Ma Bulcsú, Kerény, Kerubin névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Napi ajánló
Da li je srpski biti gej?
Bódis Gábor
A Peščanikon Vesna Pešić ismert liberális politikus teszi fel a kérdést: lehet a szerb meleg?
„U poslednjoj emisiji Pešanika Goran Miletić se zapitao u čemu je problem sa Prajdom. Zatim, on u svom tekstu kaže kako zaista više nikom nije jasno šta političari dobijaju zabranjivanjem Prajda. Stvarno, u čemu je problem sa Prajdom? Problem se najbolje detektuje kad nema vike, nasilja i lomljenja žardinjera, već kad protiv Prajda mirno govore pripadnici pokreta Dveri. Indikativna je i Palmina izjava da Prajda neće biti, iako on nije nadležan za takve izjave. Pa ipak, on je jedan od vrednih agitatora protiv Prajda, a ne treba zaboraviti i na njegovu tvrdnju da toga u Jagodini nema. Tamo gejevi ne žive, jer je to zdrava srpska sredina. Drugi političari nisu toliko agresivni kao Palma, ali ipak traže izgovor u huliganima i tzv. bezbednosnim rizicima. Taj ili neki drugi izgovor ne može prikriti prostu stvar: zakon u ovoj zemlji ne važi jednako za sve.”…
„Zašto se ponosno prikazivanje gej populacije vidi kao ekstremizam? Zašto baš ta manjina svojom vidljivošću jedina ne sme da traži svoja prava: da ne bude diskriminisana, nego da se integriše u društvo, u narod i jednako vredne građane, kao bilo koji drugi pojedinac i državljanka ove zemlje? Nebuloza da Prajd udara na rađanje i smanjivanje nacije samo je još jedan glup izgovor koji veze s mozgom nema. Ali neke veze ipak ima. Zna se da hramljemo sa Srpčadijom. Kad Palma kaže da u Jagodini toga nema, čini mi se da me osećaj ne vara da se Prajd zapravo doživljava kao napad na srpstvo. Mržnja prema gejevima samo je još jedna (prikrivena) forma srpskog nacionalizma. Ma Srbin može i ovo i ono, ali peder ne može biti. Nasilje koje preti ovoj manjini i odbijanje države da zaštiti njenu vidljivost, želja je da se gejevi izbace iz srpstva, jer u njemu takve bruke nema, niti će je biti. Na njih se jednako odnosi “ubij, zakolji da… ne postoji”. I ovoga puta, kao i mnogo puta pre, huligani će biti na braniku srpstva. Sve je to nekakva zapadna perverzija i izmišljotina, uvoz iz Evropske unije. Pa i EU nek’ se stidi kad takve parade traži od srpskog naroda. Izem ti Evropsku uniju, kaže Dačić, ako se u nju ulazi preko Prajda. Zato će i ovoga puta po svoj prilici pobediti „bezbednosni rizici“, koji ne govore o slabosti države i nesposobnosti da se odbrani od huligana. Ona od njih neće da se brani, ali hoće da zajedno s njima, kao dobrim izgovorom, zaštiti srpstvo i pravoslavlje od nasrtaja zapadnih vrednosti, od poslovične truleži Zapada. Meni se čini da je to problem. Možda grešim, možda stvar nije toliko komplikovana, ali ako jeste, onda će borba potrajati.”
Következő cikk: Hoffmann Rózsa harca az idegen nyelvű oktatás ellen
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Húsz éve (4. rész)
Közgazdasági bravúrjaimról bárki tudomást szerezhetett, ha elolvasta a Bódis-cukrászdáról szóló eddigi élményfoszlányaimat. Az üzleti partnerek megválasztásában >
Amiről nem beszélünk...
A kommunikáció először arról szólt, hogy tragédia előtt állunk, egy hónappal később pedig, hogy minden a >
Keresik az ajándékot
Eluralkodtak a minden nagyobb szenvedély nélküli, intelligens, művelt és óvatos szeretők. Megcsodálom őket, ám sajnálom, hogy >
Húsz éve (3. rész)
Az ünnepélyes megnyitás után azonnal beütött a ménkű: Bogár Laci és neje (a partnerek) úgy gondolták, >
Szerbia nem demokratikus ország
Amennyiben nem lesz biztosíték a szabad és tisztességes választási kampányra, a választások legitimitása elkerülhetetlenül kérdésesé válik. >
Szabadulás Trianontól
Nincs más a magyar nacionalizmuson kívül. Csak versengő nacionalizmusok vannak. Két kirekesztő diskurzus verseng egymással: az >
Az idegen nő
Az idegen nő egyszerre vonz és taszít. Felcsillant a szemem, amikor Tišma-regényben feltűnt Dornstädter kávéház. Ugyanott >
Soknyelvű ország – egynyelvű álom és emlék(mű)
A mesterséges nevek százai azonban bekerültek az Akadémiai Nagylexikonba, emiatt tévelyegnek úttalan utakon a magyar GPS-t >
Trianon és a VMSZ
Nem tűnik ki az sem, a Fidesz hogyan tekint arra, hogy stratégiai partnere, a Vajdasági Magyart >
Húsz éve (2. rész)
Folytatom a Bódis cukrászda 2.0 történetét. Az első részben arról volt szó, hogy miként került vissza >
Húsz éve (1. rész)
Valami ciklikusság nyavalyog velem az utóbbi néhány évtizedben. Néhány hete volt 30 éve, hogy megszültük a >
Magyarok a Vajdaság „aranyidejében”
A vajdasági magyar nyilvánosságban ma alig akad kritikus hang. Magyarország valójában több tekintetben visszafoglalta a területet, >