Ma Emese, Sarolta, Antal névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Napi ajánló
Továbbra is szégyellheti a pofáját mindenki!
Bódis Gábor
Hogyan robbantott ki „egy helyiérdekű mélynemzeti gittegylet“ egy most véget ért diplomáciai botrányt – Barak László írja a Paraméteren:
„Olcsóság lenne most azon örvendezni itten, hogy megint megszívta a magyar diplomácia. Mivelhogy az Európai Bíróság friss verdiktje szerint Szlovákia nem sértett európai jogot, amikor 2009. augusztus 21-én nem tartotta kívánatosnak, hogy Sólyom László, az akkori magyar államfő avassa föl Szent István szobrát Komáromban. Pedig sajnos tény, hogy a vonatkozó döntéssel tulajdonképpen bele lett verve a magyar politikai osztály és a kvázi diplomaták orra abba a jelképes bilibe, amelyben anno maguk keltettek vihart. Sólyom László és körei, valamint a magyar diplomácia képviselői voltak ugyanis azok, akik egy helyiérdekű mélynemzeti gittegyletre – „szoborbizottság” – hallgatva szándékozták ignorálni, és ignorálták is szlovák partnereiket, amikor az ő felségterületükön, nélkülük szándékoztak „privát” nemzeti aktust celebrálni Szent István frissen állított szobra előtt. Eme kétségkívüli tahóság – pökhendiség? fafejűség? – okozta balhé kapcsán már akkor le lett írva: „Ha a szoboravató bizottságnak bármilyen indokolt félelmei voltak is (a szlovák államfő) Gašparovič meghívásával kapcsolatosan – lásd igenis minősíthető magyarellenes fílingjét a köztásasági elnöki választási kampányban – Sólyom Lászlónak és köreinek – beleértve a pozsonyi magyar nagykövetség diplomatáit is – eszükbe juthatott volna, hogy a nagyvonalúság minden esetben lefegyverez!“...
„Nos, a luxemburgi bírák éppen ezt a gyermeteg mellébeszélést, trükköt látták át, amikor kimondták: „Sólyom László Magyarország köztársasági elnöke hivatali minőségében, és nem csupán uniós polgárként szándékozott Komáromba menni. És bár az uniós polgároknak a tagállamok közötti mozgását az uniós jog szabályozza, a tagállamokban tett államfői látogatásokra vonatkozóan ugyanez nem mondható el. Ezen utazások ugyanis – még ha az unión belül történnek is – a diplomáciai kapcsolatok területére tartoznak. A diplomáciai kapcsolatok területe pedig – a nemzetközi jog kötelező tiszteletben tartása mellett – továbbra is a tagállamok hatáskörébe esik.“
„Magyarán, aki úgy néz ki, mint egy államfő és úgy is viselkedik, cselekszik, mint egy államfő, az nem egy szimpla uniós polgár, egy haknizni vágyó senkiházi vándorvigéc, hanem államfő, és kész. Akire akkor is más szabályok vonatkoznak, ha őneki az derogál. Ennek a közhelynek a megértéséhez pedig még csak olyan jogvégzett embernek sem kell lenni, mint amilyen Sólyom elnök úr. Mindez természetesen nem írja fölül azt az ítéletet, hogy a 2009-es konfliktusért igenis mindenki szégyellje a pofáját. Vagyis az akkori Fico-adminisztráció és a mostani is. Ugyanolyan bunkóság ugyanis most Robert Ficónak győzelemittasan örvendezni, mint amilyen fölösleges faragatlanság volt Sólyomék részéről annak idején hülyének, sőt, levegőnek nézni őt magát és Gašparovičot. Épp úgy lehetett volna tehát nagyvonalú ő, ahogy nem volt az Sólyom. Ha éppen nem jön jól neki akkor, hogy bizonyíthatja, igenis ő a legény a gáton.“
Kommentek
Jó lenne már az emberi agyakat az okos szó közös nevezőjére hozni. Ez nem lenne egyenlő az autokratikus agymosással.Ez az értelem elterjedésével lenne egyenlő.
Az utópiával egyenlő.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
„le tudtad-e írni e leírhatatlan érzést”
A nagyszabású formátlanságban megtalálni azt a bizonyos minimális, legkisebbre redukált formát, aminek viszont pontos jelentése és >
Egy lovasszobor története
Ne pazaroljátok rájuk, mármint (az albánokra) a lőszert, karókkal verjétek őket agyon, adta ki a parancsot >
A széplelkek apokalipszise
Kezdek félni a “bátraktól,” azoktól a farizeus írástudóktól, akik a páholyban ülve másokat küldenek harcba, miközben >
Mennyire „történelmi” a VMSZ választási sikere?
Egy szabadnak és tisztességesnek távolról sem mondható, bojkott által övezett választáson sikerült a VMSZ-nek hatalmi pozícióból, >
Amikor a kakas korán kukorékol
Mindez megerősíti, hogy a háború utáni legnagyobb választási csalásnak/hamisításnak vagyunk tanúi. Már előre lehetett látni, hogy >
Európai hatalmi vákuum
Gyáni Gábor a Nagy Háború utáni amnéziáról beszél, holott a XX. század akkor nyerte el a >
Nevidljivi neprijatelj u Kriznom štabu
Sada još više, jer je i broj zaraženih svakim danom sve veći… I dok se zaraza >
A hágai matt
Így múlik el a világ dicsősége: Szerbiának és Koszovónak egyedülálló, történelmi esélye adódott volna, hogy ha >
Itt minden a párté
Az alattvalói magatartás a kulturális élet minden területén visszaköszön, tehetséges újságírók válnak pályaelhagyóvá, de aki marad, >
Churchill, a rasszista
Pár – általában művészileg értéktelen – szobor lerombolásával (vagy megtartásával) semmi sincs elintézve. És akinek mindenekelőtt >
A szavazás vesztese a demokrácia
Most már csak abban lehet reménykedni, hogy a „tél” nem fog négy évig tartani… Ehhez azonban >
A szabadkai kudarc után
A Napló észak-bácskai tudósítója, jól értesült forrásokra hivatkozva, azt jelentette, hogy Pásztor István a szabadkai fiaskó >