2020. szeptember 21. hétfő
Ma Máté, Mirella, Jónás névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

15 millió hazaáruló országa?

Bódis Gábor
Bódis Gábor
15 millió hazaáruló országa?

A Kettős Mérce blog az olimpiához való viszonyulást elemzi, amit sovinisztára és patriótára oszt:

„Kevés természetesebb dolog van annál, mintha valaki örül az olimpiai aranyéremnek, büszke arra, ha azt nemzete versenyzője érte el. Innentől viszont már két út van: mondhatjuk azt, hogy ez egy természetes eredmény, amit megérdemeltünk, egy olyan eredmény, ami a magyarság szívéből sugárzik, amire külföldi versenyző nem lenne képes, ami megbosszulja az ezer éves sérelmeket, ami bebizonyítja nemzetünk nagyságát a világban. És van az az értelmezés, ami azt mondja: büszke vagyok, hogy az a versenyző, aki első helyen végzett, ugyanúgy magyarnak vallja magát mint én, továbbviszi a nemzetek versengésében Magyarország hírnevét, és borzasztó jó érzés, hogy egy ember, aki valamilyen szempontból hasonló, mint én, ilyen jó eredményre képes. Az első értelmezés egy soviniszta, míg a második egy patrióta.”

„Én az utóbbit vallom. Magyarország nem lesz jobb ország ettől a londoni sikertől, a magyar sport borzasztó helyzete nem fog megoldódni, és valljuk be, semmi különleges dolgot nem lehet levonni a magyarsággal kapcsolatban ebből a sikerből. „…

„Viszont nem vagyok büszke azokra a honfitársaimra, akik a magyar eredményekből akarnak valamit megmagyarázni. És itt nem csak a kormányzati bértollnokokra gondolok, akik elmagyarázzák, hogy Orbán Viktoré a siker. Itt a mindennapi fasisztákra gondolok, akik egy-egy ilyen siker után akarnak meghatározni olyan dolgokat, amelyeknek ehhez semmi közük.”…

„Aki élőben nézte Risztov Éva győzelmét az igazi magyar, aki csak híradóban látta, az kicsit magyar, aki pedig leszarja, az nem magyar? Aki Gyurta Dániel győzelménél Gyurta kijelentését nem tartja szerencsésnek, az örülhet még Gyurta olimpiai sikerének, és ezzel legitimálhatja még magyarságát? Aki szerint Czene Attila egy beképzelt majom, énekelheti a Himnuszt?”…

„Mert az ne legyen már a magyarságtudat, vagy a jó definíciója, hogy húzunk egy erkölcsi határt, amibe mi épp beleférünk, aztán aki nem, az mind ellenség. Mert akkor valaki más is határt húz, és szépen lassan kiközösítjük egymást minden definícióból, a végén pedig nem marad még annyi sem, hogy emberek vagyunk. A fára visszamenni pedig ciki lenne...”

15 millió hazaáruló országa?
A soviniszta vagy a patrióta él jön be, és végső soron: csapunk-e fasiszta tojást a lecsóba?
A Kettős Mérce blog az olimpiához való viszonyulást elemzi, amit sovinisztára és patriótára oszt
„Kevés természetesebb dolog van annál, mintha valaki örül az olimpiai aranyéremnek, büszke arra, ha azt nemzete versenyzője érte el. Innentől viszont már két út van: mondhatjuk azt, hogy ez egy természetes eredmény, amit megérdemeltünk, egy olyan eredmény, ami a magyarság szívéből sugárzik, amire külföldi versenyző nem lenne képes, ami megbosszulja az ezer éves sérelmeket, ami bebizonyítja nemzetünk nagyságát a világban. És van az az értelmezés, ami azt mondja: büszke vagyok, hogy az a versenyző, aki első helyen végzett, ugyanúgy magyarnak vallja magát mint én, továbbviszi a nemzetek versengésében Magyarország hírnevét, és borzasztó jó érzés, hogy egy ember, aki valamilyen szempontból hasonló, mint én, ilyen jó eredményre képes. Az első értelmezés egy soviniszta, míg a második egy patrióta.”
„Én az utóbbit vallom. Magyarország nem lesz jobb ország ettől a londoni sikertől, a magyar sport borzasztó helyzete nem fog megoldódni, és valljuk be, semmi különleges dolgot nem lehet levonni a magyarsággal kapcsolatban ebből a sikerből. „…
„Viszont nem vagyok büszke azokra a honfitársaimra, akik a magyar eredményekből akarnak valamit megmagyarázni. És itt nem csak a kormányzati bértollnokokra gondolok, akik elmagyarázzák, hogy Orbán Viktoré a siker. Itt a mindennapi fasisztákra gondolok, akik egy-egy ilyen siker után akarnak meghatározni olyan dolgokat, amelyeknek ehhez semmi közük.”…
„Aki élőben nézte Risztov Éva győzelmét az igazi magyar, aki csak híradóban látta, az kicsit magyar, aki pedig leszarja, az nem magyar? Aki Gyurta Dániel győzelménél Gyurta kijelentését nem tartja szerencsésnek, az örülhet még Gyurta olimpiai sikerének, és ezzel legitimálhatja még magyarságát? Aki szerint Czene Attila egy beképzelt majom, énekelheti a Himnuszt?”…
„Mert az ne legyen már a magyarságtudat, vagy a jó definíciója, hogy húzunk egy erkölcsi határt, amibe mi épp beleférünk, aztán aki nem, az mind ellenség. Mert akkor valaki más is határt húz, és szépen lassan kiközösítjük egymást minden definícióból, a végén pedig nem marad még annyi sem, hogy emberek vagyunk. A fára visszamenni pedig ciki lenne...”
http://magyarinfo.blog.hu/2012/08/13/15_millio_hazaarulo_orszaga?utm_source=ketrec&utm_medium=link&utm_content=2012_08_14&utm_campaign
2012. augusztus 15.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Botrány Újvidéken

Szerbia ezúttal kiállította saját igazolványát, az osztályzaton nem csodálkozom. Ellenben miért hallgatnak a polgárok? Félnek? Tudják, >

Tovább

Menekülés a magányból a forradalomba

A Menj és szenvedj te is, című, a Nyugatban megjelent naplójegyzetei elárulják, hogy semmiképpen sem az >

Tovább

Javasasszonyok és politológusok

A szerb kormány szerint Vučić történelmi jelentőségű győzelmet aratott. Mások szerint úgy ült a fotelén gőgösen >

Tovább

Kettős nyomás alatt

Nem kell azonban szem elől téveszteni a tényt, hogy Szerbiában a médiák új tulajdonosai a hatalmi >

Tovább

Örömünnep Szerbiában

Nem irigylem a szerbiai politikusokat sem. Hogyan lehet kormányozni egy nemzetet, amelynek lelkében ilyen mély ellentmondások >

Tovább

Konformizmus-vita

Nos, a vereség lehelete már ekkor érződött, ám a folyóiratot, amelynek indulása 1968 előszelét is jelezte, >

Tovább

Örök hála Bosnyák Istvánnak

Magától értetődő volt minden egyes mondata. Most azonban arra gondolok, hogy a lehetetlenre vállalkozott. Csak abban >

Tovább

Szaxofon

A szomszéd, a gimnázium igazgatója, Uroš bácsi szóvá is tette édesapámnak, hogy „eladtuk a kutyánkat, hogy >

Tovább

Alternatíva nélküli kor

Hobsbawm szerint az a veszély fenyeget bennünket, hogy felülkerekednek „a jobboldali, demagóg, idegengyűlölő, nacionalista rendszerek, amelyek >

Tovább

Bret Easton Ellis: “a beszari nemzedék”

A kapitalista rendszerben érvényesülő kapitalista értelmiségi elitet nem kínozza a lelkiismeret. Úgy látszik azonban, hogy a >

Tovább

Laudáció Márti néni tiszteletére

Végülis kettejükben (a megjelenésükön kívül) abszolút van valami közös: mindketten csak hiszik magukat valaminek: egyik főszerkesztőnek, >

Tovább

Mozaik vagy periféria?

A kisebbségi kultúra és közélet lélegeztetőgéppel Budapestre van csatolna, a közösség egyre inkább szigetszerűen működik. A >

Tovább