2019. október 14. hétfő
Ma Helén, Kaldixtusz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Generali su nevini, tko je kriv?

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Generali su nevini, tko je kriv?
(marin-born-on13th fotója)

A tábornokok ártatlanok, de akkor ki a bűnös? – a Peščanik írása Ante Gotovina horvát tábornok hágai felmentéséről:

„Žalbeno vijeće Haaškog suda oslobodilo je generale Gotovinu i Markača optužbi za sudjelovanje u udruženom zločinačkom pothvatu, za prekomjerno granatiranje i optužbi za zapovjednu odgovornost. “Oslobađajuća presuda je dobra vijest za generale i sve one koji su vjerovali u njihovu nedužnost”, kaže Milorad Pupovac. “Ali, nakon ovoga ostaje pitanje tko je odgovoran za zločine koji su počinjeni nad civilima, razaranje i progone”.

“Malo tko je očekivao ovakav epilog. Ja svakako nisam. Presuda je apsolutno iznenađenje za sve koji su pratili ovo suđenje, osim, dakako, za one koji su tvrdili da je Haag antihrvatski sud i međunarodna zavjera protiv Republike Hrvatske, nadajući se da će Božjom pomoći doći do oslobađajuće presude. Bili su, izgleda, najbliži istini.”, prvi je komentar Zorana Pusića na oslobađajuće presude Anti Gotovini i Mladenu Markaču od strane žalbenog vijeća Haaškog suda na čelu s Theodorom Meronom.

Sud je odbacio zaključke raspravnog vijeća prema kojima su Gotovina i Markač sudjelovali u udruženom zločinačkom pothvatu, kao i optužbe za prekomjerno granatiranje Knina, Gračaca, Obrovca i Benkovca. Sud je Gotovinu i Markača oslobodio i zapovjedne odgovornosti.

Pusić podsjeća kako je presuda donesena odlukom tri naprama dva, što, kaže, sugerira da se tijekom procesa odlučivanja dogodilo duboko neslaganje oko konačne odluke.

“No, ja sam za razliku od mnogih uvijek branio Haaški sud kad je bilo riječi o optužbama za njegovo politički intonirano djelovanje, bez obzira na prijašnje i današnje presude. I dalje ću ostati konzistentan u takvom stavu”, ističe Pusić.

Nemanja Stjepanović novinar je agencije SENSE iz Haaga od 2005. godine. Od prvog do posljednjeg dana pratio je suđenje hrvatskim generalima Gotovini, Čermaku i Markaču, pa tako i današnju presudu.

“Skoro je nevjerojatno da jedan sud koji pretendira da se naziva uglednim ima u svom sastavu sudaca s toliko različitim mišljenjima – da dio njih smatra da je postojao udruženi zločinački pothvat tijekom kojeg su počinjena najteža kaznena djela protiv civila, a da drugi smatraju da se ništa od toga nije dogodilo”, kaže Stjepanović, dodajući da je sada na domaćim sudovima da sankcioniranju odgovorne.

“Pošto Haaški sud svojom presudom nije utvrdio tko je odgovoran za protjerivanje više desetina tisuća i ubojstvo nekoliko stotina civila, uništavanje njihove imovine i sprječavanje povratka, ostaje na hrvatskim pravosudnim organima da to utvrde.”

Analitičar Žarko Puhovski mišljenja je kako je ovakva presuda rezultat sadržaja  prvostupanjske presude. “Čini mi se da je žalbeno vijeće uvjerljivo ukazalo na greške prvostupanjske presude i bahato postupanje tužiteljstva koje je išlo na sve ili ništa i i koje čak i sad nije ozbiljno odgovorilo na upit o alternativnim oblicima odgovornosti”, kazao je Puhovski.

“Oslobađajuća presuda je dobra vijest za generale, ali i one koji su vjerovali u njihovu nedužnost”, kaže Milorad Pupovac, potpredsjednik SDSS-a. “Ali, nakon ovoga ostaje pitanje tko je odgovoran za zločine koji su počinjeni nad civilima, razaranje i progone, kao što ostaje i pitanje na koji će se način cijela stvar reflektirati na odnose u regiji”, ističe Pupovac, izražavajući pritom pesimizam po pitanju procesuiranja odgovornih za zločine.

“Dosadašnja praksa domaćih sudova je nažalost takva da nam ne daje razloga za optimizam. Da li će se takva praksa promijeniti – to tek treba vidjeti. Ukoliko se međutim odgovorni pojedinci ne procesuiraju, to će predstavljati izrazito teško naslijeđe u odnosima među narodima na ovim prostorima”, uvjeren je Pupovac.

Još pesimističniji je Žarko Puhovski, koji smatra kako je ovim suđenjem u najvećoj mjeri okončana priča o zločinima za vrijeme i nakon Oluje. “Presudom zločini nisu nestali. No, mislim da je stvar u tom kontekstu završena. Vjerojatno ćemo svjedočiti nekom od procesa za konkretne ratne zločine, ali mislim da će se na tome stati”, uvjeren je Puhovski, koji smatra da će tome doprinijeti i atmosfera euforije nakon presude.

“Oni koji su tvrdili da je Haaški sud zadužen za iskrivljavanje povijesne istine i koji su godinama brbljali o politički intoniranom protuhrvatskom haaškom sudištu, sada će pravorijek tog istog suda prihvatiti kao povijesnu istinu. Euforija će dovesti o do toga da se Hrvatska počne ponašati, 15 godina nakon rata, slično kao i Njemačka 60-ih godina 20. stoljeća. Priča je završena i mislim da se u Hrvatskoj neće zapodjenuti ozbiljnije javne rasprave o neprocesuiranim zločinima. A vrijeme prolazi i svjedoci umiru”, ističe Puhovski.

Zoran Pusić također strahuje da će uslijediti pritisak “da se sve zaboravi”. No, isto tako smatra da bi, suprotno tomu, oslobađajuća presuda Gotovini i Markaču trebala biti dodatan poticaj da se pravi počinitelji sankcioniraju.

“Jer, brojnih zločina je bilo, oko čega bi javnost trebala imati jasan stav. To što su generali oslobođeni u Haagu ne znači da se abolira hrvatsko pravosuđe u traženju pravih počinitelja. U procesu smo ulaska u Europsku Uniju i sve ovo vrijeme nismo imali snage obračunati se s ovim teškim naslijeđem. Ukoliko ova država ne smogne snage da se obračuna s zločincima, to će ostaviti jedan gorak okus i zapravo će se uvijek povlačiti kao teret za ovom državom”, ističe Pusić, ponavljajući kako ni do ovog suđenja vjerojatno ne bi došlo da smo imali snage procesuirati zločine na vrijeme.

U tom kontekstu pozdravio je današnju izjavu premijera Zorana Milanovića, koji je priznao kako je “bilo grešaka za koje je odgovorna hrvatska država, a ne Markač i Gotovina” i kako će “Hrvatska taj dug pravde i ispuniti”.

Documenta: Počinitelji moraju odgovarati

Temeljem donošenja oslobađajuće presude Žalbenog vijeća MKSJ-a u predmetu protiv Gotovine i Markača, Documenta – Centar za suočavanje s prošlošću i Građanski odbor za ljudska prava (GOLJP) žele još jednom istaknuti da kada su u pitanju obitelji žrtava, ne smijemo dopustiti da zločini počinjeni tijekom i nakon VRA Oluja ostanu tragedija bez epiloga.

Za vrijeme VRA Oluja stotine civila su ubijene, tisuće kuća i ostalih objekata je spaljeno, dok veliki broj izbjeglica čeka na povratak u područja iz kojih su otišli (prema podacima UNHCR-a 132.922 povratnika vratilo se u RH, s time da od te brojke 48 posto njih za stalno a ostali tek povremeno obilaze svoje nekadašnje domove).

Neovisno o presudi Žalbenog vijeća u predmetu protiv Gotovine i Markača, obitelji žrtava imaju moralno pravo očekivati da za njihove tragedije i tragedije mnogih drugih počinitelji odgovaraju, bez obzira na kojoj su strani ratovali i u čije ime su zločini počinjeni.

Prema podacima prikupljenima od raznih međunarodnih organizacija, nakon hrvatskih vojnih akcija u bivšim sektorima Zapad, Sjever i Jug u ljeto 1995., približno 200.000 hrvatskih Srba je pobjeglo, uglavnom u Bosnu i Hercegovinu i nekadašnju Saveznu Republiku Jugoslaviju.

Još jednom podsjećamo odgovorne i hrvatsku javnost na neke poznate, a neprocesuirane zločine poput ubojstava civila u Golubiću, Gošiću, Varivodama i Mokrom Polju na kninskom području, napada na izbjegličku kolonu između Gline i Dvora i pogibije velikog broja civila, ubojstvima u Komiću na koreničkom području. Za neke su zločine procesi pokrenuti, ali i vraćani na početak, dok se u Zagrebu sudi za zločine u Gruborima.

Naglašavamo i ovom prilikom da je došao trenutak da hrvatsko pravosuđe preuzme potpunu odgovornost za procesuiranje počinjenih ratnih zločina, a hrvatska Vlada osigura obeštećenje civilnim žrtvama rata.”

2012. november 17.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Joghátrány lett a magyar nyelv- és írás hivatalos használata!

A Magyar Nemzeti Tanács Nyelvhasználati Biztosságának nem csak Józsa László beadványával kapcsolatban kellene állást foglalnia, hanem >

Tovább

Mindenki önökre fog szavazni!

Köszönjük a gáláns segítséget, köszönjük, hogy kapzsivá válhatunk, köszönjük, hogy jól megfizetik a szavazatainkat, köszönjük, hogy >

Tovább

„Messze nem olyan még, amilyet szeretnénk…”

Szerbiának, tehát, ahhoz, hogy az EU tagja legyen, maradéktalanul teljesíteni kell a csatlakozási feltételeket, ideértve a >

Tovább

Handke Nobel-díjának margójára, avagy Milošević emlékére

De valami gyanússá vált nekem Handke kapcsán. Mert nem ő volt az első őrült, aki áhítozott >

Tovább

Csökkent a nemzeti- és etnikai alapú megkülönböztetés?

A köztársasági biztos a nemzeti valamint az etnikai származás alapján történt megkülönböztetések számának „csökkenéséből” azt a >

Tovább

A kétpólusosság átka

Igazat adok Márai Sándornak, aki szerint a magyar irodalom nagyobb volt, mint a magyar politika, de >

Tovább

Változik a viszonyulás?

Fontos, hogy az anyaországban – legalább most – átfogó és tárgyilagos felmérés készüljön a délvidéki rehabilitálások >

Tovább

Cipelni a hazátlanság gyökereit

A Temetetlen múltunk esszenciális, sokat boncolgatott kérdése az is, hogy hogyan írjunk a magyar nemzeti kisebbségről. >

Tovább

„Ma Szerbiában előnyt jelent magyarnak lenni”?

Pásztor István a Fidesz tisztújító kongresszusán azt mondta, amit Orbán Viktor hallani szeretett volna. Beszéde nagy >

Tovább

A politikamentesítés „eredménye”

Általában jellemző, hogy magyar tisztségviselők az utóbbi időben túlságosan is elfoglaltak a szlovákiai, az erdélyi és >

Tovább

Greta Thunberg szelleme kísért a Vajdaságban

Van itt minden: rettegés az afrikaiaktól, ökobolsevik politikai szélhámosozás, Nobel-békedíjasozás (áthallással, hogy ugye mindig zsidók kapják, >

Tovább

Bűn és bűnhődés ₋ a Trócsányi-ügy

De miért tette ki e kálváriának egyik leghűségesebb emberét a magyar miniszterelnök, ha amúgy is tudta, >

Tovább