Ma Ambrus, Ambrózia névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
És ha mégis kormányváltás lesz?
Bódis Gábor
Bajnai Gordonnak két-három emberre van szüksége, hogy tovább kapaszkodjon a csúcs felé. Orbán Viktorra, Gyurcsány Ferencre, Vona Gáborra – írja Gazda Albert a komment.hu-n, az Origo véleményrovatában:
„Kulcskérdésből kettő van. Az egyik, hogy nem korán lépett-e színre a hős. Nyáron és ősszel sok elemzés született arról, hogy ha be akar szállni a híres nagypolitikába, gyorsan mondania és mutatnia kell valamit. Hogy a várakozások fokozódása is szerepet játszott-e az októberi startban, vagy eleve így tervezték, nem tudni. Lehet, hogy ráért volna még. Hadd várják még jobban - hadd kezdjék később aprítani. A Fidesz Bajnai-stratégiája egyszerű, készen kaptak hozzá mindent: Bajnai Gordon Gyurcsány Ferenc embere, Bajnai Gordon az IMF embere. De közben az is lehet, nagyobb veszélyt jelenthetnek rá a sajátjai. Azok, akik egyszer már eltűntek - jól megérdemelten -, és vissza szeretnének szivárogni. Csütörtökön úgy tűnt, megvan erre a válasz: Gyurcsány Ferenc nem kell, az LMP kell, az emberek kellenek, az MSZP-vel majd lesz valami. A taktika okos, kérdés, hogy egy folyamatosan erjedő politikai térben végig lehet-e vinni következetesen. A másik kérdés, hogy az igény volna rát lehet-e fokozni, az ívet lehet-e magasabbra húzni. Egy-két hónappal ezelőttig mérget vettem volna rá, hogy a Fidesznek senki és semmi nem állhatja útját. Az Orbán-politika sikerének pillére, alapja, mindene a duplázás, az újabb győzelem. Mindent két ciklusra terveztek, és mindent alávetettek annak, hogy két ciklusra tervezzenek: alkotmányt, választójogot, gazdaságpolitikát. Ehhez képest már most nem kizárható, hogy elszámították magukat. Bajnai Gordonnak két-három emberre van szüksége, hogy tovább kapaszkodjon a csúcs felé. Orbán Viktorra, Gyurcsány Ferencre, Vona Gáborra. Most úgy néz ki, mindannyian neki dolgoznak. Mindannyian úgy politizálnak, hogy az a választók nagy részét eltántorítja attól, hogy akarjanak választani. Ez a tábor mindig kisebb, mint amekkorának látszik - sok-sok embert ez az egész felhajtás tényleg nem érdekel -, de a politikai elit két évtized lefogása alatt elérte, hogy most elég nagy legyen. Hogy innét, a senki földjéről Bajnaiék kapásból magukévá tettek néhány százezer embert, az legalábbis elgondolkodtató. Hát igen: amikor minden vacak, csak a proteszt marad. Program sem kell, semmi sem kell. Természetesen egyáltalán nem biztos, hogy 2014-ben kormányváltás lesz. Csak annyi változott, hogy ami eddig képtelenségnek látszott, az épp nem látszik annak. A Fidesz-stratégák helyében egyre lázasabban gondolkodnék, mi legyen. Még szerencse, hogy a saját helyemben semmi ilyesmin nem kell gondolkodnom.”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
„Egy ilyen országban, amelynek, sajnos, nem látjuk a jövőképét”…
itt egy formálisnak is alig nevezhető kulturális autonómia létezik, ami egy (költséges) pénzelosztó és (döntő többségében) >
Most már komolyan veszem...
Akkor talán én is megmosolyogtam volna ezt a mondatot. Most azonban komolyan kellene venni. Nem vágyni >
„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?
A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >
A balkanizálódástól a posztfasiszta kísértésekig
A kelet-közép-európai régió egy-két évtizeden belül balkanizálódott. Ezt a „jövőt” Szerbiában könnyebb volt felismerni, mint a >
Fontosabb a kirakat?
A nyilvánosságnak nem kell értesülni a nemzeti kisebbségek oktatási problémáiról? Csak arról, amit Vicsek hangoztatott, hogy >
Két bácskai katolikus pap, aki a háború idején Horvátországban szolgált
Egyszer arra lettem figyelmes, hogy az 56-os sorszámú után a 200-valahányas engedély következett. Másnap egy újabb >
Nem a tietekért jöttünk, hanem tiértetek! (I. rész)
Lábra se tudott állni, olyan állapotban volt. A vörösmarti egyházközség akkori vezetője, a hatvanegynéhány éves Tűr >
„Ej, ráérünk arra még!”?
Előre lemondani a választásokon való részvételről, a megmérettetésről, amikor – a magyarországi október 13-ai választásokhoz hasonlóan >
A statisztaszerep bevállalása
Egy végtelenül cinikus álláspont fölvázolása következik a tavasszal esedékes szerbiai választás bojkottjával kapcsolatban, politikai kiskáté formájában. >
Kifelé a Machiavelli-fasorból
Az Orbán-rendszer büszke arra, hogy egyetlen megállapodást sem tart be, semmiféle jogi és erkölcsi szabály, se >
A migráns
A migráns halála nem érdemel gyászt. Tizennyolcezer halott a Földközi-tenger fenekén, legalább kétszer ennyi a Szaharában, >
Védtük Szerbiát Horvátországban…
Aki nem volt ott, az nem tudhatja, hogy milyen érzés elvágni valakinek a nyakát. Az ott >