Ma Marcell, Maximilián névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Naplójegyzetek – Fragmentumok
Perem-Európa
Végel László
A szocializmust is felülről vezették be, a kapitalizmust is a fenti elit indította útjára. Nem volt alternatíva: ez történt, ezzel kell dűlőre jutni. Az is igaz viszont, hogy ez nem csupán magyar probléma. Az egész Perem-Európa ezzel a traumával küzd. A trauma hol az egyik, hol a másik országban lángol fel, de mindenhol parázslik, még a liberális hamu alatt is. A Perem-Európa tekintélyelvű sikeres politikusai nem véletlenül gyanakszanak a Mag-Európára. Ők jól tudják: ha őket követnénk, akkor mindent elölről kellene kezdeni. Arra pedig már nincs erő ezekben a társadalmakban. Végel László:
2023. november 28., kedd
A szerbiai postások sztrájkoltak, úgyhogy a küldemények későn érkeztek. Ma kaptam kézhez a barátom egyik küldeményét. Az eddigi tapasztalataim arról szólnak, hogy a két ország nagy barátsága idején legalább egy hétig utazik Budapestről a postaküldemény, a sztrájk idején persze pár hónapot vesz igénybe. Olvasgatom a régi kommentárokat, a magyar világ nem változik, akár ma is megírhatták volna az egy-két hónappal ezelőtti cikkeket. Sajnos, az utóbbi időben egyre többször azon döbbentem meg, hogy megállt velem az idő. Szerbiában az elmúlt évtizedekben semmi sem változott, esetleg csak a szereplők. Nišben Slobodan Miloševićet ünneplik. Vučić az önkormányzati választásokon koalícióra lépett Šešellyel. A délszláv háború hőseiből nemzeti hősök lettek. A választási kampányban továbbra is Koszovó megtartása a vezéreszme. Egy párt sem mondana le Koszovóról, miközben terjed a gyanú, hogy az „áruló köztünk van”. Lapozgatom a régi „naprakész” magyarországi hetilapokat és megakad a szemem Majtényi László interjúján. „A 89-90-es szabadság pedig csak egyszerűen az ölünkbe hullott, úgyhogy a kisujjunkat sem mozdították meg érte” (Jelen október 20). Gyakran hallottam ilyen vagy ehhez hasonló véleményeket, melyek hallatára okvetlenül napjainkra gondolok. A magyar társadalom ölébe hullott a szabadság, nem kellett harcolnia érte, ezért nem harcol érte ma sem. A többség elégedett. Az ellenzéki pártvezetők ujjal mutogatnak Orbánra, rendben van, ez a napi politikai közdelem része. De mit tesz az értelmiség? Létezik-e értelmiségi önkritikus reflexió? Nincs – az egyik oldalon sem. A kritikus gondolkodásnak mélyebbre kellene meríteni. A pártpolitika csak az első lépcsőfok. Mit akar a magyar nemzet? Akar-e egyáltalán valamit? Szó, ami szó, Majtényi kijelentése alátámasztja a nézetemet, hogy a magyar társadalom és az elit a gulyáskommunizmusban sem készült fel a rendszerváltásra. Volt néhány kiemelkedő értelmiségi, akik megálmodták a rendszerváltást, mondhatom, elképzelésük rövidtávon vonzó volt, hosszútávon viszont illuzórikus. A kapitalista valóság könnyen letiporta az illúziót, amely mögött nem állt tényleges tömegmozgalom. Egyre világosabb előttem, hogy Orbán Viktor jobban felismerte a perem-európai kapitalizmust, mint az ellenfelei, akikben még pislog a rendszerváltási illúziók emléke. Felismerte a magyar polgárok a szocializmus felülről kezdeményezett elutasítása utáni patthelyzetét. A szocializmust is felülről vezették be, a kapitalizmust is a fenti elit indította útjára. Nem volt alternatíva: ez történt, ezzel kell dűlőre jutni. Az is igaz viszont, hogy ez nem csupán magyar probléma. Az egész Perem-Európa ezzel a traumával küzd. A trauma hol az egyik, hol a másik országban lángol fel, de mindenhol parázslik, még a liberális hamu alatt is. A Perem-Európa tekintélyelvű sikeres politikusai nem véletlenül gyanakszanak a Mag-Európára. Ők jól tudják: ha őket követnénk, akkor mindent elölről kellene kezdeni. Arra pedig már nincs erő ezekben a társadalmakban.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Aranyélet
Vonulunk, mi nyuggerek. Erős riporterek vannak a csoszogásunkra ráállítva. Az írásaik könnyedek: a nyitókép általában észrevesz >
Egypárti pódiumbeszélgetés Oromon
Az MNT továbbra sem tölti be azt az érdekképviseleti szerepet, amelyre a vajdasági magyar közösségnek szüksége >
Változott a szél iránya?
Pásztor Bálint politikai kommunikációjában most több olyan elem is megjelent, amely a korábbi álláspontokhoz képest jelentős >
Szó sem volt „komoly küzdelemről”
Ezekben a napokban számos kisebbségi vezető sejtelmesen saját érdemének tulajdonítja be a kisebbségi autonómia bevezetését. Igaz, >
VMDK a VMSZ-nek: azonnal és minden szinten lépjenek ki az SNS-szel kötött koalícióból!
Ha a VMSZ számára valóban nem a mindenáron való hatalomban maradás a cél, akkor lépjenek ki >
Másodjára sem sikerült
Nem világos, mi késztethette a VMP vezetőit arra, hogy megalázkodjanak és felhívást intézzenek a VMÚ-hoz a >
Kinek áll érdekében az esetleges halasztás?
Mint tudjuk, Szerbiában minden lehetséges – még az is, ami a törvény szerint nem lenne az >
Egy pillanatra feltűnt a baljós jövő
Bennem azonban ébredezett a gyanakvás, amit felerősített egy jelenet. A belgrádi tüntetésről hazaérkező tüntetők Újvidék főterén >
Érdekvédelem helyett lojalitás a haladóknak
Nem is volt reális elvárás, hogy a kormány megbukik, hiszen a Szerb Haladó Pártnak, a Szerbiai >
A VMSZ pszeudo-damaszkuszi útja
A VMSZ politikusainak retorikájában és a sajtóban ugyan érzékelhető némi elővigyázatos lazulás, de olyképpen mintha előzőleg >
Nincsenek új szellemi mozgalmak
Nem csupán másokkal, hanem önmagammal is vitatkoztam miközben korom dilemmáival vergődtem és vergődőm ma is. Úgy >
A VMSZ vezetőinek valóban nincs mit szégyellniük?
A VMSZ vezetőinek részvétele Tusványoson ismét azt jelezte, hogy a párt továbbra is kitart a Fidesszel >