Ma Szilárda, Szilárd, János névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Orbán vs Széchenyi: a hitel tönkretesz minket?
Bódis Gábor
„Hihetetlen, hogy 182 évvel Széchenyi István korszakos munkája után létezhet olyan magyar miniszterelnök, aki a hitelben még mindig azt látja, amit egykor a Hitel ellenfelei.” A Véleményvezér Orbán Viktor legújabb nyilatkozatait* elemzi.
„Orbán Viktor tehát azt találta mondani tegnap, hogy a hitelre és adósságra épülő növekedés és jólét tönkreteszi a nemzetet. Ez azonban nincs így. Kezdjük az alapokkal. Magyarország - akárcsak a többi volt kommunista ország - súlyos tőkehiánytól szenved. Magyarul: nincs meg a szükséges saját tőkéje ahhoz, hogy elegendő gazdaságilag hasznos beruházást tudjon finanszírozni. Mivel a tőke nem a fán terem, ezért a tőkehiányban szenvedő országok két lehetőség közül választhatnak. Az egyik, hogy elfogadják, hogy nem, vagy csak alig növekszik a gazdaságuk, ennek következtében pedig még több ország lép el mellettük: leszakadásuk csak tovább nő. Ilyet egyetlen, a világ realitásait ismerő józan ember sem kívánhat.”
„A másik lehetősége egy tőkeszegény államnak, hogy külföldi pénzt enged be az országba, és ezekkel finanszíroztatja meg az ország számára kulcsfontosságú beruházásokat. A semmiből létrejövő hazai tőke ugyanis pusztán egy lilaködös ábránd, hiszen az országon belül elérhető tőke összege adott, ezt legfeljebb újraosztani lehet.”
„ Az országnak tehát igenis szüksége van hitelre, szüksége van adósságra. Sőt: még a külföldi adósságra is.”…
„Bár a miniszterelnöknek retorikai fixációjává vált a külföldi hitel és a nemzeti szuverenitás ellentétpárja, a valóságban az igazi kormányzati kihívást az új hitelek okos, illetve ostoba elköltése közötti navigáció jelenti. Azok az államok, melyek a bevont külföldi tőkét és azon belül a külföldi adósságot úgy tudják elkölteni, hogy ezek a pénzek valóban az ország termelékenységét javítják, ott a beruházások indukálta növekedés egy idő után automatikusan elkezdi visszaszorítani az adósság GDP-hez viszonyított szintjét (abszolút értékét azonban az esetek többségében nem). Az ostobaságra költött külföldi hitelek azonban nem emelik a GDP-t, az eladósodottságot viszont igen.”
„A magyar kormány eddig látott gazdaságpolitikája alapján azt gondoljuk, hogy nem pusztán egy gyakran visszatérő retorikai bakiról van szó, amikor a tőke felhasználása helyett annak származására hegyeznek ki mindent. Hanem arról, hogy a kormány és a kormányfő tényleg egyszerűen rossz célra összpontosít.”
***
* A szerkesztő megjegyzése: A miniszterelnök megállapításai az az Üzlet és befektetés Koszovóban című gazdasági fórumon hangzottak el, amelyen részt vettek a balkáni ország politikai vezetői, köztük Hashim Thaci, a Koszovói Köztársaság miniszterelnöke.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Néhány szó a magyar parlamentről
De ha a polgári állam a saját alkotmányos formáihoz se ragaszkodik, akkor nem érvényes a magyar >
Bőnyi rendőrgyilkos?
A fölfegyverzett és elszánt, nyílt fasizmus – amelyet érzelmileg és „szellemileg” ma is fűt a szélsőjobboldali >
Lesz-e Vajdaságban intézményes kisebbségkutatás?
Amennyiben egyáltalán megalakul egy ilyen intézet, nem lenne elfogadható – de az emberi valamint a nemzeti >
A színház az új CEU
Így tehát az ilyen harcokban nem az a tét, hogy jön a konzervatív váltás, hanem hogy >
Einstand. Avagy a Viktor utcai fiúk
A cím maradhat? A címmel nincs semmi baj. Ennél jobb címet mi sem találhattunk volna. A >
Mengyán: A Magyar Szó és a Hét Nap „mélyrepülésben van”
Tanulmányozni kellene, hogy a közpénzek iránti ilyen – felelőtlennek is nevezhető – viszonyulásban (meg)vannak-e a gazdasági >
Szerpentin a Kárpátokban
Akármennyire is lehangoló ma a román politika távlattalansága, az erdélyi magyar közvélemény figyelmét ismét rá kellene >
A szájzár és a nemzet
Az ellenzéktagadásnak nevezhető meggyőződés, amelyről azt mondtuk, hogy fertőzésként terjedt el, itthon gyakorta még azzal a >
„Egy ilyen országban, amelynek, sajnos, nem látjuk a jövőképét”…
itt egy formálisnak is alig nevezhető kulturális autonómia létezik, ami egy (költséges) pénzelosztó és (döntő többségében) >
Most már komolyan veszem...
Akkor talán én is megmosolyogtam volna ezt a mondatot. Most azonban komolyan kellene venni. Nem vágyni >
„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?
A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >
A balkanizálódástól a posztfasiszta kísértésekig
A kelet-közép-európai régió egy-két évtizeden belül balkanizálódott. Ezt a „jövőt” Szerbiában könnyebb volt felismerni, mint a >