Ma Endre, Elek, András névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Az én Tanyaszínházam
Bódis Gábor
Emlékszem a helyi kocsmára is, ahol meleg sört ittunk, majd eltévedtünk a kukoricásban. Most is eltévedtem.
Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy senki nem vár(hat) tőlem színházi kritikát, hiszen – gondolom én – a kultúrát csak fogyasztó politikai újságírónak ezt, arcpirulás nélkül nem kell mívelnie. Amúgy meg szégyenszemre be is kell vallanom, hogy az utóbbi évtizedek csavargásai során nem jutottam el Kavillóra. Pedig szép emlékek kötnek a faluhoz, főleg a hőskorszakból, amikor még a Soltis is élt.
Emlékszem a helyi kocsmára is, ahol meleg sört ittunk, majd eltévedtünk a kukoricásban. Most is eltévedtem. Csantavér után nyílegyenesen a kukoricásban kerestem a szerencsémet, ami nem egy falu formájában jelent meg, hanem két tanyasi kutyaként. Amelyek (pestiesen már akik lennének) vérszomjasan rohangáltak a homokbuckákkal küzdő autó mellett. Harsányan ugatva.
A szokatlan megmérettetés végén mégis előbukkant az észak-bácskai rónaságban: Kavilló. Több tucat autóval, amelyek egyike sem tette meg eme idegfeszítő túrát. Mert aszfaltút is van, mint utóbb kiderült. Hiába, a kultúráért meg kell küzdeni. Akár vérszomjas ölebekkel is.
A bevonulásról lemaradtunk, akárcsak Kovács Frici beszédéről is, amit utóbb közöltünk. Ülőhely már természetesen nem volt, ezért hol az egyik oldalról, hol a másikról figyeltük a történteket.
És: nekem nagyon tetszett a darab. Felüdültem. Ott a vérszomjas ordasok és a kukorica dzsungel közepén, szép arcú, tiszta tekintetű, jó hangú, állandó mozgásban levő urbánus fiatalok váltották meg a világot. A kis vajdasági magyar világot. Felöltöztek, levetkőztek, énekeltek (fülbemászó melódiával és értelmes szöveggel!). És mozogtak. Jól érezték magukat. Velük együtt én is. Talán ilyen felszabadító érzésem csak a Broadway-en volt, ahol a móka lényege ugyanaz. A szórakoztatás, és ha van egy kis üzenet, már lovon vagyunk.
És egy eredeti, vajdasági magyar darabról van szó. A miénket játszották a mieink.
A Tanyaszínház a Vajdaság egyik gyöngye, azt is mondhatnám: délvidékum.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Temetőt győztek
A temetőbeli közjáték a működő nemzeti illiberál színrevitele, valami másra van szükségünk, jövő-tervekre, hiszen a múltat >
Vége
A rezsim nem a barantázó pántürk ősdilettánsokat hozza helyzetbe, és nem is az Akadémia ingatlanvagyona érdekli, >
SZÓSZEDET
Itt, a szövegeket szövők és lélegzők tengerszemében olyan távolinak tűnnek a kultúra ítészei és szabászai, a >
Mélységesen sajnálnám, ha a Vajdaságban kihalna a magyar mondat
Vagy tíz évvel ezelőtt naplómban írtam erről, akkor is jöttek a verőlegények, mert ez tabutréma volt. >
Szavazni vagy bojkottálni?
A délvidéki/vajdasági magyar közösség – egyebek között – politikai apátiába is került, amit katasztrófának is lehet(ne) >
A hinta
Újvidék önkormányzata nem folyamodik olyan populista, ad hoc megoldásokhoz, mint egyes városok, ahol egy mobilcsapat 48 >
„Meddig jutottunk?”
A háborús bűnösség, rehabilitálás és kártérítés kérdésével kapcsolatban megállapítják, hogy az észlelt „fogyatékosságok nagyban nehezítik, vagy >
Srebrenica 24 éve
A srebrenicai a legnagyobb méretű tömegmészárlás, melyet kontinensünk a második világháború óta mindezidáig láthatott. Különösen zavarba >
Marosvásárhely jobban teljesít
Kolozsváron egy kisebb székelyföldi város összlakosságát kitevő magyar egyetemista “van jelen” az év tíz hónapjában. Tetszik, >
Nemzetközi segédlettel
A nemzetközi és szerbiai jogszabályok ellenére folyamatban van – külföldi és szerbiai támogatással, ingatlanvásárlásra, épületanyag és >
Több vagy kevesebb?
A nyilatkozatok és az ígéretek azonban most már – négyévi pereskedés után – nem tűnnek elegendőnek. >
Gyerekek a röszkei migránsbörtönben
A politikai kannibalizmus pillanatnyi sikere majd elpárolog. Akkor majd mindenki röstellni fogja magát a passzív cinkossága >