2019. december 13. péntek
Ma Luca, Otília, Lúcia, Éda névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

A mi temerini fasisztáink

Szerbhorváth György
Szerbhorváth György
A mi temerini fasisztáink
(Mehmed illusztrációja)

A mi magyar fasisztáink a szerb sajtó szemében mindig rosszabbak, mint a saját szerb fasisztáik. De nincs ez fordítva sem.

Bár ott kell kezdenünk, hogy nem is fasisztákról van szó, hanem radikális nemzeti, avagy a pontatlan megfogalmazásban szélsőjobboldali magyar alakokról. Akik az Újvidék melletti városkában tök bebaszva megvertek két szerbet, miután a hétvégén Sieg Heil-lal köszöntötték a kávézóban szórakozókat a kései órán.

A gyanúsítottak, akiket a szerbiai rendőrség úgynevezett példás gyorsasággal kapott el, rögtön hetüket, állítólag a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom jelvényét viselték, egyikük „lakásában egy automata puskát, annak tartozékait, egy darabjaiban lévő légpuskát, egy startpisztolyt, tíz lövedéket, machettát, valamint HVIM-es propagandaanyagot talált”.

Jómagam is csak üdvözölni tudom, ha randalírozó radikálisokat a szerb rendőrség, illetve majd a bíróság szupergyorsasággal ültet a sittre, és összeszedi az illegálisan rejtegetett harceszközöket, az utolsó, szétszedett légpuskáig. De. És de. És De.

Mert miközben én leszek az utolsó, aki kiáll a HVIM mellett, továbbá a korábbi temerini ügyet is zavarosnak tartom, amikor öt fiatal egy hasonló verekedésért 61 évet kapott, s azóta is ülnek (az esetről lásd egyik cikkemet), Temerin, illetve az ott élő magyarok a szerb politikusok, s nyomukban a sajtó szemében kezdenek a magyar fasizmus szimbólumává válni (ismét kihangsúlyoznám, ez így pontatlan, a fasizmus szó mást jelent). Így aztán ha etikai jellegű incidens történik ott – zömében a kocsma világához kötődve, akárcsak a régmúltban mindig is -, a szerb kommandósok megszállják a falut, és ha magyarok az elkövetők, seperc alatt sikert érnek el. Ami egyfelől, mondom, helyes. De az érem másik oldala az, hogy fordított esetben, ti. ha magyarokat vernek, általában semmi sem történik. Illetve a szerb sajtó egyszerűen elfeledkezik beszámolni róla.

A szerb sajtóhírek természetesen most is torzítanak. Persze még így is, ha az elkövetők nemzeti alapon követték el tettüket, azaz a hivatalosabb verzió szerint faji, vallási avagy nemzeti alapon keltettek gyűlöletet, hát bűnhődjenek. Azzal együtt, hogy most is átlagban húszévesekről van szó, akik a háborús időkben voltak gyerekek, tehát az erőszak világában szocializálódtak, s abban a Temerinben, ahová a 90-es években rengeteg szerb menekült érkezett, akiknek a beilleszkedése máig sok problémát okoz. És akik agresszív, benyomott ifjakként fogalmilag nyilván nem is értik a német nemzetiszocializmus, a fasizmus és a mai nemzeti radikalizmus közti különbséget.

És noha magam több cikket írtam a HVIM vajdasági ámokfutásáról, s jóllehet én is kitiltanám örökre magyarországi vezetőiket innen, mert csak a szart keverik, azt viccesnek tartom, hogy az a Vajdasági Szociáldemokrata Liga követeli e szervezet betiltását – mintha az itt lenne bejegyezve, és nem a Magyar Remény Mozgalom által próbálna hatást gyakorolni -, melynek elnöke, Nenad Čanak nemrégiben azért kényszerült lemondani pozícióiról, mert egy kocsma előtt rohadtul megvert egy (szerb) alakot.

De ez is semmi ahhoz képest, hogy az új, vörös-fekete szerbiai hatalom amnesztiára készül, és az ellenzék szerint az előző, háborúkat folytató rendszer legelvetemültebb bűnözőit, bérgyilkosokat, maffiavezéreket, kábítószer-kereskedőket, az Európát végigrabló bandák tagjait bocsátják majd szabadon, mert hát már ültek eleget. Azt nem tudni, hogy a még mindig raboskodó temerini fiúkra ez az amnesztia vonatkozni fog-e.

Hovatovább a bíróság a minap ismét elnapolta az egyik szerb radikális nemzeti szervezet vezetőjének perét, akit szintén gyűlöletkeltéssel vádolnak – tettét három éve követte el, amikor a belgrádi Pride felvonulás kapcsán a melegek elleni erőszakra szólított fel. Lassacskán elévül az ügy, addig húzzák, ebben biztosak lehetünk.

De utalhatunk arra is, hogy a pravoszláv egyház mintegy állam az államban, papjai még köztörvényes bűnök elkövetésekor is számíthatnak egyfajta mentességre.

X-edszer hangsúlyozom, el kell ítélni az esetet, de az újabb temerini incidens felgöngyölítése is azt bizonyítja, a szerb hatalomnak mennyire fontos felmutatnia, hogy virágzik itt a magyar fasizmus, úgyhogy csak kuss, ne dimenzionálja senki sem túl a szerbekét. Íme, már felfegyverkeznek a magyarok! El akarják szakítani a Vajdaságot, akár az albánok Kosovót! Hát akkor nem jogos az elővigyázat, a magyarok fokozott ellenőrzése?

A vajdasági magyar politikusok meg majd elítélik a dolgot, hümmögnek, ha mernek, mert hát tényleg, fegyvert is találtak az egyik fiúnál. Abban a Szerbiában, ahol családi hagyomány, hogy fegyver legyen a háznál, minden férfinél.

De egyelőre, e pillanatban még nem tudjuk, hová fut ki az ügy. Egy biztos, az egymás mellett élés újabb gellert kapott. És aki vajdasági multikulturalizmusról beszél, együttélésről, toleranciáról,, hát az biztos nem szagolt még bele a puskaporos hordóba.

2012. október 24.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Bőnyi rendőrgyilkos?

A fölfegyverzett és elszánt, nyílt fasizmus – amelyet érzelmileg és „szellemileg” ma is fűt a szélsőjobboldali >

Tovább

Lesz-e Vajdaságban intézményes kisebbségkutatás?

Amennyiben egyáltalán megalakul egy ilyen intézet, nem lenne elfogadható – de az emberi valamint a nemzeti >

Tovább

A színház az új CEU

Így tehát az ilyen harcokban nem az a tét, hogy jön a konzervatív váltás, hanem hogy >

Tovább

Einstand. Avagy a Viktor utcai fiúk

A cím maradhat? A címmel nincs semmi baj. Ennél jobb címet mi sem találhattunk volna. A >

Tovább

Mengyán: A Magyar Szó és a Hét Nap „mélyrepülésben van”

Tanulmányozni kellene, hogy a közpénzek iránti ilyen – felelőtlennek is nevezhető – viszonyulásban (meg)vannak-e a gazdasági >

Tovább

Szerpentin a Kárpátokban

Akármennyire is lehangoló ma a román politika távlattalansága, az erdélyi magyar közvélemény figyelmét ismét rá kellene >

Tovább

A szájzár és a nemzet

Az ellenzéktagadásnak nevezhető meggyőződés, amelyről azt mondtuk, hogy fertőzésként terjedt el, itthon gyakorta még azzal a >

Tovább

„Egy ilyen országban, amelynek, sajnos, nem látjuk a jövőképét”…

itt egy formálisnak is alig nevezhető kulturális autonómia létezik, ami egy (költséges) pénzelosztó és (döntő többségében) >

Tovább

Most már komolyan veszem...

Akkor talán én is megmosolyogtam volna ezt a mondatot. Most azonban komolyan kellene venni. Nem vágyni >

Tovább

„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?

A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >

Tovább

A balkanizálódástól a posztfasiszta kísértésekig

A kelet-közép-európai régió egy-két évtizeden belül balkanizálódott. Ezt a „jövőt” Szerbiában könnyebb volt felismerni, mint a >

Tovább

Fontosabb a kirakat?

A nyilvánosságnak nem kell értesülni a nemzeti kisebbségek oktatási problémáiról?  Csak arról, amit Vicsek hangoztatott, hogy >

Tovább