Ma Jusztin, Jusztina, Auréliusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Az én Tanyaszínházam
Bódis Gábor
Emlékszem a helyi kocsmára is, ahol meleg sört ittunk, majd eltévedtünk a kukoricásban. Most is eltévedtem.
Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy senki nem vár(hat) tőlem színházi kritikát, hiszen – gondolom én – a kultúrát csak fogyasztó politikai újságírónak ezt, arcpirulás nélkül nem kell mívelnie. Amúgy meg szégyenszemre be is kell vallanom, hogy az utóbbi évtizedek csavargásai során nem jutottam el Kavillóra. Pedig szép emlékek kötnek a faluhoz, főleg a hőskorszakból, amikor még a Soltis is élt.
Emlékszem a helyi kocsmára is, ahol meleg sört ittunk, majd eltévedtünk a kukoricásban. Most is eltévedtem. Csantavér után nyílegyenesen a kukoricásban kerestem a szerencsémet, ami nem egy falu formájában jelent meg, hanem két tanyasi kutyaként. Amelyek (pestiesen már akik lennének) vérszomjasan rohangáltak a homokbuckákkal küzdő autó mellett. Harsányan ugatva.
A szokatlan megmérettetés végén mégis előbukkant az észak-bácskai rónaságban: Kavilló. Több tucat autóval, amelyek egyike sem tette meg eme idegfeszítő túrát. Mert aszfaltút is van, mint utóbb kiderült. Hiába, a kultúráért meg kell küzdeni. Akár vérszomjas ölebekkel is.
A bevonulásról lemaradtunk, akárcsak Kovács Frici beszédéről is, amit utóbb közöltünk. Ülőhely már természetesen nem volt, ezért hol az egyik oldalról, hol a másikról figyeltük a történteket.
És: nekem nagyon tetszett a darab. Felüdültem. Ott a vérszomjas ordasok és a kukorica dzsungel közepén, szép arcú, tiszta tekintetű, jó hangú, állandó mozgásban levő urbánus fiatalok váltották meg a világot. A kis vajdasági magyar világot. Felöltöztek, levetkőztek, énekeltek (fülbemászó melódiával és értelmes szöveggel!). És mozogtak. Jól érezték magukat. Velük együtt én is. Talán ilyen felszabadító érzésem csak a Broadway-en volt, ahol a móka lényege ugyanaz. A szórakoztatás, és ha van egy kis üzenet, már lovon vagyunk.
És egy eredeti, vajdasági magyar darabról van szó. A miénket játszották a mieink.
A Tanyaszínház a Vajdaság egyik gyöngye, azt is mondhatnám: délvidékum.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Fremond Árpád „szája ízének” megfelelően
A jobb napokat is megélt Hét Nap – a Magyar Szóhoz, a Pannon RTV-hez és a >
A vitustánc folytatódik
Vučić azonban nem a két kisebb szerbiai településen aratott fényes győzelmet, hanem a Szerb Tudományos Akadémián, >
PÁSZTORMESE A MAGYAR KÉPVISELŐK FÓRUMÁNAK
A VMSZ „küldöttségének” a KMKF ülésén való részvételével kapcsolatban felvetődik az a kérdés is, hogy miért >
Hét hónappal később
Az összecsődült tömeg hangosan kommentálta a történteket, az emberek végtelenül dühösek voltajk, soha még nem láttam >
A vereség tudomásulvétele
Tizenhárom év egy a politikai garnitúra életében nagy idő. Amit tizenhárom év alatt nem tudott megoldani, >
Politikusok a csendőrök sorfala mögött
Kritikusan gondolkodtam a 2000 után hatalomra kerülő pártokkal szemben is. De van egy különbség a 2000-ben >
Tito immár nem közéleti, hanem magánéleti téma
Azt viszont egymással versengve bizonygatták, hogy Tito idejében az ember éjfél után nyugodtan indulhatott az ember >
A kelet-közép-európai nacionalizmusok és a nemzeti kisebbségek
Orbán egy rugalmas eszmére gondol, így például a kisebbségi ”többlet-jogosítványokra” utal, de ide sorolható a kisebbségi >
A Magyar Nemzeti Tanács a VMSZ fiókszervezete
Pásztor-Fremond „elmélete” a közösség megosztását jelenti „jó” és „rossz” magyarokra. A rosszemlékű, „egy közösség, egy párt, >
Szerbia májusban
Nem tudom, ehhez képest aggasztó-e az EU hallgatása, akár a jogsértések esetén is, hisz különösebben nem >
A rendszerváltás egyik legfontosabb regénye
Az egyik 1990-es keltezésű jegyzetében írta, gyónni akart a világnak, csakhogy a világ gyorsabb és rámenősebb >
Mit mondana Krleža az expresszkapitalisták politikai orgiájáról?
A tőle szokásos iróniával, de úgy érzem, leplezett fájdalommal állapította meg, hogy a lázadó egyetemisták egy >