2019. november 20. Szerda
Ma Jolán, Zsolt, ödön, Bódog névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Az én Tanyaszínházam

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Az én Tanyaszínházam
(A bakon Soltis Lajos Lehel fiával. Az ekhós szekeret a két szamár, Blaha Lujza és Latabár húzza. Forrás:Gyenge Ferenc)

Emlékszem a helyi kocsmára is, ahol meleg sört ittunk, majd eltévedtünk a kukoricásban. Most is eltévedtem.

Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy senki nem vár(hat) tőlem színházi kritikát, hiszen – gondolom én – a kultúrát csak fogyasztó politikai újságírónak ezt, arcpirulás nélkül nem kell mívelnie. Amúgy meg szégyenszemre be is kell vallanom, hogy az utóbbi évtizedek csavargásai során nem jutottam el Kavillóra. Pedig szép emlékek kötnek a faluhoz, főleg a hőskorszakból, amikor még a Soltis is élt.

Emlékszem a helyi kocsmára is, ahol meleg sört ittunk, majd eltévedtünk a kukoricásban. Most is eltévedtem. Csantavér után nyílegyenesen a kukoricásban kerestem a szerencsémet, ami nem egy falu formájában jelent meg, hanem két tanyasi kutyaként. Amelyek (pestiesen már akik lennének) vérszomjasan rohangáltak a homokbuckákkal küzdő autó mellett. Harsányan ugatva.

A szokatlan megmérettetés végén mégis előbukkant az észak-bácskai rónaságban: Kavilló. Több tucat autóval, amelyek egyike sem tette meg eme idegfeszítő túrát. Mert aszfaltút is van, mint utóbb kiderült. Hiába, a kultúráért meg kell küzdeni. Akár vérszomjas ölebekkel is.

A bevonulásról lemaradtunk, akárcsak Kovács Frici beszédéről is, amit utóbb közöltünk. Ülőhely már természetesen nem volt, ezért hol az egyik oldalról, hol a másikról figyeltük a történteket.

És: nekem nagyon tetszett a darab. Felüdültem. Ott a vérszomjas ordasok és a kukorica dzsungel közepén, szép arcú, tiszta tekintetű, jó hangú, állandó mozgásban levő urbánus fiatalok váltották meg a világot. A kis vajdasági magyar világot. Felöltöztek, levetkőztek, énekeltek (fülbemászó melódiával és értelmes szöveggel!). És mozogtak. Jól érezték magukat. Velük együtt én is. Talán ilyen felszabadító érzésem csak a Broadway-en volt, ahol a móka lényege ugyanaz. A szórakoztatás, és ha van egy kis üzenet, már lovon vagyunk.

És egy eredeti, vajdasági magyar darabról van szó. A miénket játszották a mieink.

A Tanyaszínház a Vajdaság egyik gyöngye, azt is mondhatnám: délvidékum.

2012. augusztus 15.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Egy vita rejtekei

A nemzeti érzés – és nemcsak a magyar – nem lehet ártatlan. Soha többé. Mert a >

Tovább

Füstbe ment szerv

Azt hiszem elég volt, ezt az egész cudarságot, nekünk, egymást kézen fogva, mindenáron el kell kerülnünk. >

Tovább

Virág a kormányzó úr sírján

Érdektelen, hogy Lázár János (aki Orbán utóda szeretne lenni) miért tette ezt – és hogy miért >

Tovább

Háborús emlékek nyomában

Arra szeretném kérni Önöket, hogy ezt, amit most tőlem hallottak, adják tovább, és meséljék el, hogy >

Tovább

„Mórahalmon egyeztettek”

Mivel a VB következő (hatodik) ülését a társelnökök 2020 februárjára jelezték, a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) >

Tovább

Ökomama

Arra nem emlékszem, hogy a „természet” fogalmát úgy általánosságban emlegették volna. Hanem csak konkrétan: kukorica, karfiol, >

Tovább

"Kivérezteti a vajdasági magyarságot a kettős állampolgárság"

„Lehet mellébeszélni, de az az igazság, hogy a vajdasági magyar közösség menthetetlenné vált, s egy évtizeden >

Tovább

„Szerbiának két külügyminisztere...”

A magyar külpolitika tehát a nyugat-balkáni országok integrálását az Európai Unióba stratégiai fontosságúnak tartja, miközben teljesen >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A nemzeti kisebbségek helyzetét egy társadalomban/országban számos tényező együttes létezése alapján lehet csak megállapítani, amelyek közül >

Tovább

A jugoszláv rendszerváltás

Egy könyv címe szerint pedig „A háború a Maksimirben kezdődött el”, azaz 1990. május 13-án, amikor >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A gond nem csak a képviselők számával van, hanem, sajnos, azzal is hogyan képviselik a délvidéki/vajdasági >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

Hogyan lehetséges, hogy olyan községben, mint a zombori, nagybecskereki, nagykikindai, vagy Muzslya, a Közép-Bánság legnagyobb magyar >

Tovább