2020. szeptember 21. hétfő
Ma Máté, Mirella, Jónás névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Egy szalonképes nacionalista?

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Egy szalonképes nacionalista?
Tomislav Nikolić (VampirGoth illusztrációja)

J. Garai Béla a Vajdaság Ma nevű vajdasági hírportálon megjelenő állandó rovatában, a Tűlevélben a szerb elnök első lépéseit elemzi.

Nyilván az új elnök hétfői beiktatása sem tartozott a nézettebb tévéközvetítések közé, éppen a foci EB miatt. A szomszédok sem jöttek el, ha ők nem is kimondottan az angol-francia meccs miatt, ami pont akkor zajlott. A délszláv volt testvérek közül csak a montenegrói Filip Vujanović elnök tette tiszteletét a belgrádi elnöki palotában rendezett fényes ünnepségen, no meg persze az elmaradhatatlan Milorad Dodik, a Republika Srpska teljhatalmú vezetője. De hát ő csak szűkebb „családi körben” számít államférfinak.”

„Viszont távol maradt a horvát, a szlovén és a macedón államfő, valamint a bosznia-hercegovinai elnökség soros elnöke. Nem fogadták el a szívélyes meghívást, és lemondtak a látványos, a középkori hagyományokat felelevenítő ünnepi műsorról, az etno zenéről, mi több, Nikolić maga készítette papramorgójáról, a mučenicáról is, amivel a díszes vendégsereg a szebb jövőre koccinthatott. A családias légkört pedig az amerikai mintára megrendezett elnöki bevonulással próbálták megteremteni, amikor is az új elnök karonfogva érkezett feleségével, a kicicomázott „első hölggyel”, aki diszkrét mosollyal kísérte férje történelmi szónoklatát, és olyan visszafogottan tapsikolt, mint aki Diana hercegnőtől tanulta az udvari etikettet.”

„Ám hiába: Belgrádban bele kell törődniük abba, hogy Tomislav Nikolić aligha fog majd a kedvelt államférfiak közé tartozni, már ami a balkáni szomszédságot illeti. Egy szalonképes nacionalista, ahogyan magát szereti feltüntetni, aki csak ímmel-ámmal határolódik el sötét múltjától, érje be azzal, hogy a szomszédok simán elfogadják a szerb szavazók döntését, de nem sietnek jó viszonyt építeni vele.”

„Zágrábban és Szarajevóban nyilván nem osztják Muamer Zukorlić szandzsáki főmufti véleményét, aki az ünnepség emelkedett hangulatában azzal a kijelentésével igyekezett az új elnök szívébe férkőzni, hogy a maga részéről jobban kedveli az őszinte csetnikeket, mint a hamis demokratákat.

Štefan Fülének, az EU bővítési biztosának megjelenése viszont azt jelzi, hogy Brüsszel kész elfogadni az új szerb elnököt, mit is tehetne mást. Ám természetesen nem a kijelentései alapján foglal majd állást vele kapcsolatban, hanem a cselekedeti alapján. Füle igyekezett is bátorítani a vendéglátókat, hogy folytassák a felzárkózást és az ezzel járó reformokat, a fokmérő pedig a koszovói kérdés intézése lesz. Vagyis az, hogy folytatják-e a párbeszédet Pristinával és sikerül-e rendezni a nyílt kérdéseket.”….

„Nikolićnak, ha tartja magát az alkotmányhoz, édeskevés beleszólása lesz a kormány dolgába, ez igaz, ám annyit mindenképpen tehet, hogy ront a helyzeten, és megnehezíti, vagy akár meg is torpedózhatja az ország uniós felzárkózását.”

„Éppen ezért keltettek aggodalmat azok a kijelentések, amelyeket az észak-koszovói szerbek képviselőivel való első találkozása során tett. Mint olvashattuk, nagyvonalúan megígérte, hogy őket is bevonják a Pristinával megkezdett dialógusba. Emellett betekintést kapnak az eddig megkötött megállapodások részleteibe, amelyeket állítólag a korábbi hatalom eltitkolt előlük. Mi több, azt is kilátásba helyezte, hogy ő maga fogja irányítani ezt a párbeszédet. Egyszóval olyan illúziókat igyekezett kelteni, hogy a szerb állam sokkal jobban fog gondoskodni róluk, mint eddig. ”

„Ha tudjuk, hogy a mitrovicai aktivisták esetében zömében olyan szélsőségesekről  van szó, akik eddig is mindent megtettek azért, hogy önös érdekekből meghiúsítsák a tárgyalásokat, és akik örömmel fogadnák a konfliktus kiéleződését akár annak árán is, hogy az anyaországot belerángatják egy újabb háborúba - akkor enyhén szólva is rossz úton járunk.”

„Nem csak számunkra rossz ez az út, akik húsz éve szenvedjük a koszovói mítoszkergetés minden következményét, hanem például az Ibar folyótól délre élő szerbek képviselői szerint is. Mert őket például jellemző módon nem hívta meg a találkozóra Nikolić, valószínűleg azért nem, mert már alkalmazkodtak a realitásokhoz, nem zárkóznak el az új koszovói hatósággal való együttműködés elől, és nem a belgrádi minisztériumból folyósított (dupla) fizetésen élnek. És nem is a határ menti csencselésből, amit a mitrovicaik amolyan, a patriotizmussal járó kiváltságnak tekintenek.”

2012. június 14.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Menekülés a magányból a forradalomba

A Menj és szenvedj te is, című, a Nyugatban megjelent naplójegyzetei elárulják, hogy semmiképpen sem az >

Tovább

Javasasszonyok és politológusok

A szerb kormány szerint Vučić történelmi jelentőségű győzelmet aratott. Mások szerint úgy ült a fotelén gőgösen >

Tovább

Kettős nyomás alatt

Nem kell azonban szem elől téveszteni a tényt, hogy Szerbiában a médiák új tulajdonosai a hatalmi >

Tovább

Örömünnep Szerbiában

Nem irigylem a szerbiai politikusokat sem. Hogyan lehet kormányozni egy nemzetet, amelynek lelkében ilyen mély ellentmondások >

Tovább

Konformizmus-vita

Nos, a vereség lehelete már ekkor érződött, ám a folyóiratot, amelynek indulása 1968 előszelét is jelezte, >

Tovább

Örök hála Bosnyák Istvánnak

Magától értetődő volt minden egyes mondata. Most azonban arra gondolok, hogy a lehetetlenre vállalkozott. Csak abban >

Tovább

Szaxofon

A szomszéd, a gimnázium igazgatója, Uroš bácsi szóvá is tette édesapámnak, hogy „eladtuk a kutyánkat, hogy >

Tovább

Alternatíva nélküli kor

Hobsbawm szerint az a veszély fenyeget bennünket, hogy felülkerekednek „a jobboldali, demagóg, idegengyűlölő, nacionalista rendszerek, amelyek >

Tovább

Bret Easton Ellis: “a beszari nemzedék”

A kapitalista rendszerben érvényesülő kapitalista értelmiségi elitet nem kínozza a lelkiismeret. Úgy látszik azonban, hogy a >

Tovább

Laudáció Márti néni tiszteletére

Végülis kettejükben (a megjelenésükön kívül) abszolút van valami közös: mindketten csak hiszik magukat valaminek: egyik főszerkesztőnek, >

Tovább

Mozaik vagy periféria?

A kisebbségi kultúra és közélet lélegeztetőgéppel Budapestre van csatolna, a közösség egyre inkább szigetszerűen működik. A >

Tovább

A Nyugat és Takaró Mihály

Tehát ha azt halljuk: „zsidó, zsidó”, úgy értsük: „amit az elégedetlen magyar gondol” („Protestáló hit s >

Tovább