2024. február 23. péntek
Ma Alfréd, Polikárp névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Naplójegyzetek – Fragmentumok

A peremértelmiségi komplexusáról van szó

Végel László
Végel László
A peremértelmiségi komplexusáról van szó

Vannak persze nagy kivételek, ilyen volt a szigorú és kritikus szellemű Tamás Gáspár Miklós, aki Budapestre költözve az egész romániai magyar irodalmat és a román kultúrát nagy szeretettel hozta Budapestre a batyujában. Nem mellékes, hogy ő írta le, hogy a Szemben a bíróval című Sinkó-esszé a magyar esszéirodalom remekműve. Nem volt könnyű dolga a végletesen központosított magyar szellemi életben, amelyben minden Budapesten összpontosul. Nem könnyű újvidéki vagy kolozsvári, esetleg pozsonyi írónak lenni, állapítjuk meg R.P-vel, aki azzal „vigasztal”, hogy szegedinek, pécsinek vagy debreceninek lenni szintén sajnálatos hátrányt jelent és ebben igazat adok neki. Végel László:

 

2023. november 16., csütörtök
A Művész Kávéházban Sinkó Ervinről és Herceg Jánosról beszélgetek R.P-rel. Egyre inkább arra a következtetésre jutok, hogy együtt kell emlegetni a kettőt, csakis igy teljes a kép. Herceg Jánost még ma is félreértik, illetve egyoldalúan értelmezik, Sinkót pedig alig értik, illetve azzal a tudattal élnek, hogy dilemmáinak nincs helye a mi korunkban. Természetesen nem azokra gondolok, akik hivatásból foglalkoznak egyik vagy másik szerzővel, hanem az értelmiségi elitre, amely nem építi be saját gondolatvilágába egyikük életművét sem. Elmarad azoknak a dilemmáknak az értelmezése, amelyek őket kínozták. Miféle dilemmák és ellentmondások kínozták őket? Hogyan reflektálódnak ezek a napjainkban? Azt hiszem, hogy a peremértelmiségi komplexusáról van szó, amely úgy kíván megszabadulni a provincializmustól, hogy üres kézzel menekül a centrumba. A nosztalgián kívül nem visz magával semmit. Vannak persze nagy kivételek, ilyen volt a szigorú és kritikus szellemű Tamás Gáspár Miklós, aki Budapestre költözve az egész romániai magyar irodalmat és a román kultúrát nagy szeretettel hozta Budapestre a batyujában. Nem mellékes, hogy ő írta le, hogy a Szemben a bíróval című Sinkó-esszé a magyar esszéirodalom remekműve. Nem volt könnyű dolga a végletesen központosított magyar szellemi életben, amelyben minden Budapesten összpontosul. Nem könnyű újvidéki vagy kolozsvári, esetleg pozsonyi írónak lenn, állapítjuk meg R.P-vel, aki azzal „vigasztal”, hogy szegedinek, pécsinek vagy debreceninek lenni szintén sajnálatos hátrányt jelent és ebben igazat adok neki.

2023. november 16., csütörtök

A Művész Kávéházban Sinkó Ervinről és Herceg Jánosról beszélgetek R.P-rel. Egyre inkább arra a következtetésre jutok, hogy együtt kell emlegetni a kettőt, csakis igy teljes a kép. Herceg Jánost még ma is félreértik, illetve egyoldalúan értelmezik, Sinkót pedig alig értik, illetve azzal a tudattal élnek, hogy dilemmáinak nincs helye a mi korunkban. Természetesen nem azokra gondolok, akik hivatásból foglalkoznak egyik vagy másik szerzővel, hanem az értelmiségi elitre, amely nem építi be saját gondolatvilágába egyikük életművét sem. Elmarad azoknak a dilemmáknak az értelmezése, amelyek őket kínozták. Miféle dilemmák és ellentmondások kínozták őket? Hogyan reflektálódnak ezek a napjainkban? Azt hiszem, hogy a peremértelmiségi komplexusáról van szó, amely úgy kíván megszabadulni a provincializmustól, hogy üres kézzel menekül a centrumba. A nosztalgián kívül nem visz magával semmit. Vannak persze nagy kivételek, ilyen volt a szigorú és kritikus szellemű Tamás Gáspár Miklós, aki Budapestre költözve az egész romániai magyar irodalmat és a román kultúrát nagy szeretettel hozta Budapestre a batyujában. Nem mellékes, hogy ő írta le, hogy a Szemben a bíróval című Sinkó-esszé a magyar esszéirodalom remekműve. Nem volt könnyű dolga a végletesen központosított magyar szellemi életben, amelyben minden Budapesten összpontosul. Nem könnyű újvidéki vagy kolozsvári, esetleg pozsonyi írónak lenni, állapítjuk meg R.P-vel, aki azzal „vigasztal”, hogy szegedinek, pécsinek vagy debreceninek lenni szintén sajnálatos hátrányt jelent és ebben igazat adok neki.

 

2023. november 28.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„Hallatni a másik oldal hangját”?!

A Magyar Szó nevű napilap kiadója, a Magyar Szó Kft., amely totális pártirányítás alatt működik. A >

Tovább

Janicsárok: Pásztor után Juhász?

Juhász Bálint (1982, Szabadka) nyilatkozatából – aki eddig a VMSZ pénztárnoka szerepben és Pásztor István szófogadó, >

Tovább

Topolya fejlődésének krónikása

Vele Topolya krónikása távozott az élők sorából. Az az ember, aki a kamera objektívján keresztül megmutatta, >

Tovább

DUPLA POFON A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK!

Gál Kinga, Deli Andor és Kovács Elvira képviselőkhöz nem méltó módon próbálják csökkenteni az EP határozatainak >

Tovább

A Himnusz

Éjfél előtt Nagy Imréről beszéltek a Szabad Európa rádióban majd következett a magyar Himnusz. A szobában >

Tovább

A csendes esthablishment

Egyedül csak az ejti gondba a mai középnemzedéket, hogy miként ítélik meg őket azok az egyelőre >

Tovább

Vajdaságban 53 százalék az őslakos

Az előző tíz évhez viszonyítva (2011-2022) Vajdaságban 32,5 százalékkal kevesebb horvát, 27,4 százalékkal kevesebb magyar, 21,4 >

Tovább

Üres populizmus, vak nacionalizmus

Ehhez hasonló gondolatokat ma ritkán hallunk a kormánypárti politikusok szájából. Német László mindeközben hivatkozik a szörnyű >

Tovább

Jegyrendszer korszaka

Sokan már hírből sem ismerik, szerencsére. Én még emlékszem a jegyrendszerre. Valahol az ötvenes évek közepén. >

Tovább

TÖRVÉNYSÉRTŐ ÉS MEGOSZTÓ EGYHÁZI VISZONYULÁS

Szükség lenne most Német László érsek intő szavaira, különösen az említett három egyház vezetőinek címezve, hogy >

Tovább

Aranyláz Erdélyben

Csakhogy közben az erdélyi magyarokat a szó szoros értelmében túszul ejtette az a magyarországi retorika, hogy >

Tovább

Válaszúton a VMSZ

Lehetséges, hogy a pártban mégis történik valami. A nyilvánosság csak most értesült, hogy „a háttér-információk szerint >

Tovább