2025. június 16. hétfő
Ma Jusztin, Jusztina, Auréliusz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Da li je srpski biti gej?

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Da li je srpski biti gej?
(blackiliner fotója)

A Peščanikon Vesna Pešić ismert liberális politikus teszi fel a kérdést: lehet a szerb meleg?

„U poslednjoj emisiji Pešanika Goran Miletić se zapitao u čemu je problem sa Prajdom. Zatim, on u svom tekstu kaže kako zaista više nikom nije jasno šta političari dobijaju zabranjivanjem Prajda. Stvarno, u čemu je problem sa Prajdom? Problem se najbolje detektuje kad nema vike, nasilja i lomljenja žardinjera, već kad protiv Prajda mirno govore pripadnici pokreta Dveri. Indikativna je i Palmina izjava da Prajda neće biti, iako on nije nadležan za takve izjave. Pa ipak, on je jedan od vrednih agitatora protiv Prajda, a ne treba zaboraviti i na njegovu tvrdnju da toga u Jagodini nema. Tamo gejevi ne žive, jer je to zdrava srpska sredina. Drugi političari nisu toliko agresivni kao Palma, ali ipak traže izgovor u huliganima i tzv. bezbednosnim rizicima. Taj ili neki drugi izgovor ne može prikriti prostu stvar: zakon u ovoj zemlji ne važi jednako za sve.”…

„Zašto se ponosno prikazivanje gej populacije vidi kao ekstremizam? Zašto baš ta manjina svojom vidljivošću jedina ne sme da traži svoja prava: da ne bude diskriminisana, nego da se integriše u društvo, u narod i jednako vredne građane, kao bilo koji drugi pojedinac i državljanka ove zemlje? Nebuloza da Prajd udara na rađanje i smanjivanje nacije samo je još jedan glup izgovor koji veze s mozgom nema. Ali neke veze ipak ima. Zna se da hramljemo sa Srpčadijom. Kad Palma kaže da u Jagodini toga nema, čini mi se da me osećaj ne vara da se Prajd zapravo doživljava kao napad na srpstvo. Mržnja prema gejevima samo je još jedna (prikrivena) forma srpskog nacionalizma. Ma Srbin može i ovo i ono, ali peder ne može biti. Nasilje koje preti ovoj manjini i odbijanje države da zaštiti njenu vidljivost, želja je da se gejevi izbace iz srpstva, jer u njemu takve bruke nema, niti će je biti. Na njih se jednako odnosi “ubij, zakolji da… ne postoji”. I ovoga puta, kao i mnogo puta pre, huligani će biti na braniku srpstva. Sve je to nekakva zapadna perverzija i izmišljotina, uvoz iz Evropske unije. Pa i EU nek’ se stidi kad takve parade traži od srpskog naroda. Izem ti Evropsku uniju, kaže Dačić, ako se u nju ulazi preko Prajda. Zato će i ovoga puta po svoj prilici pobediti „bezbednosni rizici“, koji ne govore o slabosti države i nesposobnosti da se odbrani od huligana. Ona od njih neće da se brani, ali hoće da zajedno s njima, kao dobrim izgovorom, zaštiti srpstvo i pravoslavlje od nasrtaja zapadnih vrednosti, od poslovične truleži Zapada. Meni se čini da je to problem. Možda grešim, možda stvar nije toliko komplikovana, ali ako jeste, onda će borba potrajati.”

2012. szeptember 24.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A vitustánc folytatódik

Vučić azonban nem a két kisebb szerbiai településen aratott fényes győzelmet, hanem a Szerb Tudományos Akadémián, >

Tovább

PÁSZTORMESE A MAGYAR KÉPVISELŐK FÓRUMÁNAK

A VMSZ „küldöttségének” a KMKF ülésén való részvételével kapcsolatban felvetődik az a kérdés is, hogy miért >

Tovább

Hét hónappal később

Az összecsődült tömeg hangosan kommentálta a történteket, az emberek végtelenül dühösek voltajk, soha még nem láttam >

Tovább

A vereség tudomásulvétele

Tizenhárom év egy a politikai garnitúra életében nagy idő. Amit tizenhárom év alatt nem tudott megoldani, >

Tovább

Politikusok a csendőrök sorfala mögött

Kritikusan gondolkodtam a 2000 után hatalomra kerülő pártokkal szemben is. De van egy különbség a 2000-ben >

Tovább

Tito immár nem közéleti, hanem magánéleti téma

Azt viszont egymással versengve bizonygatták, hogy Tito idejében az ember éjfél után nyugodtan indulhatott az ember >

Tovább

A kelet-közép-európai nacionalizmusok és a nemzeti kisebbségek

Orbán egy rugalmas eszmére gondol, így például a kisebbségi  ”többlet-jogosítványokra” utal, de ide sorolható a kisebbségi >

Tovább

A Magyar Nemzeti Tanács a VMSZ fiókszervezete

Pásztor-Fremond „elmélete” a közösség megosztását jelenti „jó” és „rossz” magyarokra. A rosszemlékű, „egy közösség, egy párt, >

Tovább

Szerbia májusban

Nem tudom, ehhez képest aggasztó-e az EU hallgatása, akár a jogsértések esetén is, hisz különösebben nem >

Tovább

A rendszerváltás egyik legfontosabb regénye

Az egyik 1990-es keltezésű jegyzetében írta, gyónni akart a világnak, csakhogy a világ gyorsabb és rámenősebb >

Tovább

Mit mondana Krleža az expresszkapitalisták politikai orgiájáról?

A tőle szokásos iróniával, de úgy érzem, leplezett fájdalommal állapította meg, hogy a lázadó egyetemisták egy >

Tovább

„A nemzeti kisebbségi jogok tiszteletben tartása alapvető feltétele annak, hogy Szerbia előre haladjon az európai úton”!

Nem lehet, tehát, azt mondani, hogy a szerb állam vezetősége – köztük Kovács Elvira, a parlament >

Tovább