2019. december 7. szombat
Ma Ambrus, Ambrózia névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Gyurcsány után a Fidesz üzeni: el lehet menni!

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Gyurcsány után a Fidesz üzeni: el lehet menni!
(marysia-lovesweets illusztrációja)

A Véleményvezér azzal a hírrel foglalkozik miszerint minden ötödik magyar, a 30 év alattiaknak pedig a fele tervezi, hogy külföldön dolgozzon. A Fidesz erre hogyan reagál?

„A Tárki friss felmérése szerint az elmúlt két évtizedben soha annyian nem akarták hosszabb vagy rövidebb időre elhagyni Magyarországot, mint most. Minden ötödik magyar, a lakosság 19%-a tervezi, hogy külföldön vállaljon munkát. Elsősorban a fiatalok azok, akik a lábukkal szavaznak a jelenlegi magyarországi viszonyokról: a 30 év alattiak közel fele, 48%-a, a 31-40 éveseknek pedig majd' harmada, 31%-a akar inkább külföldön szerencsét próbálni.”

A Véleményvezér elsősorban egy 2006-os idézettel kezdi blogját:

„El lehet menni Magyarországról, itt lehet bennünket hagyni. Tessék, lehet menni, majd mi elleszünk a nyugdíjasokkal.” Ez az emlékezetes mondat Gyurcsány Ferenc száját hagyta el 2006-ban, aki az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén többek között arra hivatkozva utasította vissza az adócsökkentést követelő hangokat, hogy a bevételkiesést ő nem hajlandó a kiadási oldalon olyan lépésekkel kompenzálni, mint például a nyugdíjcsökkentés.”

„A Véleményvezéren rengeteg írásunkban kifogásoltuk, hogy a második Orbán-kormány ott folytatja, ahol a Gyurcsány-kormány abbahagyta: hiába kényszerül a válság miatt drasztikus intézkedésekre, a nyugdíjasokat akkor is szent tehénként kezeli.”

„Evidens, hogy mindig a fiatalabbak azok, akik könnyebben mozognak és hogy a vállalkozó kedv is bennük a legnagyobb. És nyilvánvalóan a Tárki elszomorító adatait a nehéz gazdasági helyzet, vagyis részben a magyar kormány intézkedéseitől független nemzetközi környezet, illetve az előző kormányok öröksége is magyarázza.”

„A jelenlegi kormány felelőssége azonban megkerülhetetlen, és nem csak a már említett okból, miszerint aránytalanul nagy terhet raknak a fiatalabb generációk vállára. Az új adókat vagy éppen a felsőoktatási forráskivonást lehet a gazdasági kényszerrel magyarázni. De azok módját, az év közbeni, átgondolatlan és egyeztetések nélküli adókivetést, vagy éppen azt, hogy egy érettségiző csak az utolsó pillanatba tudja meg, hogy hová milyen feltételekkel lehet jelentkezni, vagy hogy szeptemberben egyáltalán létezni fog-e még az általa megjelölt intézmény – ezt a fajta kapkodást és amatőrizmust már nem. (És persze azon is érdemes elgondolkozni, hogy például a külföldön dolgozó magyarok extraadójának meglebegtetése mit árul el a kormány problémaérzékenységéről.)”

A Véleményvezér végül levonja a konzekvenciát:

„Ahogy egy korábbi kormányértékelőnkben is írtuk, a Fidesz voluntarista és mindent felforgató politikájának legsúlyosabb következménye pontosan az, hogy ebben az országban már senki sem érezheti magát biztonságban, minden teljesen kiszámíthatatlan lett.”

„Természetesen egyéb okok is közrejátszanak a migrációs hajlandóság növekedésében, de tényleg nincs mit csodálkozni azon, hogy 2010 óta a másfélszeresére nőtt azok aránya, akik a mostani légkörben azt a következtetést vonják le maguknak, hogy Magyarországon kívül csak könnyebb lehet az élet.”

2012. május 24.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„Egy ilyen országban, amelynek, sajnos, nem látjuk a jövőképét”…

itt egy formálisnak is alig nevezhető kulturális autonómia létezik, ami egy (költséges) pénzelosztó és (döntő többségében) >

Tovább

Most már komolyan veszem...

Akkor talán én is megmosolyogtam volna ezt a mondatot. Most azonban komolyan kellene venni. Nem vágyni >

Tovább

„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?

A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >

Tovább

A balkanizálódástól a posztfasiszta kísértésekig

A kelet-közép-európai régió egy-két évtizeden belül balkanizálódott. Ezt a „jövőt” Szerbiában könnyebb volt felismerni, mint a >

Tovább

Fontosabb a kirakat?

A nyilvánosságnak nem kell értesülni a nemzeti kisebbségek oktatási problémáiról?  Csak arról, amit Vicsek hangoztatott, hogy >

Tovább

Két bácskai katolikus pap, aki a háború idején Horvátországban szolgált

Egyszer arra lettem figyelmes, hogy az 56-os sorszámú után a 200-valahányas engedély következett. Másnap egy újabb >

Tovább

Nem a tietekért jöttünk, hanem tiértetek! (I. rész)

Lábra se tudott állni, olyan állapotban volt. A vörösmarti egyházközség akkori vezetője, a hatvanegynéhány éves Tűr >

Tovább

„Ej, ráérünk arra még!”?

Előre lemondani a választásokon való részvételről, a megmérettetésről, amikor – a magyarországi október 13-ai választásokhoz hasonlóan >

Tovább

A statisztaszerep bevállalása

Egy végtelenül cinikus álláspont fölvázolása következik a tavasszal esedékes szerbiai választás bojkottjával kapcsolatban, politikai kiskáté formájában. >

Tovább

Kifelé a Machiavelli-fasorból

Az Orbán-rendszer büszke arra, hogy egyetlen megállapodást sem tart be, semmiféle jogi és erkölcsi szabály, se >

Tovább

A migráns

A migráns halála nem érdemel gyászt. Tizennyolcezer halott a Földközi-tenger fenekén, legalább kétszer ennyi a Szaharában, >

Tovább

Védtük Szerbiát Horvátországban…

Aki nem volt ott, az nem tudhatja, hogy milyen érzés elvágni valakinek a nyakát. Az ott >

Tovább