2024. május 3. péntek
Ma Tímea, Irma, Jakab, Fülöp névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

„EGYHANGÚAN”

Az MNT megosztja és terrorizálja a magyar közösséget!

Bozóki Antal
Bozóki Antal
„EGYHANGÚAN”
A Magyar Szó november 11-ei címoldala

A legális ugyan, de nem legitim MNT ezért a magyar közösség kisebbik részét képviselheti csak. A silány választási eredmény nem jogosítja fel a vezetőit a magyar közösség megosztására és többségének a terrorizálására. Ezt a problémát a jelenlegi MNT feloszlatásával és új, többpárti nemzeti tanácsi választásokkal lehet csak áthidalni! A magyar nyelvű tájékoztatás (meg)változásával kapcsolatosan reménykeltő az új (sajtó)törvény 17. cikkének első két alapvető rendelkezése, miszerint „a nemzeti tanácsok által alapított médiák működési elveinek összhangban kell lenni a közszolgálati médiák működési elveivel. A nemzeti tanácsok által alapított médiák szerkesztéspolitikája független az alapítótól.” Az újságírókon múlik csupán, hogy érvényt akarnak-e, tudnak-e szerezni ezeknek! Kérdés azonban, hogy az MNT „alapította” sajtóban maradtak-e még vérbeli újságírók? A november 10-én elfogadott Tájékoztatási és médiafejlesztési stratégia nem a magyar közösség, hanem csak a Véemeszes MNT stratégiája! Bozóki Antal:

Elbutítani a népet: ez volt a zsarnokság leghatalmasabb

eszköze legrégibb időktől mostanáig. A zsarnoknak hatalma

csak a nép tudatlanságán fekszik.

Eötvös József

 

A délvidéki/vajdasági magyar közösség egyik égető problémája, hogy nincs biztosítva a sajtó függetlensége, szakmaisága, sokszínűségét és pluralizmusa. Nincs minőségi oknyomozó újságírás és az időszerű társadalmi, gazdasági és politikai események kommentárjai is egyre ritkábbak.

Az Európai Parlamentnek (EP) az Európai Bizottság (EB) Szerbiáról szóló, 2022. május 10-ei Szerbiáról szóló évi jelentésében (2022/2204(INI)) kifejtett állásfoglalásai szerint „a véleménynyilvánítás szabadsága és a média függetlensége terén fennálló helyzet továbbra is komoly aggodalomra ad okot, és abszolút prioritásként kell kezelni”.

Az egypárti (Véemeszes) Magyar Nemzeti Tanács (MNT) – ahogy azt borítékolni is lehetett – a pénteki (9.) ülésén „egyhangúan” (32 támogató szavazattal) elfogadta a 2024. és 2029. közötti időszakra szóló Tájékoztatási és médiafejlesztési stratégiáját. Az Európai Parlament Szerbiára vonatkozó állásfoglalása, az október 26-án elfogadott, a köztájékoztatásról és médiáról szóló törvény, valamint a közvita alatt benyújtott „12 írásbeli hozzászólás”, a jó szándékú kritikák és javaslatok ellenére.

Fremond Árpád, a testület elnöke szerint „a legfontosabb, hogy a vajdasági magyar közösség anyanyelven tudjon tájékozódni, információhoz jutni, híreket olvasni. Olyan tartalmak kellenek, amelyek elsősorban rólunk, vajdasági magyarokról szólnak, s nekünk szólnak. Ezt várja el a közösség tőlünk”. Kihangsúlyozta, „külön öröm a számára, hogy az országos médiatörvény sem csorbította a nemzeti tanácsok hatáskörét, ami a tájékoztatást illeti”.

– A jövőben is mi magunk határozzuk meg a saját médiakínálatunkat (??), és a stratégia eleme, hogy közösségépítő legyen gyakorlatilag maga a tájékoztatás is. Keresztény értékrend mentén építkező, identitásmegerősítő és a kisebbségi érdeket szolgáló legyen az elkövetkezendő, a 2024-es és 2029-es időszakra vonatkozó tájékoztatási és médiafejlesztési stratégia – emelte ki Fremond.

Az MNT elnök még véletlenül sem említette, nem mindegy, hogy a magyar közösség hogyan tájékozódik az anyanyelvén. A tájékoztatás ugyanis semmilyen, még ha magyar nyelvű is, és ha rólunk is szól, nem elfogadható, amennyiben nem tesz eleget az újságírás szakmai követelményeinek, hogy időbeli, tárgyilagos, elfogulatlan és sokoldalú is legyen.

Fremond Árpád szerint „a keresztény értékrend mentén építkező” tájékoztatás a fontos. Vagyis nem az igazság és a tárgyilagosság közlése, „amennyiben az kárt okozhat a nemzeti közösségnek”.

Kabók Erika, a testület Végrehajtó Bizottságának tájékoztatásért felelős Véemeszes, a szakmai szervezetből kizárt főszónoka ezt a közvita során így fogalmazta meg: „Kisebbségi helyzetben vannak olyan helyzetek, amikor újságíróként tótágast áll bennünk mindenféle jóérzés, és ha megírom, akkor nem akkora kárt okozok, mint amekkorát én ütni akartam a dolgon, hanem a politikai ellenfelek úgy használják ki, hogy sokkal nagyobb és mélyrehatóbb gondok lesznek. Ez a kisebbségi újságírás és ezért kell megfontolni, hogy mit hogy írunk meg és hogyan tálaljuk. Ez nem jelent feltétlen hamisságot. Hagyjuk már abba ezt az objektív újságírást.”

Ebből az derül ki, hogy az MNT „alapította” média az olvasótól/nézőtől megvonja a tényszerű információkat, tájékoztatást! Írjunk szépeket, írjunk a nyári fesztiválról, hurka- és kolbászfesztiválról, szármarfesztiválról, kukoricafesztiválról stb. El kell butítani a népet! Minek tudja a közösség az igazságot? Ezt kínálja Fremond, Kabók és az MNT!

Lovas Ildikó, a mi Míránk, homályos, ideologizáló felszólalásában hangoztatta, hogy a stratégiát „az MNT nem kívánja kötelező érvényűvé tenni, ugyanakkor lehetőséget kíván biztosítani általa. A legfontosabb a határok kijelölése és azok betartása az MNT részéről, hangsúlyozta. Úgy vélte, az MNT médiastratégiájának egyik legkiemeltebb értéke az, hogy lépést tartva a korszellemmel a tájékozódás szabadságát helyezi a középpontba, a tájékoztatás esetében pedig arra szorítkozik, amire a vajdasági magyar polgároktól a választásokon felhatalmazást kapott”.

A központban – Lovas szerint – a „tájékozódás szabadsága”, nem pedig a sajtószabadság van! Mindenkinek szabad tájékozódni, ha éppen van honnan. Az egyetlen magyar nyelvű napilapból (a Magyar Szóból), amelyikből csöpög a Véemeszes propaganda. Annak a pártnak a propagandája, amelyiknek éppen Lovas ez elnökségi tagja, fő ideológusa. (Hogy meddig, nem tudni.)

Az MNT irányítása alatt „a világ legjobb magyar nyelvű napilapjából” silány (párt)közlöny lett! Így kerülhetett sor arra is, hogy „a Magyar Szó napilap munkatársait akaratuk ellenére arra kényszerítették, hogy november 6-án aláírják a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) támogatói listáját.”

Nem igaz, hogy a VMSZ erre kapott felhatalmazást a választásokon. Egyébként is a legutóbbi, 2022. április 3-ai választásokon – egyetlen magyar listaként – a VMSZ csak 58 714 szavazatot gyűjtött be. Két év alatt közel 13 ezer szavazót vesztett. A Magyar Nemzeti Tanács „alapította” összes médiának a szolgálatába állítása és a magyarországi töméntelen pénzszórás ellenére. „A legjobb esetben is a délvidéki magyarság maximum 20-25 százalékának a bizalmát élvezi”.

 

A Magyar Szóból eltávolított és kirúgott egykori munkatársak:

Bajtai Kornél, Bence Erika, Berényi Emőke, Káich Katalin, Kocsis Árpád, Kókai Péter, Kontra Ferenc, Kószó Attila, Kozma Rita, Kulhanek Edina, Mihájlovits Klára, Molnár Edvárd, Nagy Brigitta, Pakai Endre, Pressburger Csaba, Purger Tibor, Szabó Anikó, Szabó Palócz Attila, Szecsei Szabolcs, Tómó Margaréta, Török Arnold, Vadócz Márk, Vígi Zoltán, Vígi Zsoldos Zsaklina.

 

Az szerb képviselőház az MNT ülése előtt (október 26-án) elfogadta a köztájékoztatásról és médiáról szóló törvényt is.

Fremond számára „külön öröm, hogy az országos médiatörvény sem csorbította a nemzeti tanácsok hatáskörét, ami a tájékoztatást illeti”.

Az igazság az, hogy Hajnal Jenő, az MNT korábbi bábelnöke, majd Fremond Árpád mostani lakájelnök, Kabók Erika, a testület Végrehajtó Bizottságának tájékoztatásért felelős élharcos tagja, Lulić Emil MNT-csinovnyik társaságában a köztársasági szerveknél „egyeztetett” (pontosabban kilincselt) – a VMSZ-nek a Szerb Haladó Párttal (SNS) való partnerségére játszva –, annak érdekében, hogy az MNT a vajdasági magyar sajtó irányítója maradjon, megszűnjön a szerkesztőségek minden önállósága, egypárti maradjon a tájékoztatás.

Az eredmény az lett, s ezt Pásztor Bálint „sikernek” nevezi, hogy az új törvény 17. szakaszából – a benyújtott tervezethez viszonyítva – módosult a rendelkezés, miszerint „a kiadó köteles teljes tisztelettel fogadni a szerkesztőség véleményét a főszerkesztői jelöltről”. A mostani megfogalmazás szerint a kiadó (a nemzeti tanács) „a nemzeti tanácsok által alapított médiák főszerkesztőjének megválasztásakor kötelező kikérni a szerkesztőség véleményét a jelöltről”, ami az jelenti, hogy nem köteles elfogadni. Megmaradt viszont a rendelkezés, miszerint „a szerkesztőség a jelöltről titkos szavazással nyilatkozik”.

A másik változás, hogy a tervezet szerint a nemzeti tanács által alapított médiák igazgatási szerveinek nem lehetnek tagjai a nemzeti tanács tagjai sem. A törvény szövegében ez már nincs benne.

Ezeknek a változásoknak a kierőszakolásához – Fremond szavaival – „szükség volt a Vajdasági Magyar Szövetség frakciójával való szoros együttműködésre” is. Álljon itt, hogy ebben Ökrész Rozália Véemeszes parlamenti képviselő vállalt múlhatatlanul szégyenletes szerepet.

Az új sajtótörvény (ugyanez a szakasza) szerint „a hivatásos és etikai standardok alkalmazását a nemzeti tanácsok által alapított médiákban belső aktussal kell biztosítani, amelyet a nemzeti kisebbség nemzeti tanácsa és a kiadó fogad el, amelynek alapítója a nemzeti tanács”.

Ezzel kapcsolatban a testület elnöke „elmondta, hogy egy etikai kódex kerül kidolgozásra. A Magyar Nemzeti Tanács az etikai kódexet egyetlen egy vajdasági magyar médiumra sem próbálja meg ráerőltetni, csak felajánlja azt, a médiaházak pedig, ha akarják, felhasználják.”

Az elnöknek nem világos, hogy ez bizony nem így működik! Arról van itt ugyanis szó, hogy az MNT és a lapkiadó közösen kell, hogy kidolgozzák az etikai kódex-et és azt közösen kell elfogadni és alkalmazni is.

Azt is szem elől téveszti Fremond, hogy ennek az etikai kódexnek bizony meg kell felelni a szakmai (nem pedig a politikai és ideológia) követelményeknek. Ezek viszont számon lesznek kérve! A sajtóban biztosítani kell az alapítótól való „független szerkesztéspolitikát”!

Fremondék bizonyára tisztában vannak azzal, hogy a sajtóházak független szerkesztéspolitikája a VMSZ politikájának, a pásztorvilágnak és a médiasötétségnek a végét jelenti. Ezért hadakoznak ellene foggal-körömmel.

 

***

Aki az MNT ülés (3:38:02 órás) TV-közvetítését követte, láthatta, hogy az egy jól megrendezett (báb)színházi előadásra hasonlított. A Véemeszes tisztségviselők és tanácsnokok egymást túllicitálva dicsérték a Tájékoztatási és médiafejlesztési stratégiát (Fremond Árpád, Kabók Erika, Kozma Lívia, Lovas Ildikó, Lennert Tímea, Bacsik Lőrinc Natália, Kabók Róland, Mészáros György és Dobai János).

Többségükben nem mulasztották el az október 30-án elhunyt Pásztor István általuk vélt érdemeit hangoztatni a tájékoztatásban (is), személyi kultuszát terjeszteni, „aki nélkül nem túlzás azt mondani, hogy ma nem lenne nemzeti tanács” se (Fremond Árpád).

A stratégiával kapcsolatosan nem hogy ellenszavazat, de még ellenvélemény se volt! Az ülésen egyedül Kozma Lívia, a Tájékoztatási Bizottság elnöke (aki a VMSZ kúlai szervezetének is az elnöke!!) ismerte el, hogy „a közvita során építő jellegű hozzászólások, tanácsok hangzottak el”. A tanácsnokok – fegyelmezett pártkatonákhoz illően – egyhangúan szavaztak. Ez lenne a magyar közösség parlamentje? Aligha! Az ilyen nemzeti tanácsból, köszönjük szépen, nem kérünk!

A TV-néző megtudhatta azt is, hogy a magyar kormány teméntelen pénzt fektetett be a vajdasági magyar tájékoztatásba, amely nélkül már az egész rendszer összeroppant volna.

A Pannon RTV-be a magyar kormány „rengeteget fektetett be”, és onnan „kapja a bevételeket” (Bodzsoni István) is.

A magyar kormány „500 millió forintot utalt át a Magyar Szó székháza felújítására és a nyomda kiköltöztetésére” (Erdődi Edvina).

A Magyar Szó Lapkiadó Kft. február elején 166,4 millió dinár dotációban részesül(t) a tartományi kormánytól, aminek „csaknem 85 százalékát a Magyar Szó napilap kiadására költik”. 2022-ben „a Magyar Szó napilap 132 millió dináros (1,1 millió euró) támogatást kapott”, a Hét Nap vezetősége pedig „38 millió dináros (323 ezer euró) támogatásról szóló szerződést írt alá” a haladópárti kormánnyal.

Kabók Erika meg is jegyezte, hogy „az eltartott média szerepében nagyon sokan elkényelmesedtek a szerkesztőségek közül”. Az MNT „alapította” lapok eladott példányszámának csökkenése pedig azt mutatja, hogy ezek még „a hideg vízre valót sem keresik meg”.

Az anyaországból és a tartományi haladó kormánytól is ömlik, tehát, az adófizetők pénze az MNT alapította sajtóba, amit aztán – konkurencia hiányában – a Fideszes-Véemeszes propaganda terjesztésére, az „Orbán-Vucsics akcióegység” (Ágoston András) megőrzésére fordítanak. Ezt a propagandát hivatott erősíteni a Kabók által szorgalmazott – és a stratégiába is belekerült – MNT újságíró-iskola létrehozása is (a már létező intézményes újságíróképzés mellett).

A Véemeszes MNT sajnos a magyar autonómia torzképévé vált. Tevékenységével és döntéseivel – nem csak a rossz médiastratégia elfogadásával – megosztja és terrorizálja a magyar közösséget! A testület vezetői nincsenek tisztában azzal, hogy egy retrográd párt politikáját és nem a közösséget szolgálják.

A tavalyi „nem sportszerű, nem is emberi, nem is tisztességes és értelmetlen” MNT választásokon – konkurensek hiányában – mindössze „39 876 polgár szavazott a Pásztor/Lovas listára”.

A legális ugyan, de nem legitim MNT ezért a magyar közösség kisebbik részét képviselheti csak. A silány választási eredmény nem jogosítja fel a vezetőit a magyar közösség megosztására és többségének a terrorizálására. Ezt a problémát a jelenlegi MNT feloszlatásával és új, többpárti nemzeti tanácsi választásokkal lehet csak áthidalni!

A magyar nyelvű tájékoztatás (meg)változásával kapcsolatosan reménykeltő az új (sajtó)törvény 17. cikkének első két alapvető rendelkezése, miszerint „a nemzeti tanácsok által alapított médiák működési elveinek összhangban kell lenni a közszolgálati médiák működési elveivel. A nemzeti tanácsok által alapított médiák szerkesztéspolitikája független az alapítótól.”

Az újságírókon múlik csupán, hogy érvényt akarnak-e, tudnak-e szerezni ezeknek! Kérdés azonban, hogy az MNT „alapította” sajtóban maradtak-e még vérbeli újságírók?

A november 10-én elfogadott Tájékoztatási és médiafejlesztési stratégia nem a magyar közösség, hanem csak a Véemeszes MNT stratégiája!

 

2023. november 13.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Süllyedő „zászlóshajó”

Az MNT – az eredeti elképzelésekkel ellentétben – a magyarországi adófizetők pénzéből költekező, káderkinevező, elbürokratizálódott, közigazgatási >

Tovább

A néhai

Elsétáltam az egyik standtól a másikig, és egy rövid időben a néhai Jugoszláviában éreztem magam. A >

Tovább

Üzenet Szerbiából

Teofil Pančić írja a mai Danasban, hogy Orwell regénye, az 1984 ma Szerbiában nem utópikus regénynek >

Tovább

Két horvát Trump

Ha a választási térképeket egymásra helyeznénk, a színpalettától vibrálna a szemünk. S ez így mind szép >

Tovább

Legitim parlamenti képviselet nélkül

Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >

Tovább

Együtt

Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >

Tovább

(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”

Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >

Tovább

Fake news és post-truth!

Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >

Tovább

A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk

Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik.  Az értelmiségi filiszter távol >

Tovább

A demagóg lojalitás jutalma

Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >

Tovább

VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK

Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >

Tovább

Torontáltordára kéne menni

Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >

Tovább