Ma Ilona, Rajnald névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Napi ajánló
Mi így ír magyar
Vezetékes darált hús és Kőteles Sámuel: hejje sírási jelentés
Bódis Gábor
Ezzel a címmel és alcímmel közöl írást az erdélyi Transindex, Kocsis Kitty tollából. Akinek egy vajdasági látogatást is ajánlunk.
Az agyba jutó információk számottevő része vizuális, és meglehetősen negatívan hat helytelen feliratokat látni úton-útfélen Erdély-szerte: „legkisseb árak", „legjobb esső kabatok”, „leárazott márkáink”, „Szabo Katik”, „Kőteles Sámuelek” és „űgyvédek".
„Ha egy oldalon több mint öt hiba van, nem olvasom tovább a szöveget” - figyelmeztetett már első éven egyik tanárom, én meg mosolyogtam a bajszom alatt a többiekkel, nofene, micsoda badarság ez.
A kedves öregúr a kis- és nagy kötőjelek használatát, a központozás helyességét, de még a dátumok pontosságát is hibának számította, nem csoda hát, ha a neki címzett üzeneteim számtalanszor elolvastam küldés előtt. Gyomoridegem volt, ellenőriztem magam, aztán meg ide jutottam: rühellem a nyelvhelyességi és helyesírási hibákat. Na, de nem ám az előbb említett enyhe mulasztásokról beszélek, hanem az amolyan igazi tökös elütésekről, hosszú és rövid magánhangzók használatáról, egybe- és különírásokról, egyszóval mindenről, ami szemnek nem ingere.
És hogy honnan ez a hirtelen felindultság, azt is nyomban elárulom. Az agyba jutó információk számottevő része vizuális, és meglehetősen negatívan hat helytelen feliratokat látni úton-útfélen Erdély-szerte. Akármilyen szűrő- vagy épp „riasztóberendezéssel” rendelkezhetünk, ha nap mint nap szarvashibákkal találkozunk az utcán, az elhagyatott falakon, a kirakatokban, az üzletláncok szórólapjain és igénytelen termékbemutató füzeteiben, a falfirkákon és néha magában a sajtóban is, megkérdőjelezzük azok hitelességét. Nekünk ezért annak idején hajhúzás, anyáink idején pedig körmös járt, a helyzet súlyosságát tekintve pedig valaki(ke)t igazán kukoricára kellene térdepeltetni.
Mi meg csak verjük a mellünket, hiszen „nállunk a legegyszerüb", itt vannak a „legkisseb árak”, a „legjobb esső kabatok”, „leárazott márkáink”, „Szabo Katik", „Kőteles Sámueljeink" és „űgyvédjeink" is csak nekünk vannak. Az üzletekben „fúszer ízű, agyasztot csirkét" vagy épp „zölcséget" árulnak, de „sútéshez" való termékeket is kapni, továbbá „sőrt, űditőitalt, 3.3 koverjes kefírt", de még „sertéskarajt egyben csont nélkül, nagy csonttal" és ami a legjobb: „vezetékes darálthúst orientált salátával”. Ez ám a hallatlan választék! Megéri benézni hát a ruhás részlegre is, hiszen a szerencsés vásárlók a "kaszabon felmutatásával, illetve személyi igazolványal beutalványt" is nyerhetnek.
Kutatásaim során bukkantam a Hejje Sírás blogra, amelyen helyesírási hibákkal teli plakátok, kirakatok, szórólapok, cégtáblák, hirdetések, sőt helységnévtáblák, közintézmények nevei kerülnek fel, innen szemezgettem a fentebb említett példákat. Mindezek görbe tükröt tartanak azok elé, akik még ezek után is bájologni kívánnak.
Laczkó Attilát, a blog alapítóját kérdeztem a felület indításáról, illetve annak (egyértelmű) céljairól: „A kezdeményezés lényege tulajdonképpen egyszerű: oda kell figyelnünk az úgynevezett nyelvi szennyezésre. Én egy kis telefonnal kezdtem fotózni az utamba kerülő hibákat, eleinte csak poénos dolognak szántam, amin jókat derültünk az ismerősökkel. Ezt követően feltöltöttem a képeket egy blogra, és egy idő után egyre nagyobb lett az érdeklődés, és így jött az ötlet a Hejje Sírásra is, amihez mára nagyon sokan kapcsolódtak, az ország több részéből.
Van, ahol szinte mozgalommá alakult, például egy egyetemista csoport ennek a blognak a margójára kellett képeket készítsen a városban. A blog hatása nem sokat váratott magára: van, ahol kicserélték a feliratot, és jeleztek nekünk, hogy tegyük ki a helyes változatot is. A cél tulajdonképpen ez volt, hogy védjük a nyelvet, mert ami ki van írva valahova, az az etalon, azt bárki meglátja, és azt gondolja helyesnek. A bloghoz egyébként társszerkesztőként bárki csatlakozhat.”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Fizessük ki a busz árát!
Ha az utasok kitekintenek a robogó ingyen buszoktól megtekinthetik a sárguló kukoricásokat. A napfarforgófejek kétségbeesett integetnek >
Más pénzéből adakoznak
A Pásztor István Alapítvány nem kizárólag jótékonysági célokat szolgál, ahogyan azt a Pásztor-fivérek a média segítségével >
Aranyélet
Vonulunk, mi nyuggerek. Erős riporterek vannak a csoszogásunkra ráállítva. Az írásaik könnyedek: a nyitókép általában észrevesz >
Egypárti pódiumbeszélgetés Oromon
Az MNT továbbra sem tölti be azt az érdekképviseleti szerepet, amelyre a vajdasági magyar közösségnek szüksége >
Változott a szél iránya?
Pásztor Bálint politikai kommunikációjában most több olyan elem is megjelent, amely a korábbi álláspontokhoz képest jelentős >
Szó sem volt „komoly küzdelemről”
Ezekben a napokban számos kisebbségi vezető sejtelmesen saját érdemének tulajdonítja be a kisebbségi autonómia bevezetését. Igaz, >
VMDK a VMSZ-nek: azonnal és minden szinten lépjenek ki az SNS-szel kötött koalícióból!
Ha a VMSZ számára valóban nem a mindenáron való hatalomban maradás a cél, akkor lépjenek ki >
Másodjára sem sikerült
Nem világos, mi késztethette a VMP vezetőit arra, hogy megalázkodjanak és felhívást intézzenek a VMÚ-hoz a >
Kinek áll érdekében az esetleges halasztás?
Mint tudjuk, Szerbiában minden lehetséges – még az is, ami a törvény szerint nem lenne az >
Egy pillanatra feltűnt a baljós jövő
Bennem azonban ébredezett a gyanakvás, amit felerősített egy jelenet. A belgrádi tüntetésről hazaérkező tüntetők Újvidék főterén >
Érdekvédelem helyett lojalitás a haladóknak
Nem is volt reális elvárás, hogy a kormány megbukik, hiszen a Szerb Haladó Pártnak, a Szerbiai >
A VMSZ pszeudo-damaszkuszi útja
A VMSZ politikusainak retorikájában és a sajtóban ugyan érzékelhető némi elővigyázatos lazulás, de olyképpen mintha előzőleg >