2019. november 21. csütörtök
Ma Olivér névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

Hoffmann Rózsa harca az idegen nyelvű oktatás ellen

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Hoffmann Rózsa harca az idegen nyelvű oktatás ellen
Iskola (gbrgraphix illusztrációja)

A Véleményvezér szerint az Orbán kormány forradalmi hevületének legújabb áldozatai a két tannyelvű iskolák:

„Az oktatási kormányzat újraszabályozná a két tannyelvű iskolák működését: a jelenleg egyeztetési fázisban lévő tervezet szigorúan meghatározná, hogy mely évfolyamokon milyen tantárgyakat lehet idegen nyelven oktatni és milyeneket nem. Az ügy első látásra részletkérdésnek látszik, mégis igen súlyos problémákra világít rá: a jelenlegi oktatáspolitika elképesztő inkompetenciájára és a kormányt jellemző forradalmi „mindent megváltoztatás" kártékonyságára.

A központosítási mániában szenvedő oktatáspolitika indoklása nem csupán azért abszurd, mert az állítólagos színvonalbeli problémákat automatikusan állami (túl)szabályozással akarja megoldani. Hanem azért is, mert láthatóan a szabályozni kívánt terület legalapvetőbb jellemzőivel sincsen tisztában: a kéttannyelvű iskolák köztudottan az ország legszínvonalasabb intézményei között találhatóak, és eddig tradicionálisan az elitoktatás részei voltak.”…

„De nemcsak a probléma felvetése, hanem a megoldás is abszurd. Úgy tűnik, Hoffmann Rózsa például arról sem hallott, hogy ezekben az intézményekben meglepő módon sok idegen anyanyelvű tanár is dolgozik. Egy rádióinterjúban ugyanis arról beszélt, hogy „aki idegen nyelven tudja tanítani az adott tantárgyat, annak magyarul is menni fog". A Véleményvezért igen csak érdekelné, hogyan is gondolja ezt az államtitkár asszony: talán a natív spanyol tanár tanuljon meg gyorsan magyarul? De egyáltalán: mi azt sem látjuk, vajon miért is lenne jó a diákoknak, ha mondjuk egy tíz éve tanító osztrák lektor helyére innentől egy magyar anyanyelvű tanár kerülne. Miért emelné ez az oktatás színvonalát éppen egy két tannyelvű gimnáziumban?”

„Az indoklás komolyan vehetőségére és az egész újraszabályozás átgondolatlanságára talán a legjobb példa a történelemoktatás kötelezően magyar nyelvűvé tétele. Hoffmann Rózsa ugyanis itt már arról beszél, hogy a történelem mint „a hazafias nevelést szolgáló, szemléletformáló tárgy magyarul tanítható." Mi tényleg nem értjük, mitől lenne alacsonyabb színvonalú történelemtudása egy diáknak, aki idegen nyelven (vagy magyarul és idegen nyelven egyaránt) tanulja a történelmet, vagy miért lenne ő attól majd kevésbé „hazafias". És egyébként is: belegondolt vajon Hoffmann Rózsa, hogy a Külügyminisztérium hogyan fogja tudni védeni holnaptól a magyar nyelvű oktatás ügyét a határainkon túl, amikor ő Magyarországon ilyen magyarázattal akarja szűkíteni a nem magyar nyelvű oktatást?”

2012. szeptember 24.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Szeretettel a Vajdaságból: itt a harmadik orosz megszállás, de ennek most örülnek

Ám, mint azt jól tudjuk, semmi sem tart örökké, és minden jónak vége szakad egyszer. Megbízható >

Tovább

Egy dél-bácskai tartalékos katona története

Talán az volt a szerencsénk, hogy amikor már egy jó ideje meneteltünk, az egyik szerb tartalékos >

Tovább

Egy vita rejtekei

A nemzeti érzés – és nemcsak a magyar – nem lehet ártatlan. Soha többé. Mert a >

Tovább

Füstbe ment szerv

Azt hiszem elég volt, ezt az egész cudarságot, nekünk, egymást kézen fogva, mindenáron el kell kerülnünk. >

Tovább

Virág a kormányzó úr sírján

Érdektelen, hogy Lázár János (aki Orbán utóda szeretne lenni) miért tette ezt – és hogy miért >

Tovább

Háborús emlékek nyomában

Arra szeretném kérni Önöket, hogy ezt, amit most tőlem hallottak, adják tovább, és meséljék el, hogy >

Tovább

„Mórahalmon egyeztettek”

Mivel a VB következő (hatodik) ülését a társelnökök 2020 februárjára jelezték, a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) >

Tovább

Ökomama

Arra nem emlékszem, hogy a „természet” fogalmát úgy általánosságban emlegették volna. Hanem csak konkrétan: kukorica, karfiol, >

Tovább

"Kivérezteti a vajdasági magyarságot a kettős állampolgárság"

„Lehet mellébeszélni, de az az igazság, hogy a vajdasági magyar közösség menthetetlenné vált, s egy évtizeden >

Tovább

„Szerbiának két külügyminisztere...”

A magyar külpolitika tehát a nyugat-balkáni országok integrálását az Európai Unióba stratégiai fontosságúnak tartja, miközben teljesen >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A nemzeti kisebbségek helyzetét egy társadalomban/országban számos tényező együttes létezése alapján lehet csak megállapítani, amelyek közül >

Tovább

A jugoszláv rendszerváltás

Egy könyv címe szerint pedig „A háború a Maksimirben kezdődött el”, azaz 1990. május 13-án, amikor >

Tovább