2020. január 22. Szerda
Ma Vince, Artúr névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

Ingyen kampány

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Ingyen kampány
Következmény (A-T-I-S illusztrációja)

„Kövér Lászlónak nem kellene ökörségeket beszélnie, jegyezte meg tavaly Vladimír Mečiar. A volt szlovák kormányfő ezzel arra reagált, amikor Kövér azt mondta, a Dunának a bős–nagymarosi vízlépcső építésénél történt elterelése háborús indoknak számított. Szégyen, nem szégyen, de a hétvégi hírek alapján kénytelenek vagyunk elismerni, hogy Mečiar nem mondott ökörséget.”

Ezzel indít Veres István, a pozsonyi Új Szó kolumnistája a legújabb magyar-román feszültségről.

„A magyar Országgyűlés elnöke vasárnap Erdélyben részt vett a Nyirő József hamvainak hazavitele kapcsán rendezett megemlékezésen, ahol azt mondta: győzelemre rendelt az a nép, amelynek olyan fia van, akinek a hamvaitól is félnek. Ha ezt Kövér a terézvárosi Egerentyűhöz címzett kocsmában mondja félrészeg asztaltársának, abban semmi kivetnivaló nem lenne. Ő viszont az Országgyűlés elnökeként, egy székelyudvarhelyi nyilvános rendezvényen mondta ezt, az egykori fasiszta politikus, Nyirő József tiszteletére rendezett megemlékezésen. A rendezvényen felszólalt Vona Gábor, a Jobbik elnöke is, tőle nem idézünk. Kövér egyébként nem véletlenül mondta, amit mondott. A Victor Ponta vezette új román kormány ugyanis az elmúlt héten jelezte, nem tartja szerencsésnek Nyirő nyilvános újratemetését, azt meg pláne nem, hogy ebben magyar politikai vezetők asszisztáljanak. Kövér tehát pontosan tudta, mit csinál. Feszültséget akart kelteni, és ez sikerült is neki. Romániában egyébként kampány van: közelednek az önkormányzati és a parlamenti választások. Legjobb alkalom, hogy újratemessék Szálasi Ferenc egykori munkatársát, aki egyébként íróként is ismert. Nyirő azt kérte az emigrációban, hogy testi maradványait Erdélyben temessék el. Kövér szerint a halálra ítéltnek is kijár, hogy teljesítsék utolsó kívánságát. Ez igaz. Temesse el a családja, meg a hozzátartozói. Egyeseknek viszont láthatóan nem ez a céljuk, hanem hogy indulatokat keltsenek, ingyen kampányolva a szélsőségesen nacionalista román politikai erőknek. A magyarországi politikusok lassan (vagy inkább gyorsan) megtanulhatnák, hogy mélynemzeti mellveregetésükkel, a feszültségkeltéssel nemegyszer a határon túli nemzettársaik mindennapi nyugalmát teszik tönkre. A politikusok ugyanis a mellveregetés után limuzinba ülnek, és visszautaznak Budapestre. Mi viszont itt maradunk, és viseljük beszólásaik következményeit.”

 

2012. május 30.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Tizenhárom behívót kaptam

A fiam nem folytatja az én „mesterségemet”, itt áll az udvarban három traktor meg a teljes >

Tovább

„Orbánnak jó Vučić politikája”

A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) – ismereteim szerint – ebben az esetben sem hallatta a hangját! >

Tovább

Szempontok a börtönbizniszhez

Mint oly sokszor, engem csak a reformkorunk vigasztal. Wesselényi, a zsibói nagybirtokos ellenezte a jobbágyságot, nem >

Tovább

Izzó türelmetlenség

Ha valaki a Marsról figyelné országunkat, úgy vélhetné, érdektelen, tunya társaság népesíti be. E látszat alatt >

Tovább

A szuperkapitalizmus kora

Én azonban csak gyors feledésre ítélt mostohafia lehetek, a magyar nemzetállamnak is, meg a szerbnek is. >

Tovább

Gombos a „megszállás” idején

Amikor megjöttek egy-egy rabló hadjáratról, mutogatták egymásnak a megszerzett zsákmányt. Marékszámra volt náluk arany ékszer, de >

Tovább

A hatalmon maradás kísértései

Ha a módosítások nyomán jelentősen csökkenne az elnöki jogkör, annak az is lehet az oka, hogy >

Tovább

Milyen támogatást élvez a szerb csatlós párt?

A VMSZ – amióta Pásztor István az elnöke – magyar pártként és érdekvédelmi szervezetként megszűnt létezni. >

Tovább

Eldöntöttem, hogy maradok

Decemberben két díjjal is elismerte a hazai irodalmi élet a Kossuth-díjas Végel László vajdasági író eddigi >

Tovább

Vallásháború Montenegróban

A füst amúgy már átszállt Belgrádba is, a tüntetők tűzijáték-rakétákkal lőttek célba a montenegrói nagykövetség zászlajára. >

Tovább

Hajnalban jönnek érted…

„Kilátástalannak látom (a helyzetet Csókán), itt már mindennek vége van, a fiatalok külföldre mentek. Azt mondja >

Tovább

Ez már úgyis történelem – és egy rossz emlék

Egy nevét nem vállaló dél-bácskai férfi pedig azt mondta nekem: Az akkori történésekről nem szívesen beszélek, >

Tovább