2019. november 20. Szerda
Ma Jolán, Zsolt, ödön, Bódog névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

Csapataink hadban állnak?

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Csapataink hadban állnak?
Örmény népirtás (darkodesigns illusztrációja)

A magyar diplomácia eddigi legnagyobb sikeréről van szó. Ilyen gyorsan még egyetlen országgal sem vesztünk össze. Az orulunkvincent blogról ollóztuk az örvendetes hírt és háttérinformációt:

„Szerzs Szarkiszján örmény elnök a nemzetbiztonsági tanács ülése után bejelentette, hogy utasította a hadügyminisztert arra, hogy helyezze rendkívüli készültségbe az örmény hadsereg alakulatait, és egyben bejelentette, hogy megszüntetik a diplomáciai és egyéb kapcsolatokat Magyarországgal. Wow. Egy hete bejelentették, hogy tárgyalások folynak Azerbajdzsánnal egy kétmilliárd eurós magyar államkötvény vásárlásról. Majd kiadtunk Azerbajdzsánnak egy azeri baltás gyilkost, aki Budapesten mészárolt le egy örmény katonatisztet. Safarovot aztán Alijev elnök annak rendje és módja szerint kegyelemben részesítette, és ebben a pillanatban, Allah legnagyobb dicsőségére, szabad ember.”

„Már hallom, hogy a kiadatásnak és a kétmilliárd eurónak semmi köze egymáshoz, és tudok is olyan arcot vágni, amint ezt a Kuminferi bejelenti. Bayer Zsoli már írja is a vezércikket, amelyikben a cigányokat, Fischer Ádámot és remélhetőleg a Vincentet teszi felelőssé azért, hogy a dolgok így alakultak, és különben is Safarov egy igazi kurultáj, az örmények pedig pontosan úgy néznek ki mint a zsidók.”

Alijev notórius demokrata, már az apja is az volt. A papát  még Brezsnyev pajti nevezte ki 1969-ben az azeri kommunista párt központi bizottságának első titkárává, előtte a helyi KGB tábornoka volt. Apuka nagyjából az azeri Kádár János, az azeri Antall József és az azeri Korda György volt egyszerre.”…

„A hagyományos azeri örmény barátság a Nagorno-Karabakhi háborúban csúcsosodott ki a kilencvenes években. De nem ez volt az első háború a két ország között. Azerbajdzsán az első világháború végén is háborúzott egyet Örményországgal. Az örmények, mintegy bosszúból az örmény holokausztért a Meds Yeghernért (amelyet az azeriek, akárcsak a törökök a mai napig nem ismernek el) lemészároltak egy csomó azerit, az azeriek erre bosszúból lemészároltak egy csomó örményt, és így tovább, amíg aztán Leninék meg nem hozták mindkét népnek a szabadságot, in bolsevikh style. De ennek a két országnak még szovjet tagköztársaságként is sikerült néha egymásra vicsorognia, pedig ott az ilyesmit nem értékelte annyira a központi vezetés.”

„Na, ebbe tenyereltünk bele. Gratulálunk.”

2012. szeptember 2.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Szeretettel a Vajdaságból: itt a harmadik orosz megszállás, de ennek most örülnek

Ám, mint azt jól tudjuk, semmi sem tart örökké, és minden jónak vége szakad egyszer. Megbízható >

Tovább

Egy dél-bácskai tartalékos katona története

Talán az volt a szerencsénk, hogy amikor már egy jó ideje meneteltünk, az egyik szerb tartalékos >

Tovább

Egy vita rejtekei

A nemzeti érzés – és nemcsak a magyar – nem lehet ártatlan. Soha többé. Mert a >

Tovább

Füstbe ment szerv

Azt hiszem elég volt, ezt az egész cudarságot, nekünk, egymást kézen fogva, mindenáron el kell kerülnünk. >

Tovább

Virág a kormányzó úr sírján

Érdektelen, hogy Lázár János (aki Orbán utóda szeretne lenni) miért tette ezt – és hogy miért >

Tovább

Háborús emlékek nyomában

Arra szeretném kérni Önöket, hogy ezt, amit most tőlem hallottak, adják tovább, és meséljék el, hogy >

Tovább

„Mórahalmon egyeztettek”

Mivel a VB következő (hatodik) ülését a társelnökök 2020 februárjára jelezték, a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) >

Tovább

Ökomama

Arra nem emlékszem, hogy a „természet” fogalmát úgy általánosságban emlegették volna. Hanem csak konkrétan: kukorica, karfiol, >

Tovább

"Kivérezteti a vajdasági magyarságot a kettős állampolgárság"

„Lehet mellébeszélni, de az az igazság, hogy a vajdasági magyar közösség menthetetlenné vált, s egy évtizeden >

Tovább

„Szerbiának két külügyminisztere...”

A magyar külpolitika tehát a nyugat-balkáni országok integrálását az Európai Unióba stratégiai fontosságúnak tartja, miközben teljesen >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A nemzeti kisebbségek helyzetét egy társadalomban/országban számos tényező együttes létezése alapján lehet csak megállapítani, amelyek közül >

Tovább

A jugoszláv rendszerváltás

Egy könyv címe szerint pedig „A háború a Maksimirben kezdődött el”, azaz 1990. május 13-án, amikor >

Tovább