2021. december 2. csütörtök
Ma Melinda, Vivien, Aranka névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

32 nap alatt a Föld körül

Tahiti & Moorea (08.)

Németh Árpád
Németh Árpád
Tahiti & Moorea (08.)
Moorea: Cook-öböl a Belvedere kilátóból

Honoluluból szinte nyílegyenesen repültünk több mint 4400 kilométert délnek, át az Egyenlítőn, Francia-Polinéziába. A csaknem két és fél millió négyzetkilométeren, negyed Európányi területen szétszórt 130 szigete hat szigetvilágban csoportosul. Ezek egyikének, a Társasági-szigeteknek a legnagyobbikja Tahiti, fővárosa pedig Papeete. Ez volt úti célunk.

Előttünk természetesen mások is megtették ezt az utat. A nagyok közül a brit Cook és a kortárs Bougainville, aki folyton a nyomában loholt, franciaként elsőként hajózta körül a földet, nevét pedig megannyi róla elnevezett sziget mellett egy dísznövény, a bougainvillea (murvafürt) is őrzi. A kegyetlen történelem azonban nem rájuk emlékezik, hanem a Bounty lázadó tengerészeire és Paul Gauguinre.

Történeteik felidézése előtt azonban a szokásos módon nézzünk körül Tahitin, és a szomszédos Mooreán, a világ talán egyik legfestőibb szigetén*:

A Bountyt kenyérfáért küldték Tahitire. A francia forradalmat kissé megelőzve tört ki a lázadás a hajón 1789. áprilisában. Bligh kapitányt, és a lázadást ellenző 18 tengerészt nem ölték meg, hanem könyörületesen egy csónakba ültették egyheti élelem- és vízadaggal. Először a közeli Tofua szigetén próbáltak kikötni, ám ott egyik társukat halálra kövezték, ezért menekülni kényszerültek. Végül 47 nap elteltével jutottak el Timorra az alig 7 méteres lélekvesztőn, amit Bligh egy szextánssal és zsebórájával irányított. Becslése szerint ez alatt az idő alatt 6700 kilométert hajóztak.

A lázadók közben – Christian Fletcher vezetésével – visszatértek Tahitire, amelyik rabul ejtette őket. Első megérkezésük után ugyanis Bligh kissé szabadjára engedte őket, a bájos bennszülött, szabadelvű lányok pedig az öt hónapos ottlét alatt elcsavarták a fejüket. A szerelem a királyi parancsnál is erősebbnek bizonyult, és végül lázadásba torkollott.

A kalandnak Hollywood sem tudott ellenállni. Háromszor is megfilmesítették a lázadást: először 1935-ben Charles Laughtonnal és Clark Gable-lel, aztán 1962-ben Marlon Brandóval és Trevor Howarddal, és végül 1984-ben Mel Gibsonnal és Anthony Hopkinsszal. Magát Marlon Brandót is annyira megigézte a helyszíni forgatás Tahitin, hogy tíz évre feleségül vette filmbéli partnerét, a 18 évvel fiatalabb Tarita Teriipiát.

A Bounty lázadói után éppen 100 évvel később – „az európai civilizáció elől menekülve” – érkezett először a szigetre Paul Gauguin nem sokkal azután, hogy barátjával, Van Gogh-gal való összezördülése után a holland festő egy bordélyházba menekült, és ott rituálisan levágta bal fülét. Gauguin és Van Gogh kapcsolata mindmáig eléggé tisztázatlan, mint ahogy a francia posztimpresszionista festő szexuális élete is. Annyi bizonyos, hogy Gauguin a serdülő tahiti lányokban kedvét lelte olyannyira, hogy másodszor is visszatért Francia Polinéziába, és ott, a Marquesas-szigetekhez tartozó Hiva ’Oán halt meg 54 éves korában szifiliszben, morfium túladagolásban, szívszélhűdésben, alkoholizmusban, vagy ezek elegyében – miközben a francia gyarmatosítókkal való szembeszegülése miatt egy hónapnyi elzárásra ítélték.

Tahiti mindezen kihívásai közül szerencsére egyikkel sem találkoztunk, amikor késő este leszálltunk Faa’a** nemzetközi repterén.

ʻIa ora na (helló!)

Kissé ijesztőnek tűnő sikátorokon át taxiztunk a közeli szállodába. Útközben, egészen valószínűtlen módon majdnem egy Daciával ütköztünk. Nem hittem a szemeimnek!  De utóbb még megannyival találkoztunk. Szinte úgy tűnt: a román autógyártás egyik legígéretesebb piaca Francia Polinézia.

Érkezés után: a szálloda kivilágított medencéjének megnyugtató látványa

Ébredés után: a szálloda medencéjének még megnyugtatóbb látványa

És akkor, a fák fölött megpillantottuk Mooreát.

Miután „átléptük” az Egyenlítőt, és a déli féltekére érkeztünk, nyomban beköszöntött a tél. Az évszakok változása természetesen hőmérsékletingadozással jár. Francia Polinéziában akár 3 fokkal is hidegebb lehet télen, mint nyáron. Az átlaghőmérséklet a márciusi 27 fokos csúcsról augusztusban-szeptemberben 24 fokra zuhan vissza.

Tehát ilyen egy „zimankós” reggelen Moorea

Körülbelül 5 másodpercig tipródtunk, átmenjünk-e.

Papeete kikötőjéből gyors és még gyorsabb kompok szállítják az utasokat

Moorea (jelentése: sárga gyík) felülről szinte szabályos szív alakú sziget. A legszebbek között tartják nyilván. Joggal.

A többi polinéz szigethez hasonlóan ide is – a honfoglalással nagyjából egyidejűleg – kerek 1000 éve érkeztek az első telepesek Dél-Ázsiából. Tehát nem egyiptomiak voltak, mégis építettek maraekat, piramisszerű sziklahalmokat.

Tizenhatezer lakosa elszórtan él a piciny szigeten, amit nagyon-nagyon lassan autózva, több megállással is mindössze pár óra alatt megkerültünk.

Vaiare kikötő „Rózsadombja”

Buja növényzet

Moorea lakosai nem tehetősek. A házikók azonban takarosak, gondozottak, ápoltak.

Maharepa „főutcája”

Kicsit odébb kezdődik a Cook-öböl.

A háttérben magasodik a Mouʻa Puta

A Belvedere-kilátóhoz (belvedere olaszul: szép kilátás) egy alig észrevehető tábla irányított bennünket. Nem bántuk meg, hogy a keskeny úton felkapaszkodtunk a Mouʻa Puta lankáira. Először is találkoztunk…

… egy mooreai kiskakassal és két tyúkjával…

… amint a kétmillió éves hegyek tövében kapirgáltak.

Lélegzetelállító

A Belevedere-ből mindkét északi öböl gyönyörűen látszik. Az egyik a már említett Cook-öböl, a másik pedig az…

… Opunohu-öböl

Itt vannak, a környéken a sziget szállodái.

Elviselhető helynek tűnik vakációzásra

Elviselhető helynek tűnik vakációzásra, mert minden szinte karnyújtásnyira van.

A fodrász 7 méterre

Igaz, Honolulu 4333, Auckland 4093, a moai kőszobrairól híres, Chiléhez tartozó Húsvét-sziget pedig alig 4259 kilométerre, nagyjából félúton Moorea és Dél-Amerika között.

Ja, és itt van még a Saint Michel templomocska, amelyik minden vasárnap reggel 8 órakor várja a hívőket.

Kicsi és ápolt imahely

Továbbhaladva, délen található Maatea, ahol a kézművesek többi között a híres tahiti fekete gyöngyöt ékszerré varázsolják, szabadidejükben pedig lubickolnak.

A háttérben Tahiti

A polinéziai szigeteket áldásos korallzátonyok veszik körül.

Felfogják a hullámokat

És még egy Tahiti

Később, már „otthon”, Tahitin egy-egy koktéllal öblítettük le az út porát.

És megismerkedtünk René Hofferrel, az elzászival, aki most épp taxizással foglalkozik. Karján a francia trikolor színeire festett bilinccsel.

René Hoffer

A börtönben töltött hónapok emlékére viseli. Mert úgy véli, igaztalanul vetették tömlöcbe. És azóta keresi az igazát; a bürokráciát, meg a korrupt hivatalnokokat ostorozza. Legfőképpen azonban a „magyar származású” Sarkozyt.

– Francia Polinéziát arra használja, hogy a bűnözéssel, korrupcióval szerzett pénzét mossa tisztára! – harsogja René, miközben villámokat szór a tekintete. Ennek bizonyítására rávesz, hogy vessek egy pillantást a bankjegyekre.

Hátoldalukon semmi sem utal a pénznemre

– Itt azt írja, hogy ez Franciaország bankjegye, miközben ott már eurót használnak. Francia Polinézia elnevezése sehol sem szerepel – hőzöng.

Néhány nappal később – ígéretéhez híven – a Faa’a reptéren vár bennünket percre pontosan, hogy még körbekalauzoljon bennünket, és néhány kellemes órát töltsünk el.

Naplemente

Nyugalmunkat csak fokozta, hogy Francia Polinéziában a magyar mobil nem működik.

Nincs szolgáltatás

Az előző rész: Pearl Harbor (07.)

A következő rész: Mahi mahi Bora Borán (09.)

* Az animált térkép megtekintéséhez telepíteni kell a Google ingyenes, Föld nevű alkalmazását (ld. sorozatunk első részét).

** Igen, jól írtam, három a-val kell.

2011. október 3.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az antifasizmus szerbiai módra

Erre azért is kénytelen vagyok utalni, mert az elmúlt években egyre több fasiszta jelvényt látok Újvidéken >

Tovább

„Megveszem az unokáimnak ezt a csokoládégyárat!”

Annyi bizonyos, hogy a vállalat székhelye átkerült Belgrádba, csak a gyárcsarnokok maradtak Szabadkán. A tulajdonosa és >

Tovább

Lenin álma helyett Sztálin valósága

Közvetlen környezetemben is tapasztaltam, hogy a kisebb vagy a nagyobb ortodox pártfunkcionáriusok minden belső vívódás nélkül >

Tovább

Kihalófélben levő kentaur

Jugoszlávia nincs többé, ám a „jugoszféra” kulturális tere ma is izgalmas, bár nyilvánvaló, hogy ez a >

Tovább

Nincs részarányos foglalkoztatás!

Ökrész Rozália parlementi felszólalása egyenesen botrányos. Nem, hogy számon kérte volna az illetékesektől, hogy a foglalkoztatásban >

Tovább

Sajtószabadság-akadályozók (2.)

A KJI konferenciájáról szóló riport közlése a Vajdasági RTV Napjaink c. november 22-ei műsorának végén nem >

Tovább

A mi papunk

 „Itt nyugszik a cigány Matyi” – ez volt a sírfelirat. Ez a nagyapám sírkövére köpött szöveg >

Tovább

Sajtószabadság-akadályozók

Hajnal Jenő és az MNT Tájékoztatási Bizottsága 2019. február 28-án el is utasította az új szerbiai >

Tovább

Méregből kábítószer

Az unoka útja annak a partizán komisszárnak a lányához vezet, aki a nagyapa kínszenvedéseit is okozza. >

Tovább

A Magyar Mozgalom azonnali tájékoztatást követel

A sajtót és a lakosokat sem hívta meg Pásztor Bálint a NIS-szel szervezett értekezletre a palicsi >

Tovább

Aki a-t mond, mondjon b-t is

Olyan vajdasági magyar közösséget kell teremteni, ahonnan a fiatalok nem elmenekülnek, hanem ahol elégedettek, lehetőségeket látnak >

Tovább

A bebetonozott rendszer

Amikor az egyik vagy a másik kisebbségi párton belül szakadás történt, akkor is a személyes túlhatalom >

Tovább