Ma Jusztin, Jusztina, Auréliusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Da li je srpski biti gej?
Bódis Gábor
A Peščanikon Vesna Pešić ismert liberális politikus teszi fel a kérdést: lehet a szerb meleg?
„U poslednjoj emisiji Pešanika Goran Miletić se zapitao u čemu je problem sa Prajdom. Zatim, on u svom tekstu kaže kako zaista više nikom nije jasno šta političari dobijaju zabranjivanjem Prajda. Stvarno, u čemu je problem sa Prajdom? Problem se najbolje detektuje kad nema vike, nasilja i lomljenja žardinjera, već kad protiv Prajda mirno govore pripadnici pokreta Dveri. Indikativna je i Palmina izjava da Prajda neće biti, iako on nije nadležan za takve izjave. Pa ipak, on je jedan od vrednih agitatora protiv Prajda, a ne treba zaboraviti i na njegovu tvrdnju da toga u Jagodini nema. Tamo gejevi ne žive, jer je to zdrava srpska sredina. Drugi političari nisu toliko agresivni kao Palma, ali ipak traže izgovor u huliganima i tzv. bezbednosnim rizicima. Taj ili neki drugi izgovor ne može prikriti prostu stvar: zakon u ovoj zemlji ne važi jednako za sve.”…
„Zašto se ponosno prikazivanje gej populacije vidi kao ekstremizam? Zašto baš ta manjina svojom vidljivošću jedina ne sme da traži svoja prava: da ne bude diskriminisana, nego da se integriše u društvo, u narod i jednako vredne građane, kao bilo koji drugi pojedinac i državljanka ove zemlje? Nebuloza da Prajd udara na rađanje i smanjivanje nacije samo je još jedan glup izgovor koji veze s mozgom nema. Ali neke veze ipak ima. Zna se da hramljemo sa Srpčadijom. Kad Palma kaže da u Jagodini toga nema, čini mi se da me osećaj ne vara da se Prajd zapravo doživljava kao napad na srpstvo. Mržnja prema gejevima samo je još jedna (prikrivena) forma srpskog nacionalizma. Ma Srbin može i ovo i ono, ali peder ne može biti. Nasilje koje preti ovoj manjini i odbijanje države da zaštiti njenu vidljivost, želja je da se gejevi izbace iz srpstva, jer u njemu takve bruke nema, niti će je biti. Na njih se jednako odnosi “ubij, zakolji da… ne postoji”. I ovoga puta, kao i mnogo puta pre, huligani će biti na braniku srpstva. Sve je to nekakva zapadna perverzija i izmišljotina, uvoz iz Evropske unije. Pa i EU nek’ se stidi kad takve parade traži od srpskog naroda. Izem ti Evropsku uniju, kaže Dačić, ako se u nju ulazi preko Prajda. Zato će i ovoga puta po svoj prilici pobediti „bezbednosni rizici“, koji ne govore o slabosti države i nesposobnosti da se odbrani od huligana. Ona od njih neće da se brani, ali hoće da zajedno s njima, kao dobrim izgovorom, zaštiti srpstvo i pravoslavlje od nasrtaja zapadnih vrednosti, od poslovične truleži Zapada. Meni se čini da je to problem. Možda grešim, možda stvar nije toliko komplikovana, ali ako jeste, onda će borba potrajati.”
Következő cikk: Hoffmann Rózsa harca az idegen nyelvű oktatás ellen
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A vitustánc folytatódik
Vučić azonban nem a két kisebb szerbiai településen aratott fényes győzelmet, hanem a Szerb Tudományos Akadémián, >
PÁSZTORMESE A MAGYAR KÉPVISELŐK FÓRUMÁNAK
A VMSZ „küldöttségének” a KMKF ülésén való részvételével kapcsolatban felvetődik az a kérdés is, hogy miért >
Hét hónappal később
Az összecsődült tömeg hangosan kommentálta a történteket, az emberek végtelenül dühösek voltajk, soha még nem láttam >
A vereség tudomásulvétele
Tizenhárom év egy a politikai garnitúra életében nagy idő. Amit tizenhárom év alatt nem tudott megoldani, >
Politikusok a csendőrök sorfala mögött
Kritikusan gondolkodtam a 2000 után hatalomra kerülő pártokkal szemben is. De van egy különbség a 2000-ben >
Tito immár nem közéleti, hanem magánéleti téma
Azt viszont egymással versengve bizonygatták, hogy Tito idejében az ember éjfél után nyugodtan indulhatott az ember >
A kelet-közép-európai nacionalizmusok és a nemzeti kisebbségek
Orbán egy rugalmas eszmére gondol, így például a kisebbségi ”többlet-jogosítványokra” utal, de ide sorolható a kisebbségi >
A Magyar Nemzeti Tanács a VMSZ fiókszervezete
Pásztor-Fremond „elmélete” a közösség megosztását jelenti „jó” és „rossz” magyarokra. A rosszemlékű, „egy közösség, egy párt, >
Szerbia májusban
Nem tudom, ehhez képest aggasztó-e az EU hallgatása, akár a jogsértések esetén is, hisz különösebben nem >
A rendszerváltás egyik legfontosabb regénye
Az egyik 1990-es keltezésű jegyzetében írta, gyónni akart a világnak, csakhogy a világ gyorsabb és rámenősebb >
Mit mondana Krleža az expresszkapitalisták politikai orgiájáról?
A tőle szokásos iróniával, de úgy érzem, leplezett fájdalommal állapította meg, hogy a lázadó egyetemisták egy >
„A nemzeti kisebbségi jogok tiszteletben tartása alapvető feltétele annak, hogy Szerbia előre haladjon az európai úton”!
Nem lehet, tehát, azt mondani, hogy a szerb állam vezetősége – köztük Kovács Elvira, a parlament >