2025. június 19. csütörtök
Ma Gyárfás, Romuald névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Nyilasnak látszó írót temetnek Erdélyben

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Nyilasnak látszó írót temetnek Erdélyben
Nyírő szobra Székelyzsomboron (Csedő Attila fotója)

Szily László, az Index szerzője hosszabb írásban elemzi Nyirő József író pályafutását. Az erdélyi születésű írót most szándékoznak újratemetni Székelyudvarhelyen. Ezt közöljük kivonatosan.

„Ki az a Nyirő József, akinek a magyar parlament által támogatott székelyföldi újratemetése ellen tiltakozik a román kormány? A hamvai május 24-én indulnak Budapestről a csíksomlyói búcsúba tartó Boldogasszony Zarándokvonattal, hogy pünkösd vasárnapján Székelyudvarhelyen újratemessék.”

„A székelyföldi születésű Nyirő harmincéves koráig katolikus pap volt. Erdély 1919-es elcsatolása dupla traumát jelentett neki: a román hatalomátvétellel egy időben szakított a papi hivatással és feleségül vette gyerekkori szerelmét, Bedő Ilonát. Ekkor, a megélhetés végett kezdett irodalommal és újságírással foglalkozni, első kenyérkereső próbálkozása, a malombérlés ugyanis nem jött be neki.”

„Novellái azonnal sikert arattak, több pályázatot is megnyert, majd a kolozsvári Keleti Újság munkatársa lett. A magyar irodalmi köztudatba 1924-ben robbant be a Jézusfaragó ember című novelláskötetével, amit az irodalomtörténészek már a szerző életében dicsértek, de máig is a messze legerősebb művének tartják.”

„Művészként Nyirő az erdélyi népi írók első generációjába tartozott, és nagy rajongója volt Szabó Dezsőnek. A Nyirő-féle népi írócsapat Tizenegyek antológiája címen adott ki kötetet. Ennek előszavában Balázs Ferenc az irodalmat a faj önkifejezéseként értelmezte, a különleges, csak rájuk jellemző erdélyiség szerinte az erdélyi lélekben és nyelvben nyilatkozik meg.“

„Hiába az írói és újságírói sikerek, Nyirő komolyan vette, amit az anyaföldről írt, és a harmincas éveket gazdálkodással töltötte egy nyolc hektáros, akkoriban örökölt birtokon, bár közben is írt. Aztán a II. bécsi döntés és Erdély vissza csatolása után a magyar parlament képviselője lett.

Míg korábban irodalmi, szabódezsőista értelemben volt a fajelmélet híve, a negyvenes évek elején politikai értelemben is ehhez a táborhoz csatlakozott.”

„Az 1944 októberi nyilas hatalomátvétel után elindult a menekülés az ostromlott fővárosból nyugat felé. Sopron lakossága 130 ezresre duzzadt ekkor. Maga a nyilas kormány is ide menekült, Szálasi nemzetvezető a közeli Brennbergbányán lakott, és onnan járt be a városba.”

„Nyirő Józsefet semmiképpen sem nevezhetjük a körülmények, a háborús helyzet vagy a nyilas erőszak áldozatának – a 240 felesküdött képviselőnek ugyanis mindössze egyharmada volt hajlandó Sopronba költözni, a kétharmaduk sikeresen megtagadta a nyilasokkal való végső cimborálást.“

„A soproni nyilas parlament az utolsó pillanatokig kitartott a mozgalom kedvenc témái mellett. 1945. január 3-án Budinszky László igazságügy miniszter például a „nem-zsidók és zsidók között kötött házasságok felbontásáról” nyújtott be törvényjavaslatot. De az igazi magyarokkal sem bántak kedvesebben, itt döntöttek például arról is, hogy besorozzák, majd német egyenruhába öltöztetik a 15-16 éves leventéket is. A soproniak ezt élesben tapasztalhatták meg, a nyilas osztagok ugyanis az utcákról gyűjtötték be a megfelelő korúnak kinéző fiúkat.”

„A soproni utca Nyirőnek is kedves terepe volt, ő szerkesztette ugyanis az úgynevezett Eleven Újságot. Ez egy hangszórókkal felszerelt kocsit jelentett, ami a Pannónia szálló előtt állt, és tánczenét, híreket és nyilas propagandát sugárzott.”

„Nyirő a végén együtt menekült Ausztrián át Németországba Szálasi leghűségesebb követőivel.

„Nyirő jó barátja volt Szálasi udvari költőjének, Alföldi Gézának, és amíg Németországban volt emigráns, munkatársa volt a költő folyóiratának, a teisingi kastélyban kiadott Hídverőknek. Alföldi írta egyébként a magyar költészet legszenvedélyesebb sorait szarvasmarha-témában, úgymint „Még a magyar ökör nézése is más / S mások, de mások a magyar bikák!"

„Nyirő 1950-ig különböző bajor városokban élt, és emigráns lapokba írt. Rajk László belügyminiszter 1947-ben eredménytelenül próbálta kikérni a Szövetséges Ellenőrző Bizottságtól mint háborús bűnöst.”

„A hungarista költőt végül Franco tábornok volt hajlandó befogadni, így Spanyolországban telepedett le, és ott is halt meg 1953-ban.”

2012. május 17.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„Én bízom a falu jövőjében”

A napokban került a kezembe egy régi könyv Szentlászlóról, arról az Árpád-kori kelet-szlavóniai kis faluról, amelyet >

Tovább

Fremond Árpád „szája ízének” megfelelően

A jobb napokat is megélt Hét Nap – a Magyar Szóhoz, a Pannon RTV-hez és a >

Tovább

A vitustánc folytatódik

Vučić azonban nem a két kisebb szerbiai településen aratott fényes győzelmet, hanem a Szerb Tudományos Akadémián, >

Tovább

PÁSZTORMESE A MAGYAR KÉPVISELŐK FÓRUMÁNAK

A VMSZ „küldöttségének” a KMKF ülésén való részvételével kapcsolatban felvetődik az a kérdés is, hogy miért >

Tovább

Hét hónappal később

Az összecsődült tömeg hangosan kommentálta a történteket, az emberek végtelenül dühösek voltajk, soha még nem láttam >

Tovább

A vereség tudomásulvétele

Tizenhárom év egy a politikai garnitúra életében nagy idő. Amit tizenhárom év alatt nem tudott megoldani, >

Tovább

Politikusok a csendőrök sorfala mögött

Kritikusan gondolkodtam a 2000 után hatalomra kerülő pártokkal szemben is. De van egy különbség a 2000-ben >

Tovább

Tito immár nem közéleti, hanem magánéleti téma

Azt viszont egymással versengve bizonygatták, hogy Tito idejében az ember éjfél után nyugodtan indulhatott az ember >

Tovább

A kelet-közép-európai nacionalizmusok és a nemzeti kisebbségek

Orbán egy rugalmas eszmére gondol, így például a kisebbségi  ”többlet-jogosítványokra” utal, de ide sorolható a kisebbségi >

Tovább

A Magyar Nemzeti Tanács a VMSZ fiókszervezete

Pásztor-Fremond „elmélete” a közösség megosztását jelenti „jó” és „rossz” magyarokra. A rosszemlékű, „egy közösség, egy párt, >

Tovább

Szerbia májusban

Nem tudom, ehhez képest aggasztó-e az EU hallgatása, akár a jogsértések esetén is, hisz különösebben nem >

Tovább

A rendszerváltás egyik legfontosabb regénye

Az egyik 1990-es keltezésű jegyzetében írta, gyónni akart a világnak, csakhogy a világ gyorsabb és rámenősebb >

Tovább