2019. augusztus 24. szombat
Ma Bertalan, Aliz, Detre névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Az utolsó délszláv bomba

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Az utolsó délszláv bomba
(Artkolik illusztrációja)

Soha jobbkor nem érkezhetett egy hágai bírósági ítélet a szociáldemokrata Zoran Milanović vezette zágrábi kormány számára. Ezt megelőzően ugyanis egy másik ítélet rázta meg alaposan és tetőzte az egyre erősödő elégedetlenséget a tébláboló kormányzás miatt. A kaposvári bíróság döntése értelmében Radomir Čačićot, Milanović helyettesét és legfontosabb koalíciós partnerét letöltendő börtönbüntetésre ítélte halált okozó közúti baleset miatt. Azt mondják Čačić volt a kormány mindenese, aki sikeresen helyettesítette a mindennapi munkában az államfői stílust felvevő, csak ritkán megnyilatkozó Milanovićot. Balkáni (e jelző miatt a horvátok harapnak) körülmények közepette meglepő módon Čačić azonnal lemondott. Egyes horvát hírmagyarázók még távoli magyar szálat is véltek felfedezni a Čačić ügy mögött, aminek az adott alapot, hogy a lemondott miniszterelnök-helyettes (egyben gazdasági miniszter is volt) az Ina kőolajipari vállalat érdekeinek leghangosabb képviselője a Mollal folytatott huzavonában. A Mol-Ina történet már nagyon hosszú, szerepel benne egy volt miniszterelnök, aki korrupció vádjával bíróság előtt áll (Ivo Sanader), a Mol főnöke, Hernádi Zsolt, akit a horvát hatóságok nem tudtak kihallgatni, mert a magyar kormány ezt nem engedélyezte (jogában áll) stb. A Sanader-per  koronatanúja, Robert Ježić azt ígérte nemrég a zágrábi megyei bíróságon, hogy 30 napon belül befizeti a bíróság számlájára azt az 5 millió eurót, amelyet vallomása és a vádirat szerint is a Mol adott kenőpénzként a volt horvát miniszterelnöknek az INA irányítási jogaiért cserébe. A Globus nevű, jól értesült zágrábi hetilap több forgatókönyvet írt le a Mol-Ina viszony jövőjét illetően. Az egyik szerint a magyarok még 19%-ot vásárolnának az Ina részvényekből, és így simán átvennék az irányítást (most 49%-a van a Molnak). A további részvény eladást (a horvát koronavállalat kiárusítása!) azonban nehéz lenne eladni a közvéleménynek. És most elment Radomir Čačić is, az Ina önállóságának leghangosabb szószólója.

De hazajött két tábornok: Ante Gotovina és Mladen Markač. Méghozzá úgy, hogy ugyanazon vádirat alapján (1300 oldal) a Hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY) feljebbviteli bírósága - teljesen megcáfolva az elsőfokú döntést (Gotovina akkor 24, Markač 18 évet kapott) - felmentette a horvát tábornokokat!

Mi történhetett?

Gotovinát tavaly áprilisban - a horvátországi szerbekkel szemben elkövetett háborús, illetve emberiesség elleni bűncselekmények miatt – ítélték el.

A most 57 éves extábornok – a francia Idegenlégió egykori katonája és afrikai diktátorok barátja – volt az 1995. augusztusi, Vihar fedőnevű horvát hadművelet parancsnoka az akkor szerbek lakta Krajina térségében. 

Az egyik kulcsfontosságú esemény 1995. július 31-én zajlott Brioni szigetén. A magyarok emlékezetében a név azért maradt meg (a turizmust leszámítva), mert Hruscsov 1956-ban itt találkozott Titóval a második magyarországi intervenció előtt. Nos, Franjo Tuđman horvát államfő itt beszélte meg legközelebbi munkatársaival, hogy megkezdik az ország szerbek által ellenőrzött területeinek visszafoglalását. Ezen a tanácskozáson részt vett a most felmentett két tábornok is, valamint Ivan Čermak védelmi miniszterhelyettes, akit korábban már első fokon felmentettek Hágában. 

Természetesen, Brionin jegyzőkönyvet vezettek, de ezek a dokumentumok több mint egy évtizedig nem jutottak el Hágába, hiába követelték az ottani ügyészek. Utána rejtélyes módon, Stipe Mesić államfő idején mégis a Törvényszéken kötöttek ki. Hága szerint ezekben rejlenek a perdöntő bizonyítékok, hogy Tuđman elnök vezetésével az őshonos szerbeket előre kitervelt módon (háborús, megfélemlítő propagandával, majd magával a Vihar nevű akcióval) elűzzék az országból. A Brioni jegyzőkönyvből az is kiderül, hogy Tuđman az Európai Unió támogatására számított, viszont az amerikaiak feltételül szabták, hogy az akció nem tarthat két, három napnál tovább, de maximum egy hétig és nem lesznek atrocitások a civil lakossággal szemben.

Ehhez képest az ügyészség adatai szerint a krajinai művelet során 324 szerb polgári személyt, illetve katonát öltek meg, csaknem 90 ezer szerbet erőszakkal elűztek otthonából. Más források 200 ezer elüldözöttről beszélnek, sőt az akció utáni horvát diszkriminációs intézkedések miatt sokkal több őshonos szerb nemzetiségű hagyta el az országot. Az ingatlanok körüli huzavona a mai napig tart.

A védelem azzal érvelt, hogy a horvát tüzérség nem támadott célzottan polgári személyeket. A fellebbviteli tanács végül nem látta "minden ésszerű kétséget kizáróan" bizonyítottnak sem azt, hogy jogellenes volt, kifejezetten a polgári lakosokra irányult az érintett négy szerb település ellen intézett tüzérségi támadás, sem azt, hogy Gotovina olyan intézkedések megtételét mulasztotta el, amelyekkel meg tudta volna akadályozni a menekülő szerbek sérelmére elkövetett bűncselekményeket. 

A feljebbviteli bíróság 3:2 arányban döntött a felmentés mellett. A két, kisebbségi véleményt kinyilvánító bíró belgrádi lapoknak nyilatkozott. Fausto Pocar olasz bíró szerint a döntés az elemi igazságérzettel ellentétes. A bírák többsége, szerinte, nem vette figyelembe, hogy csoportosan elkövetett bűntettről van szó, amiről a Brioni jegyzőkönyv tanúskodik. Ennek az élén a volt horvát államfő állt, de résztvevői voltak a most felmentett tábornokok is.

És még valamit a politikai háttérről.

Ante Gotovinát több évi rejtőzködés után, 2005 decemberében a Kanári-szigeteken, Teneriffén egy luxusszállodában tartóztatták le. Az azt megelőző hónapokban kötélhúzás folyt az Európai Unió és Horvátország között: Brüsszel Gotovina kiadatásához kötötte a csatlakozási tárgyalások megkezdését, amire sor is került, amint a tábornokot, Zágráb segítségével elkapták.  Horvátország jövő év július elsejétől minden bizonnyal az unió 28. tagállamává válik. 

A hágai hír után Horvátország örömmámorban úszott, a kormány fellélegzett, Čačić megürült helyeit azonnal betöltötték (pártársa, Vesna Pusić külügyminiszter asszony átvette a miniszterelnök-helyettesi posztot is, a szintén néppárti Ivan Vrdoljak pedig a gazdasági tárcát; börtönbe vonulásáig Čačić marad a Horvát Néppárt elnöke).

A kormány pénteken azonnal külön repülőt küldött a két tábornokért, Zágráb főterén hősként fogadták őket. Az ezt megelőző éjszakán több száz horvát háborús veterán virrasztott az ítélet kihirdetéséig. Eufórikus nyilatkozatok röpdöstek, talán csak az államfő Ivo Josipović és a miniszterelnök Zoran Milanović utaltak arra, hogy mivel a Vihar nevű katonai akció során elkövetett bűntettekért a két tábornok nem felelős, a horvát igazságszolgáltatáson a sor, hogy az igazi bűnösöket bíróság elé állítsák. Erre az utóbbi 17 évben (a Vihar 1995. augusztus elején volt) erre nem nagy hajlandóságot mutattak. Igaz, hogy Horvátország nem Azerbajdzsán, de azért józanésszel aligha képzelhető el, hogy ez megtörténik. Annál is kevésbé, mert a hágai döntés, bárhogy is magyarázzuk jogilag, politikailag visszamenő hatállyal Horvátországot a háború erkölcsi győztesének kiáltotta ki.

Nem csoda hát, hogy Szerbiában a hágai hír egy hidrogénbomba erejével és pusztításával hatott. Itt is tüntettek, de Hága ellen, a kormány a technikai szintre (bármit jelentsen is ez) korlátozta a nemzetközi törvényszékkel való együttműködést, később horvát zászlót is égettek. De ez nem olyan szokatlan Belgrádban, ahol már az amerikai nagykövetséget is megrohamozták. A nyilatkozatok (kormány, ellenzék, az egyébként Hága-párti értelmiségiek) megdöbbentek a felmentő ítélet miatt. A legújabb horvát-szerb nyilatkozatháború a ténylegesen a háborúban is nagy szerepet játszó focicsapatok és rajongóik környékén vált groteszkké. A horvát labdarúgó válogatott egyik túlbuzgó funkcionáriusa azt javasolta, hogy a jövő tavaszi horvát-szerb világbajnoksági selejtező meccsen a kezdőrúgást maga Ante Gotovina végezze el. Nem késlekedett a válasz: a szerbek ellencsapásként Veselin Šljivančaninnak adnák a kezdőrugást.

Šljivančanin a volt Jugoszláv Néphadsereg tisztje volt és 17 évre ítélték Hágában a horvátok elleni bűntettek miatt, a büntetése kétharmadát leülte és azóta szabadlábon van. Ő is megszólalt a mostani bírósági döntés kapcsán és gratulált a horvát tábornokoknak!

„Ezek a tábornokok teljesen korrektek voltak velem szemben. Mindannyiunk számára öröm, amikor valaki kiszabadul onnan. Éppen ez a Markač százszor is főzött nekem, az ételt a cellámba hozta. Jól főzött, a politikát és a csúnya dolgokat pedig a múltra hagytuk.”

2012. november 23.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Név: Cola, írta: 2012. november 25. 9:19:33

Az egész vita ezzel a témával kapcsolatban arra a magyarázkodásra emlékeztet, hogy: a bunyó úgy kezdődött, hogy amaz visszaütött.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az igazság Csernobilban van

A film óriási!  Mert nemcsak a múltról szól. Vagyis a múltról, ami visszatért. Megint lehet hazudni >

Tovább

A szélsőjobb balkáni tervei

A lehallgatott beszélgetéseket sorozatban közlő olasz lap forrása egyébként egy szlovén szélsőjobbos újságíró, Laris Gaiser. Ő >

Tovább

Zsidókat jobbra át

Csak szeretnénk nyugodtan elmondani, hogy a neokohn.hu az, ami és nem egyéb, a jelenlegi magyarországi kormányrendszer >

Tovább

Lesz-e (ismét) magyar nyelvű SZER?

Amiről ugyancsak nem szoktak beszélni: hogyan működik a Trump elnök kormányzása alatt újraindított román és bolgár >

Tovább

A VMJE nyári egyeteméről

Végső ideje lenne közösségi szinten elgondolkozni a jogászképzésről, mivel a jogászok – véemeszees irányítással – „szépen >

Tovább

Građanski sloj je siroče ovog društva

Trava strada i onda kada se slonovi međusobno bore, ali i onda kada se vole. I >

Tovább

Az MNT mikor illetékes, és mikor nem?

Nem az a probléma, hogy Birkózóakadémia létesül, hanem, hogy az MNT nem az illetékességi körével összhangban, >

Tovább

Álmomban sem gondoltam volna...

De mit mondjon az elszegényedett kisember, akinek a gyerekei azokban az években külföldre menekültek, ő pedig >

Tovább

De mily lángot is gyújthassunk, amit el nem oltana ez a szél?

Az Új Symposion munkatársai, szerkesztői az utóbbi időben sokat nyilatkoztak, főleg saját érdemeikről, még a kocsmázások >

Tovább

Nincs szó

Amikor „kurvaanyázok”, nem is rájuk gondolok! Hanem mindazokra, akik úgy vélik, hogy kizárólagos, kirekesztő eszmék, faji >

Tovább

Nem ismerem a magyar vidéket...

Az elvándorló magyar értelmiségiek nagy része jobban kötődik a Vajdasághoz, többek között a szerb kultúrához is, >

Tovább

Egy csókoltatás népies diplomáciája

Persze a fővadász és főnöke még biztonságban van, jól bélelt bundákban és terepjárókkal járnak ők vadászni, >

Tovább