2019. augusztus 24. szombat
Ma Bertalan, Aliz, Detre névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Bűnök, bűnhődés nélkül

Szerbhorváth György
Szerbhorváth György
Bűnök, bűnhődés nélkül
(RoadioArts illusztrációja)

Pénteken jó lehetett horvátként örülni, szerbként káromkodni. És egy kicsit szégyen vajdasági magyarnak.

Az ENSZ Nemzetközi Bírósága (az ICTY, közkeletű nevén Hága) másodfokon felmentett két horvát tábornokot, miután elsőfokon Ante Gotovina és Mladen Markač 24, illetve 18 év börtönbüntetést kapott. A bíróság 3-2-es arányban nem látta bizonyítottnak a vádat, miszerint a horvát katonai és politikai vezetés összeesküdött volna a horvátországi szerbek elűzésére.

Emlékeztetőül: 1995-ben, amikor a horvát haderő visszafoglalta a horvátországi Krajinát (a szerbek által önkényesen kikiáltott „köztársaságot”), 324 szerb polgári személyt, illetve katonát öltek meg, közel 90 ezer szerbet pedig erőszakkal elűztek otthonából a vádirat szerint.

De hozzá kell fűzni: a szerbek készen álltak az evakuálásra, azt a vezetőik rendelték el, és lényegében harc nélkül adták fel a területet. A civilek gyilkolása, kifosztása, a falvak felperzselése főleg a következő napokban történt. De fontos megjegyezni, hogy a felmentés után a horvát köztársasági elnök és miniszterelnök is kijelentette, a tábornokok ártatlanok, de bűnök voltak, és meg kell keresni az elkövetőket. A bíróság pedig a hármas számú vádpontban nem mentette fel a tábornokokat, akik tehát tudtak katonáik bűneiről, de nem tettek semmit, hogy utóbb megbüntessék őket.

Az elsőfokú ítélet kihirdetése után nem csak az ügyvédek állították, hogy az ítélet indoklása kísértetiesen hasonított a vádiratra (akárcsak a Tanúban). Most azon bukott el a vád, hogy 200 méteren vitatkoztak – ti. hogy a legitim katonai célpont lövetésénél maximum ennyit lehet tévedni … Ha jobban mellélősz, már háborús bűnös vagy… És most kimondták: a horvát katonai és politikai vezetés nem esküdött össze a szerb lakosok elzavarása érdekében.

Amikor elítélték a két tábornokot, a horvátok kiakadtak, mondván, ez politikai ítélet. A szerbek meg tapsoltak, végre nem csak ők bűnösök. Most fordított a helyzet, a horvátok teljes nacionalista eufóriában ünnepelnek – a horvát állami tévé műsora enyhén szólva egyoldalúra sikeredett, akár egy diktátor ünnepélyes temetése, a műsorvezető kérdéseiben pedig benne voltak a válaszok –, a szerbek viszont teljesen kiakadtak – és a szerb állami tévé műsora is elfogult volt. Például egy „hozzáértő” kijelentette, hogy a II. világháború utáni legnagyobb genocídiumot ünneplik a horvátok, és a napnál is világosabb, hogy ez népirtás volt, azaz ez volt a genocídium, nem az, ami Boszniában vagy Koszovón történt. Srebrenicáról egy szó sem esett, és persze Vukovárról sem, amelyet, miután szétlőtték, épp november 18-án foglaltak el 21 éve a jugó-szerb-csetnik alakulatok, majd végeztek ki horvátokat…

Persze igazság nincs ebben az ügyben sem, és védje a nyavalya Gotovinát, aki amúgy a francia idegenlégióban nevelkedett, és pl. Bokassa császár, az afrikai diktátor haverja volt, akit utóbb még kannibalizmussal is megvádoltak. A délszláv ügyekben sincs tiszta fekete és tiszta fehér.

De attól hanyatt vágtam magam, amikor a Vajdasági Magyar Szövetség, illetve a Magyar Nemzeti Tanács által felügyelt szabadkai Pannon TV jegyzetét hallottam, melyet nem más, mint az igazgató írt. Az a Bodzsoni István, akinek karrierje akkor ívelt fel, amikor a Jugoszláv Kommunista Szövetségben funkciót kapott, miután Slobodan Milošević leváltotta az autonomista vezetőséget. S aki olykor funkciót kapott az újvidéki tévében is. Vagy épp a Duna TV-ben. Most meg az MTVA legjobb tanítványaként valósítja meg a kézi vezérlésű médiairányítást és a „közszolgálatiságot” Szabadkán. Szóval, Bodzsoniból újra előjött a szerbpárti  miloševićizmus, és oda jutott a hágai felmentő ítéletek felett elmerengve, hogy: „Az [egykori szerb politikusok és katonai vezetők ellen hozott] ítéleteket nyilván befolyásolta az a tény is, hogy a szerbeket az egész világ agresszorként könyvelte el, míg a horvátok és a bosnyákok az általuk elkövetett bűntettek ellenére is szinte a mai napig az áldozatok szerepében tetszeleghetnek a világ előtt.”

Mi van, Bodzsoni elvtárs? Mi is a tény? Mert először is nem a szerbeket, hanem a szerb politikai és katonai vezetőket, a hadserege(ke)t, a paramilitáns alakulatokat tartotta agresszornak a világ közvéleménye – ami, mint olyan, így, egységesen nem is létezik … Másodszorra ez sem igaz, még így sem – az orosz, a kínai közvélemény mást gondolt (már ha gondolt), akár a görög is, hogy ne soroljuk… Nota bene, általában minden társadalom közvéleménye valamelyest megoszlik. Vagy oly hírességek álltak a „szerbek” pártjára, mint Peter Handke, Eduard Limonov vagy Konrád György, hogy pár írót említsünk. Vagy a világhírű nyelvész, filozófus, Noam Chomsky. És Bodzsoni szerint ki lövette szét Vukovárt? Ki népirtott Srebrenicában? Miféle pikírt megjegyzés az, hogy a horvátok meg a bosnyákok az áldozatok szerepében tetszeleghetnek? Kik? A vukovári áldozatok rokonai? A srebrenicai nők? Szarajevó lakosai? Ők tetszelegnének?

Hangsúlyozom, a napnál is világosabb, hogy igen, a horvát és a bosnyák politikai és katonai vezetőség sem ártatlan, hogy horvát és bosnyák katonák is követtek el bűnöket, meg albánok is, és hogy a NATO-bombázás sem tiszta ügy. De az áldozatokat a bűnösök mellé keverni ilyen formában újabb bűn, bár nem háborús, „csak” erkölcsi.

De Bodzsoni mellett rátett a lapátra Pásztor István, a VMSZ elnöke is, talán az új csetnik-szocialista kormánynak udvarolva. Szerinte is politikai döntés született. Már csak azt nem tette hozzá, hogy a felmentés igazságtalan is. Hirtelen mindenki szakértővé vált, mintha elolvasták volna például csak az elsőfokú ítéletet, mely 1377 oldalnyi volt. Hát még a vádirat. A fellebbezések. A bizonyítékok. A másodfokú ítélet, amit még nem is láthattunk.

De nem, rögtön kimondják a verdiktet: ez politikai ítélet. Ahogy a horvátok szerint az volt az elsőfokú, de a másodfokú nekik már igazi ítélet, jogi. A szerbek szerint meg az elsőfokú volt jogszerű, emez meg politikai.

Én így, egy nap után, aligha mernék álláspontot foglalni. Az 1377 oldalból is csak azt a listát néztem át, amikor konkrét eseteket említenek: a horvát katonák kiket, hol és hogyan végeztek ki – ártatlan szerbeket. Már ez megdöbbentő. De azt is tudom, hogy minden jogi ítélet egyben politikai ítélet is, ha politikán azt értjük, hogy a közösség, a polisz ügyei intéződnek. Hogy lerajzoljam: a törvényeket (a jogot) meg a parlamentben alkotják meg. A politikusok. Vagyis ha így nézzük, minden jogi ítélet egyben politikai is, azaz közösségi, társadalmi, nevezzük bárminek. Hogy nem egyezünk vele, igazságtalannak tartjuk? Igen, gyakran előfordul.

2012. november 17.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az igazság Csernobilban van

A film óriási!  Mert nemcsak a múltról szól. Vagyis a múltról, ami visszatért. Megint lehet hazudni >

Tovább

A szélsőjobb balkáni tervei

A lehallgatott beszélgetéseket sorozatban közlő olasz lap forrása egyébként egy szlovén szélsőjobbos újságíró, Laris Gaiser. Ő >

Tovább

Zsidókat jobbra át

Csak szeretnénk nyugodtan elmondani, hogy a neokohn.hu az, ami és nem egyéb, a jelenlegi magyarországi kormányrendszer >

Tovább

Lesz-e (ismét) magyar nyelvű SZER?

Amiről ugyancsak nem szoktak beszélni: hogyan működik a Trump elnök kormányzása alatt újraindított román és bolgár >

Tovább

A VMJE nyári egyeteméről

Végső ideje lenne közösségi szinten elgondolkozni a jogászképzésről, mivel a jogászok – véemeszees irányítással – „szépen >

Tovább

Građanski sloj je siroče ovog društva

Trava strada i onda kada se slonovi međusobno bore, ali i onda kada se vole. I >

Tovább

Az MNT mikor illetékes, és mikor nem?

Nem az a probléma, hogy Birkózóakadémia létesül, hanem, hogy az MNT nem az illetékességi körével összhangban, >

Tovább

Álmomban sem gondoltam volna...

De mit mondjon az elszegényedett kisember, akinek a gyerekei azokban az években külföldre menekültek, ő pedig >

Tovább

De mily lángot is gyújthassunk, amit el nem oltana ez a szél?

Az Új Symposion munkatársai, szerkesztői az utóbbi időben sokat nyilatkoztak, főleg saját érdemeikről, még a kocsmázások >

Tovább

Nincs szó

Amikor „kurvaanyázok”, nem is rájuk gondolok! Hanem mindazokra, akik úgy vélik, hogy kizárólagos, kirekesztő eszmék, faji >

Tovább

Nem ismerem a magyar vidéket...

Az elvándorló magyar értelmiségiek nagy része jobban kötődik a Vajdasághoz, többek között a szerb kultúrához is, >

Tovább

Egy csókoltatás népies diplomáciája

Persze a fővadász és főnöke még biztonságban van, jól bélelt bundákban és terepjárókkal járnak ők vadászni, >

Tovább