Ma Aranka, Jeromos névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
20 logó, amelyen csak mi, magyarok röhögünk
A Fika cafe egy svéd kávézó- és gyorsétteremlánc. A fika szó svédül kávét jelent. >
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
Kínai fogamzásgátló
Trkala gyűjtéséből: Kínai fogamzásgátló tabletta magyar nyelvű tájékoztatója. Az OGYI úgy visszavágta, mint a kertajtót. A fogalmazványt eredeti >
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
Rendőrségi jegyzőkönyvekből
Szebenitől. Egyszóval hiteles. >
A legjobb motor a világon
István barátunk (a pocsolya túloldaláról) néhány szerkezet működését hasonlította össze: >
Beatles (összes)
Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
Apám tyúkja
A Rádiókabaré felvétele. >
A zsemle ára
Ma már semmi szükség sincsen se villanyórára, se gázórára! Miért? Mert ezek a mérőórák eredetileg azt >
Via Kelebia
A tolmács
Végel László
Kis Sanyi először egy szerb üzletember alkalmi tolmácsa volt. Simo Obradović úr alkalmazta, aki üzleti ügyekben gyakran megfordult Pesten. Export-import cége szállította Magyarországról a finomságokat – a többi között – a pulyka szalámit, amit még a dél-szerbiai üzletekben is sikerrel értékesített.
A mind nagyobb kereseten felbuzdulva elhatározta, hogy pulykahúst is beszállít, és abból igazi szerb csevapcsicsát készít. Próba szerencse. Az ötletet tett követte, majd kirobbanó piaci sikert aratott. Ki gondolta volna, hogy a szerbek ennyire szeretik a pulykahúst, töprengett magában.
Sanyinak a kezdetben könnyű dolga volt, mert csak az üzleti tárgyalásokon tolmácsolt, ahol nem ütközött nehézségbe a mi mennyi fordítása.
Az üzletemberek olyan szenvedélyesen alkudoztak, hogy Sanyi teljesen beleélte magát. Szinte maga előtt látta a levegőben röpködő milliókat.
Idővel azonban munkaadója bonyolultabb feladatokkal bízta meg. Elállt a lélegzete, amikor egy magyarul megszövegezett szerződéssel találta magát szemben. Semmit sem értett belőle.
A füle tövét vakargatta.
– Nos, mi a gond? – kérdezte Obradović úr.
– Nem tudom, hogy ezt a szót hogyan kell lefordítani – válaszolta Sanyi.
– Akkor meg kell tanulnod szerbül. Mindig mondtam, hogy tanuljátok az államnyelvet, anyanyelvi szinten kell azt is tudnotok, de nem hallgattatok rám. Akkor legalább írd körül, hogy mit akarnak a pestiek – utasította a gazda.
– Körülírnám, de magyarul sem tudom mit jelent – bökött Sanyi az egyik szakkifejezésre. Aztán a másikra majd teljesen belezavarodott, mert úgy sorjáztak a számára az idegen szavak, mint egy több ismeretlenes egyenletben.
– Akkor nem marad más hátra, meg kell tanulnod magyarul is – dörmögött a gazda. – Mégpedig sürgősen. A szerződés hiteles fordítására pár napon belül szükségem lesz.
– Valami komoly szakszótár kellene, meg értelmező szótár, esetleg lexikon. De hát ezeket csak Pesten tudom beszerezni – próbálkozott Sanyi haladékot kicsikarni.
Erre Obradović kiadta a parancsot a sofőrnek, hogy azonnal szállítsa Sanyit Pestre.
Az út eredményes volt, Sanyi egy rakás könyvvel tért vissza, s másnap megvásárolta a megfelelő szerb szakkönyveket is, majd munkához látott. Rövid időn belül Sanyi sikeresen megbirkózott az üzleti szaknyelvvel.
Egy nap Obradović úr azzal a kívánsággal jött elő, hogy szeretne megtanulni magyarul. Néhány kifejezést, egy pár szót, hogy az üzletfeleivel tudjon társalogni. Mindenek előtt azt akarta elsajátítani, hogy mondják például magyarul, hogy. „Hogy van a kedves felesége?”, „Az idén Mallorcára fogunk nyaralni.”, „Hogy ízlik a vacsora?”, „A magyar borok kiválóak”.
Így lett Sanyiból, a tolmácsból magán nyelvtanár. Nagy nehezen megtanulta a mondatokat, bár sehogyan sem állt a nyelvére, de ennek ellenére Obradović úr nagyon elégedett volt. Engem a magyarok nem tudnak többé eladni, dicsekedett ismerősei körében.
Obradović úr sikeres nyelvóráinak köszönve Sanyi rövid időn belül már négy-öt üzletembert oktatott magyarra. Mivel a nyelvórák közben gyakran kellett Pestre utaznia, nem győzte egyedül a munkát. Felhajtott néhány egyetemistát, akik utasításai szerint magyar órákat adtak a szerb üzletembereknek. Talált néhány jogászhallgatót, akiket a szerződések hiteles fordításával bízott meg.
Egy év múlva már annyi munkája volt, hogy magániskolát nyitott. Így lett Kis Sanyiból a Hungária Nyelviskola tulajdonosa, és ügyvezető igazgatója. Fordítókat képzett szerbről magyarra, és fordítva. Még Montenegróból is jelentkeztek diákok, mert állítólag oda igyekezik a magyar tőke. Úgy ment az üzlet, hogy még Obradović is megirigyelte.
– Majdnem olyan sikered van, mint nekem a magyar pulykahúsból készült csevapcsicsával – mondta tréfásan Sanyi vállát veregetve.
Idővel feltűnően sok magyar ajkú érdeklődő jelentkezett. Várakozó lista alakult ki, bár az újdonsült hallgatók kicsit szívták a fogukat a tandíj összegén.
Egyre csak azt hajtogatták, hogy tudnak ők magyarul, csak egy kicsit fel akarják fejleszteni a nyelvtudásukat. Csak éppen annyira, hogy ne érje szó a ház elejét. Olyan választékosan akarunk beszélni, mint a pesti televízióban, bizonygatták.
Kis Sanyi jó üzleti lehetőséget szimatolt, ezért elhatározta, hogy enged az árból.
Meghirdette, hogy a magyar igazolvány tulajdonosai harminc százalékos kedvezményt élveznek.
Csakhogy ezzel aztán meggyűlt a baja.
A magyar igazolvány tulajdonosai nem akartak szerbül tanulni. Csak magyarul és pestiesen.
Hiába győzögette őket Sanyi, hogy hasznuk lehet belőle, ha párhuzamosan a szerbet is tanulják, a hallgatók makacsul kitartottak követelésük mellett.
Nem akarunk janicsárok lenni, mondogatták.
Sanyi gondolt egyet. Pestre utazott, ahol sikerült találni egy nyugdíjas pesti bemondónőt, aki egész délután gyakorolta hallgatóival a szép magyar beszédet. Külön hangsúlyt fektetve a dikcióra, a hangsúlyra, a mondatformálás fortélyaira.
Erre még több hallgató jelentkezett.
Valódi pesti, mondogatták elismerően a hallgatók.
Sanyi egy alkalommal magyar pulykahúsból készített csavapcsicsára invitálta meg a tanárnőt, aki el volt ragadtatva az egzotikus balkáni különlegességtől.
Viszek majd Pestre, mondta, lelkendezve.
De jó lenne, gondolta magában Sanyi, ha a tanárnő ráébresztené a hallgatóit arra is, hogyan kell készíteni magyar pulykahúsból szerb csevapcsicsát. Jó üzletet köthetnének. De nem bocsátkozott bele ebbe a kérdésbe, nehogy janicsárnak nevezzék.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A filozófus halála és Orbán Magyarországának két valósága
Tamás Gáspár Miklós elhunyta és temetése kapcsán a portál megállapította, volt, aki számára intellektuális ”rocksztár” volt, >
Oroszország szétlopása
Putyinék a háború örvén szétlopják Oroszországot, kihasználják, hogy külföldi cégek tömkelege távozik és befektetésük most szabad >
A 22 milliárd euró sorsa
Az EU Bizottsága valójában nem csinált semmi különöset, csak érvényt szerzett annak a jó másfél éve >
Moszkva második frontot nyit a Nyugat-Balkánon?
Elemzők szerint nem kizárt, hogy Moszkva második frontot nyit a Nyugat-Balkánon, habár az európai reakció meglehetősen >
A jövő cserbenhagyott bennünket
A nyugalmazott tanárnővel abban is szót értettünk, hogy a kilencvenes évek baljósabbak voltak, mint a maiak, >
„Razzia-emlékközpont épül Újvidéken”
Az Újvidéken készülő Razzia-emlékközpont ellen senkinek semmi kifogása nem lehet. A természetes azonban az lenne, ha >
Riasztó lesz a háború második éve
A New York Times biztonságpolitikai szakírója azt jósolja, hogy riasztó lesz a háború 2. éve, az >
Putyin pátriárkája kém volt Svájcban
I. Kirill (akit a magyar kormány levetetett az uniós tilalmi listáról – a szerk. megj.) szereti >
Balkáni road-movie
„Az élet egy road-movie”, amelyben a „nappalok és éjszakák átmenet nélkül torlódnak egymásba”, miközben „sebességváltó nélkül >
Az elhúzódó háború ára
A New York Times elemzése szintén arra figyelmeztet, hogy nem lenne jó, ha elhúzódna a háború, >
Izrael a magyar és a lengyel úton
A NPR, az amerikai közszolgálati rádió kommentárja azt emeli ki, hogy a szélsőjobbos izraeli kormány széles >
Menekülés a politikamentes irodalomba
A kisebbségi író nyelve állandó kettős tükörben létezik, világa ettől lesz hiteles. Ez egyszerre a szegénység >