2020. március 28. szombat
Ma Gedeon, Johanna névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Reagálás Fehér Márta magánvéleményére (1.)

Fehér Mártának és közösségének, tömören

Radics Viktória
Radics Viktória
Fehér Mártának és közösségének, tömören
Színház (1uno fotója)

A Magyar Szó június 28-i számában Fehér Márta – akinek a szemében szintén szálka a Napló Kör – Minden csoda három napig tart címmel közölte magánvéleményét. Erre reagál Tómó Margaréta, a Magyar Szó tudósítója, valamint Radics Viktória, a Napló Kör tagja, aki válaszát elküldte a magánvéleményt megjelentető napilapnak is:

Ha nem problematizáljuk a nemzeti eszméket, szimbólumokat és kerettémákat, az egész beszédmódot, vizualitást és teatralitást, mely nacionalisztikus fogalmakkal, (szó)képekkel és igékkel (agitációval) él, ha nem reflektálunk a nemzeti eszmét és családját (fel)használó nacionalista diskurzusra, akkor hozzájárulunk ahhoz, hogy ezt az egész, érzelmileg feltöltött szókincset és ikonográfiát, sőt grammatikát, ami a maga virágkorában, tehát a 19. században igen komplex és sokértelmű volt, a mostani politikai vezetés, legyen az szerb, magyar, kisebbségi magyar vagy bármilyen, a saját céljaira fordítsa és érdekei szerint redukálja, tehát a bolondját járassa velünk.

Ezek a célok és érdekek a csak látszatra demokratikus, (egy)párt-szellemű, elmaradott társadalmakban a vagyonszerzésre és a hatalom bitorlására összpontosulnak. Hogy ingó és ingatlan „a családban” maradjon. Ennél fogva a nemzeti diskurzus (verbalitás, vizualitás és teatralitás) de(kon)strukciója, kritikája, iróniája, egyszóval megbontása és kikezdése az igazság(osság) iránt felelősséget érző, a jogfosztásra érzékeny értelmiségnek nemhogy hibája – ahogy ezt ma a Vajdaságban és Magyarországon beállítani akarják –, hanem erénye. Miért, mit gondolnak Önök, ha Petőfi és Széchenyi tanúja lenne a „nemzeti érzület” mai megnyilvánulásainak, nem gúnyolódna, vagy nem őrjöngene? Élesebb elméjük volt nekik annál.

A közgondolkodásban, az irodalomban és a művészetben a kritikus, ironikus stb. hozzáállás, az ambivalenciákra összpontosító reflexió nem a pénz és a hatalom, hanem a jelentés szaporítását és fölvirágoztatását szolgálja. Más szóval azt, hogy interakcióba léphessünk a nemzeti javak fentebb felsorolt alakzataival és formáival, és ne csak papoljunk vagy hallgassunk.

Igen, az „Atelje 212”-ben a színésznő lehányta a szerb zászlót, melynek jegyében tömeggyilkosságok és egyéb borzalmak zajlottak nem is olyan rég. Amelyet lobogtatva ma sem történik meg a szembenézés a nacionalista diskurzus iszonyatos elfajulásaival. „A zászló, teátrális nézőpontból, TÉNYLEG csak egy darab rongy. Ellenállhatatlan irónia áramlik ennek időtlenségéből az aktuális-nemzetire”, írta egy alkalommal Jeles András rendező. Azaz maga a szimbólum is ironizálja a jelent, minket, nemcsak a jelen s mi a szimbólumot! Hiszen ami a szerb vagy a magyar nemzeti jelképekkel történik a mai politikai, kulturális színtéren, az nyugodtan nevezhető kutyakomédiának. A „szerbségre”, „magyarságra” való hivatkozás szinte mindig manipuláció, s az így „újrahasznosított” náció-eszme könnyen szolgál a bankszámlák és a fegyverek feltöltésére.

Tekintettel tehát a jelenkori szellemi és erkölcsi állapotokra, alighanem fokozott figyelmet érdemelne azoknak a közgondolkodóknak, íróknak, művészeknek a tevékenysége, akik kritikusan viszonyulnak a nevezetes hagyományhoz. Ők ebben a szellemi munkában nem szorulnak tanácsosok és tanácsosnék patronálására és instrukcióira, ennyiben függetlenek és individuálisak; tudásuk azonban egyébként az egész európai tradíció függvényében formálódott ki és alakul a – mi tagadás – kisebb csoda számba menő eleven, spontán szellemi kontaktusban a jelen pillanatban is.  Alighanem ők segítenének eszmélni, nem pedig azok, akik silány intellektussal és képmutató erkölccsel meg giccsparádéval fedik el, ami a privilégiumokért való kapadozás során valójában történik a mi édes kis provinciáinkban.

2012. június 30.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Orbán és Vučić – több mint barátság

Ahol viszont egészen döbbenetes a két ország politikai berendezkedése közötti hasonlóság, az egyértelműen a média, itt >

Tovább

Centrális erőtereket mindenhova

Nézzük csak meg például, hogy mi történt a Magyar Szóval az elmúlt 9 évben, hogyan lett >

Tovább

Földrengés Zágrábban

Látom az ismert utcákat, óváros romos épületeit, az utcák tele törmelékkel, az az utcára menekült embereket, >

Tovább

Nemzet a pártok csapdájában

A jelenlegi szörnyű magyar szakadék felett csak akkor épülhetnek hidak, ha a szakadék mindkét partján elmélyült >

Tovább

A bekötött szemű pilóták

Vesztegzár alatt az újságíró kénytelen más jegyzetfüzetébe belelesni, lévén, hogy a sajátja üres. Olyanéba, aki még >

Tovább

Nyomunkban a Nagy Testvér

Félő, hogy a járványveszélyben felerősödő globális félelem a diktatúrába sodorja a tömegeket. Végel László: >

Tovább

Nem a fölhatalmazási törvényre

A válság kellős közepén összetörni az alkotmányos államrendet: ez shakespeare-i jelzőkért kiált. De még van néhány >

Tovább

Róka fogta csuka

A harminc évvel ezelőtti marosvásárhelyi március arra kényszerített minket, hogy kétségbeesetten kapaszkodjunk a politikai párbeszéd eszközeibe, >

Tovább

Zágráb, földrengés, Karmelita kolostor, hajnali vásárlás

Március 22. Tovább növekedett a fertőzöttek a halálos áldozatok száma is a környezetünkben. Ebben Horvátország vezet és >

Tovább

Hivatalosan is megkezdte tevékenységét a FüVÉSZ

Most az a legfontosabb, hogy a koronavírus jelentette krízishelyzetet egészségben, lélekszámunkban nem megfogyatkozva átvészeljük, utána azonban >

Tovább

From ver ju?

U jednom momentu naše uzaludne autobuske rasprave, pominjem koronu koja pogoduje eksponcijalnom porastu vidljivosti i čujnosti >

Tovább

KoronaNapló

Március 21. Szerbiában és Magyarországon is már száz felett van a koronavírussal megfertőzöttek száma, az első halálos >

Tovább