt némi lemaradás, jellemzően tíz-tizenöt éves fáziskéséssel érkeztek meg a divatok). Eredeti hozzájárulásról nemigen lehetett szó. A hallgatók és kezdő kutatók pedig örültek, ha a nagy öregek és befutott középkorúak kegyéből hozzájutottak valamennyire a forrásokhoz. Ilyen körülmények között a chicagói vagy az MLA-szabályzat betartása álom volt. Ahogy az etikai normáké is. Ha valaki megcsípett egy szakkönyvet vagy informatív szakcikket, akkor nyugodt lehetett, hogy más nem olvasta, belátható időn belül nem is olvassa, a hosszas kopírozásokat nem lehet ellenőrizni. A tanárok pedig nagy kegyesen belementek a játékba, s a tekintélyük ezzel egyáltalán nem csorbult, hiszen a hallgatók függtek tőlük, és nem fordítva. A baj az, hogy az egyetemi elit – tisztelet a kivételnek – úgy maradt. Követő stratégiája van, tekintélye van, érdemleges publikációja nincs. Ez nem függ attól, hogy ki melyik politikai oldalon áll. Ha kimutatnák egy húsz évvel ezelőtti dolgozatról, ami átment a gépezeten, hogy csupa gány és linkelés, magukat járatnák le. Megy tovább az ipar. Ugyanott tartanak, ahol a nyolcvanas években, és ezt nem szabad kimondani. Nekik jó, és nemcsak ők ilyenek.”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
„Rudiban volt minden reménysége…”
„Soha nem fogom megtudni, hogy mi történt a fiammal Koszovóban. Néha úgy vagyok vele, hogy már >
A Senkiföldjén
Ezért napjaink Jóbjaként csak a senkiföldjén a jelre várakozó Godot sorsát osztom. Elárvultan barangolok a Senkiföldjén. >
A Szelevényi-csárda lerombolása: veszélyes „precedens”
Nem felelnek meg, tehát, a valóságnak Pásztor Bálint szavai, miszerint a csárda lerombolása ügyében az eljárás >
A nemzetállam a kisebbségek csapdája
Félő, hogy a belső ellentmondásoktól szenvedő Európai Unió rossz lelkiismerettel feláldozza a nemzeti kisebbségeket a mohó >
Beszélni kellene a franciával...
Az utóbbi években egy új problémám is akadt. A sokszor használt zsiliprendszerem eldugult. Én ugyanis 1989 >
A mai Sorelnek nincs bűntudata
„Gyönyörűség volt kilépni a szabad levegőre, úgy érezte magát, mint a tengerész, aki hosszú hajóút után >
Egyeztetni, egyeztetni!
A magyar szervezetek vezetőinek tisztában kell lenni azzal, hogy nincs fontosabb érdek, a közösség érdekénél! A >
A legrosszabb kapitalizmus is jobb, mint a legjobb szocializmus?
Sokak szerint nem is nevezhető igazi szocializmusnak, azonban nem tagadhatom le, hogy voltak olyan szociális dimenziói, >
Lehet, hogy már csak a 80-on felülieknek áll jogában reménykedni
Akkor is tervezgettünk, de a járvány keresztülhúzta terveinket. A járvány tombolása idején töltöttük be a 80. >
Rossz állapotban a demokrácia és a joguralom
Az említett tekintélyes nemzetközi szervezetek és intézmények éves/kétéves jelentései „a demokrácia és a joguralom rossz állapotáról >
Távol Európától
A VMSZ tehát nemzetközi szinten is teljes mellhosszal kiállt Vučić politikája mellett. A Szabad Magyar Szó >
Közeleg az idő, amikor a politikai elit szobrot emel Slobodan Miloševićnak
A bársonyos forradalmak vakvágányán tépelődöm, nincs más, ezt is túl kell élnem, mint ahogy a szocialista >