2020. június 4. csütörtök
Ma Bulcsú, Kerény, Kerubin névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

Da li je srpski biti gej?

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Da li je srpski biti gej?
(blackiliner fotója)

A Peščanikon Vesna Pešić ismert liberális politikus teszi fel a kérdést: lehet a szerb meleg?

„U poslednjoj emisiji Pešanika Goran Miletić se zapitao u čemu je problem sa Prajdom. Zatim, on u svom tekstu kaže kako zaista više nikom nije jasno šta političari dobijaju zabranjivanjem Prajda. Stvarno, u čemu je problem sa Prajdom? Problem se najbolje detektuje kad nema vike, nasilja i lomljenja žardinjera, već kad protiv Prajda mirno govore pripadnici pokreta Dveri. Indikativna je i Palmina izjava da Prajda neće biti, iako on nije nadležan za takve izjave. Pa ipak, on je jedan od vrednih agitatora protiv Prajda, a ne treba zaboraviti i na njegovu tvrdnju da toga u Jagodini nema. Tamo gejevi ne žive, jer je to zdrava srpska sredina. Drugi političari nisu toliko agresivni kao Palma, ali ipak traže izgovor u huliganima i tzv. bezbednosnim rizicima. Taj ili neki drugi izgovor ne može prikriti prostu stvar: zakon u ovoj zemlji ne važi jednako za sve.”…

„Zašto se ponosno prikazivanje gej populacije vidi kao ekstremizam? Zašto baš ta manjina svojom vidljivošću jedina ne sme da traži svoja prava: da ne bude diskriminisana, nego da se integriše u društvo, u narod i jednako vredne građane, kao bilo koji drugi pojedinac i državljanka ove zemlje? Nebuloza da Prajd udara na rađanje i smanjivanje nacije samo je još jedan glup izgovor koji veze s mozgom nema. Ali neke veze ipak ima. Zna se da hramljemo sa Srpčadijom. Kad Palma kaže da u Jagodini toga nema, čini mi se da me osećaj ne vara da se Prajd zapravo doživljava kao napad na srpstvo. Mržnja prema gejevima samo je još jedna (prikrivena) forma srpskog nacionalizma. Ma Srbin može i ovo i ono, ali peder ne može biti. Nasilje koje preti ovoj manjini i odbijanje države da zaštiti njenu vidljivost, želja je da se gejevi izbace iz srpstva, jer u njemu takve bruke nema, niti će je biti. Na njih se jednako odnosi “ubij, zakolji da… ne postoji”. I ovoga puta, kao i mnogo puta pre, huligani će biti na braniku srpstva. Sve je to nekakva zapadna perverzija i izmišljotina, uvoz iz Evropske unije. Pa i EU nek’ se stidi kad takve parade traži od srpskog naroda. Izem ti Evropsku uniju, kaže Dačić, ako se u nju ulazi preko Prajda. Zato će i ovoga puta po svoj prilici pobediti „bezbednosni rizici“, koji ne govore o slabosti države i nesposobnosti da se odbrani od huligana. Ona od njih neće da se brani, ali hoće da zajedno s njima, kao dobrim izgovorom, zaštiti srpstvo i pravoslavlje od nasrtaja zapadnih vrednosti, od poslovične truleži Zapada. Meni se čini da je to problem. Možda grešim, možda stvar nije toliko komplikovana, ali ako jeste, onda će borba potrajati.”

2012. szeptember 24.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Húsz éve (4. rész)

Közgazdasági bravúrjaimról bárki tudomást szerezhetett, ha elolvasta a Bódis-cukrászdáról szóló eddigi élményfoszlányaimat. Az üzleti partnerek megválasztásában >

Tovább

Amiről nem beszélünk...

A kommunikáció először arról szólt, hogy tragédia előtt állunk, egy hónappal később pedig, hogy minden a >

Tovább

Keresik az ajándékot

Eluralkodtak a minden nagyobb szenvedély nélküli, intelligens, művelt és óvatos szeretők. Megcsodálom őket, ám sajnálom, hogy >

Tovább

Húsz éve (3. rész)

Az ünnepélyes megnyitás után azonnal beütött a ménkű: Bogár Laci és neje (a partnerek) úgy gondolták, >

Tovább

Szerbia nem demokratikus ország

Amennyiben nem lesz biztosíték a szabad és tisztességes választási kampányra, a választások legitimitása elkerülhetetlenül kérdésesé válik. >

Tovább

Szabadulás Trianontól

Nincs más a magyar nacionalizmuson kívül. Csak versengő nacionalizmusok vannak. Két kirekesztő diskurzus verseng egymással: az >

Tovább

Az idegen nő

Az idegen nő egyszerre vonz és taszít. Felcsillant a szemem, amikor Tišma-regényben feltűnt Dornstädter kávéház. Ugyanott >

Tovább

Soknyelvű ország – egynyelvű álom és emlék(mű)

A mesterséges nevek százai azonban bekerültek az Akadémiai Nagylexikonba, emiatt tévelyegnek úttalan utakon a magyar GPS-t >

Tovább

Trianon és a VMSZ

Nem tűnik ki az sem, a Fidesz hogyan tekint arra, hogy stratégiai partnere, a Vajdasági Magyart >

Tovább

Húsz éve (2. rész)

Folytatom a Bódis cukrászda 2.0 történetét. Az első részben arról volt szó, hogy miként került vissza >

Tovább

Húsz éve (1. rész)

Valami ciklikusság nyavalyog velem az utóbbi néhány évtizedben. Néhány hete volt 30 éve, hogy megszültük a >

Tovább

Magyarok a Vajdaság „aranyidejében”

A vajdasági magyar nyilvánosságban ma alig akad kritikus hang. Magyarország valójában több tekintetben visszafoglalta a területet, >

Tovább