Ma Benedek, Bence, Miklós névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Amikor nem elég cselédnek lenni
Széky János a Paraméteren elemzi Orbán Viktor minapi találkozóját a magyar diplomatákkal:
„Ha jól értjük az MTI közleményeit, Orbán miniszterelnök a rendes évi értekezleten jól lehordta a magyar diplomatákat, bár nem egészen világos, hogy miért. Idézem: „természetesen nem várható el, hogy mindenki minden fontos dologról ugyanazt gondolja, de a kontextusnak, vagyis a kabinet és a külképviselet-vezetők értelmezési keretének azonosnak kell lennie.”...
„A magyar külügyi állomány nem veszítheti el önreflexiós képességét, de jó eredményt csak fegyelmezett katonákkal lehet elérni” – közölte Orbán a magyar külképviselet-vezetőkkel. Azaz gondolkozzanak otthon, négy klimatizált fal között, máskülönben kövessék az utasítást, akármicsoda. A sajtó szörnyülködött is egy sort, hogy így nem lehet diplomatákkal beszélni, mégiscsak ők a szakemberek. A kritikusok azonban elfelejtik, hogy mennyire el van már fideszesítve ez a gárda.
Kikből lettek nagykövetek? Jobb sorsra érdemes bankárokból és üzletemberekből, akik a gazdaságpolitikában alulmaradtak Orbán favoritjaival szemben, és kellett nekik valami látványos vigasz. Kiszolgált (minden rendszert kiszolgált) állambiztonságiakból. Ügyvédekből, akik minden poszton intelligensen szolgálták a hatalom totális átvételére készülő pártot, jól tudnak egy nyelvet, és imígyen nyerték el jutalmukat. A Magyarországon jobboldalinak mondott (a Hazafias Népfront 1984-es emberbaráti, nemzeties balosságát folytató) kultúrkörben nevelkedett becsvágyó, ám szolgalelkű fiatal középkorúakból.
Németh Zsolt államtitkár, aki a megfáradtan pózoló, közhelytárának végére jutott Martonyi János helyett mintha a külügyeket irányítaná abban a kevés másodpercben, amikor hagyják, föl is emlegette védekezőleg: a nagykövetek kilencven százalékát lecserélték, és a központban is „nemzeti érzelmű diplomaták dolgoznak”. Velük igazán nem lehetne baja Orbánnak – ha nem akarna lehetetlent tőlük.
A diplomatáknak azt kellene megértetniük a világgal, hogy amit a magyar kormány a világ ellenében csinál, az jó. Hogy miért is van igaza a miniszterelnöknek, amikor nyilvánosan elmondja, hogyan kívánja tárgyalások alkalmával becsapni az Európai Bizottságot. Hogy miért remek, ha lehülyézzük a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságát anélkül, hogy tudnánk, kik ülnek benne (vagy azt színlelve, hogy nem tudjuk) ahelyett, hogy az aláírt egyezmény értelmében tartanánk magunkat az ítéleteihez. Hogy miért kell tiszteletben tartania Brüsszelnek, ha egy tagállam miniszterelnöke Moszkvához hasonlítja. Hogy miért teszünk magasból elemi szabadságjogokra, a józan üzleti gondolkodás, sőt a számtan iskolás alapjaira.”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Megalázott nemzeti ünnep
Visszatetsző az is, hogy a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Aranytoll életműdíjjal tüntette ki a Magyar Szó >
- Micsoda nap van ma?
A költőt és csapatát nem állította meg a nyomda portása (mai szóhasználatban: az őrző-védő kft. alkalmazottja), >
Szerbia – „részben szabad ország”
Az biztos, hogy a jelenlegi állami vezetés hozzáállása a délvidéki magyarsághoz jobb, mint Trianon óta bármikor >
Mi történik a magyarokkal?
Ott várom be Anikót, aki lehangoltan meséli, hogy alig voltak egy tucatnyian a misén. Előzőleg a >
A Zoran
Életem legkeményebb élő adása volt. Szerkesztettem és vezettem a Szabad Európa Rádió délután 14 órakor kezdődő >
„A jogok érvényesítésében vannak még gondok” (?)
Kovács beszédéből akaratlanul is kiviláglik a VMSZ politikájának a csődje – a nemzeti közösségi oktatás, a >
Ilyenek vagyunk!
Mindennapos olvasmányaim közé tartoznak Teofil Pančić, Dejan Ilić, Saša Ilić, Ljubomir Stojadinović és még számos bátor >
A Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) csődje
Olyan értékelések is vannak, miszerint „ijesztő a vajdasági (és nem csak vajdasági) magyar közvélemény uniformizálódása, a >
Leszegett fejjel bandukolunk a féligazság-autokráciába
Ahogy hallom, a mai gyerekeknek nincs ilyesféle gondjuk, mert a csukamájolajat ízesítik, édesítik. Hasonlóképpen vagyunk az >
„Nem lehet az, hogy egy politikai párt alakítsa a kultúrát”!
A számadatok, az események és az értékelések is arra utalnak, hogy spirális lejtőre került a vajdasági >
„Vannak igazi újságírók – minden nyomás ellenére”!
A szerepeket kiosztották. A médiák sötétséget árasztanak, a halom félelmet. Slobodan Simić A Gyurkovics Virág által vállalt feladat >
Ódzkodva dicsérik a kisisteneket, a végén beállnak a sorba
Nekem is a torkomon akad a szó, amikor a politikusok a fiatalokat dicsérik. Bizonyára van rá >