Ma Jeromos, Honória, Hunor névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló
EP: Tiszteletben tartani a nemzeti kisebbségek jogait!
Az EP állásfoglalása alapján arra a megállapításra lehet jutni, hogy jelentéstevő Vladimir Bilčiknek nem volt közvetlen, átfogó betekintése a nemzeti kisebbségi jogok érvényesülésébe Szerbiában. Azt sem tudni, hogy milyen források alapján készült a jelentésének ez a része. Arra is következtetni lehet, hogy a jelentéstevő nem volt kapcsolatban az egyetlen ellenzéki magyar szervezettel, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségével (VMDK), amelyik tájékoztathatta volna őt a kisebbségi jogérvényesítésről és jogsérelmekről. A médiasötétség és a Magyarországról érkező támogatások kérdésével sem foglalkozik a jelentés, pedig ezek előre eldöntik a választások kimenetelét. Az is nyilvánvaló, hogy például nem tájékozatták Bilčiket az utóbbi időben történt anyanyelv-használati sérelmekről (Szabadka, Bácsgyulafalva stb.), helységnévtábla rongálásokról (Szőreg), az emlékmű-állítási (Újvidék, Szenttamás) és egyéb nemzeti kisebbségi jogsérelmekről. Bozóki Antal:
Május 10.
EP: Tiszteletben tartani a nemzeti kisebbségek jogait!
Az Európai Parlament (EP) Strasbourgban 508 igen és 76 nem szavazattal elfogadta a Bizottság Vladimir Bilčik Szerbiáról szóló, 2022. évi jelentését. Álláspontjait az EP 105 pontos dokumentumban foglalta össze (2022/2204(INI).
Az állásfoglalás három helyen tér ki a nemzeti kisebbségek helyzetére:
Az 56. pontban az EP „üdvözli, hogy a nemzeti kisebbségek jobban képviselve vannak az új parlamentben; felszólítja az újonnan megválasztott parlamenti képviselőket, hogy biztosítsák a nemzeti kisebbségi jogok védelmét és a vonatkozó jogszabályok gyakorlati végrehajtását; üdvözli, hogy a nemzeti kisebbségek soraiból minisztereket neveztek ki, és hogy 2022 novemberében megrendezték a nemzeti kisebbségi tanácsok felállítására kiírt rendes választásokat”.
Az 58. pontban „felhívja a szerb kormányt, hogy az uniós elvekkel és jogszabályokkal teljes összhangban tartsa tiszteletben a nemzeti kisebbségek jogait, és biztosítsa nyelvük megfelelő használatát és oktatási szükségleteik kielégítését; megjegyzi, hogy többet kell tenni a megkülönböztetés elleni jogszabályok aktív végrehajtása érdekében”.
A következő (59.) pontban „felhívja Szerbiát, hogy a vonatkozó európai normákkal összhangban biztosítsa a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását, beleértve az oktatáshoz, a tájékoztatáshoz és a vallási szertartásokhoz kisebbségi nyelveken való hozzáférést, valamint a közigazgatásban való megfelelő képviseletet; felszólítja Szerbiát, hogy védje és támogassa nemzeti kisebbségei kulturális örökségét, és különösen teremtsen pozitív légkört a kisebbségi nyelveken folyó oktatás számára, valamint sajnálatát fejezi ki a kisebbségi jogok megsértése miatt ezen a területen”.
Az EP állásfoglalása aránylag keveset, azt is lehetne mondani szinte mellékesen foglalkozik a szerbiai nemzeti kisebbségek helyzetével.
A három idézett pont is túlságosan általános, több vonatkozásban is az 2022. július 6-ai EP-i állásfoglalás (2021/2249(INI)) ismétlése, ami azt jelenti, hogy nem történt előrehaladás.
A magyar közösség vonatkozásában nem helytálló a megállapítás (az 56. pontban), miszerint „jobban képviselt” az új összetételű parlamentben. Sőt, a Vajdasági Magyar Szövetségnek a korábbi 9 képviselőjéből most már csak öt van. Arról pedig külön vitát kellene nyitni, hogy a Véemeszesek hogyan is képviselik, pontosabban – a hatalmi koalíció részeként –, hogyan NEM képviselik a vajdasági magyar választókat.
Az, hogy a szerb kormányban „a nemzeti kisebbségek soraiból minisztereket neveztek ki”, és hogy az emberi és kisebbségi jogokért, valamint társadalmi párbeszédért felelős miniszter (Tomislav Žigmanov) a horvát nemzeti kisebbséghez tartozik, pozitív lépés ugyan, de önmagában még nem jelenti a nemzeti kisebbségi közösségek helyzetének javulását.
Az EP állásfoglalás arra sem tér ki, hogy a magyar közösség esetében egypárti lett a nemzeti tanács, ami ellenkezik a demokrácia alapvető elveivel (is).
Az 58. pont a nemzeti kisebbségek jogaival kapcsolatos uniós elvek tiszteletben tartására és diszkrimináció-ellenes jogszabályok alkalmazására általánosságban szólítja fel a szerb kormányt.
Az EP ezt a felszólítást az 59. pontban megismétli, azzal, hogy Szerbiát „a közigazgatásban való megfelelő képviselet” biztosítására ösztönzi (amit folyamatosan nem teljesít – B. A.), valamint arra, hogy „védje és támogassa a nemzeti kisebbségek kulturális örökségét”. Az EP – ebben a pontban – „sajnálatát fejezte ki” ugyan „a kisebbségi jogok megsértése miatt”, de az állásfoglalásból nem világos, hogy ez csak az oktatás vagy egyéb területekre is vonatkozik.
Az EP állásfoglalása alapján arra a megállapításra lehet jutni, hogy jelentéstevő Vladimir Bilčiknek nem volt közvetlen, átfogó betekintése a nemzeti kisebbségi jogok érvényesülésébe Szerbiában. Azt sem tudni, hogy milyen források alapján készült a jelentésének ez a része.
Arra is következtetni lehet, hogy a jelentéstevő nem volt kapcsolatban az egyetlen ellenzéki magyar szervezettel, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségével (VMDK), amelyik tájékoztathatta volna őt a kisebbségi jogérvényesítésről és jogsérelmekről.
A médiasötétség és a Magyarországról érkező támogatások kérdésével sem foglalkozik a jelentés, pedig ezek előre eldöntik a választások kimenetelét.
Az is nyilvánvaló, hogy például nem tájékozatták Bilčiket az utóbbi időben történt anyanyelv-használati sérelmekről (Szabadka, Bácsgyulafalva, stb.), helységnévtábla rongálásokról (Szőreg), az emlékmű-állítási (Újvidék, Szenttamás) és egyéb nemzeti kisebbségi jogsérelmekről.
Arról nem is szólva, hogy a jelentés nem reagál a magyar kisebbséget érintő drasztikus népességfogyásra (70.000 vajdasági magyarral kevesebb lett mintegy 10 év alatt). A magyar kisebbség jóval nagyobb százalékban vándorol külföldre, mint a többségi lakosság. Ez egy olyan jelzés, ami azt bizonyítja, a kisebbség nyilvánvalóan nem boldog, nem érzi jól magát ebben az országban.
Ezért az EP állásfoglalása rendkívül hiányosnak és elégtelennek mondható. Felvetődik a kérdés, a VMDK kereste-e a kapcsolatot Bilčikkel?
Május 23.
Közvetlen kapcsolatba kell lépni az EP magyar ellenzéki képviselőivel!
Az alapvető jogok tiszteletben tartása, valamint a kisebbségek és jogaik védelme alapvető fontosságú az uniós csatlakozási folyamatban – jelentette ki Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos Brüsszelben (a fotón).
Az Európai Parlament kisebbségi munkacsoportja konferenciát tartott a kisebbségi jogok az uniós bővítési folyamatban témára. Várhelyi emlékeztetett: a bővítés feltételei között szerepel az uniós alapértékek és elvek, köztük az emberi jogok védelme.
A nemzeti kisebbségek védelme ugyanolyan érték, mint bármelyik más uniós alapérték – húzta alá. Segíteni kell, hogy a csatlakozásra váró országok magukénak érezzék az uniós értékeket, és segíteni kell azt, hogy mindezen elkötelezettség visszaköszönjön a nemzeti jogszabályokban is. Ahhoz, hogy a kisebbségek hozzájárulnak egy adott állam teljességéhez, egyenlő eljárásra, jogaik, vallásuk és meggyőződésük teljes elismerésére van szükség – mondta.
A csatlakozásra váró országoknak tudatosítaniuk kell, hogy az uniós értékek tiszteletben tartása nem csak a csatlakozási folyamat ideje alatt, hanem teljes jogú taggá válásuk után egyaránt szükséges – emelte ki. – A bővítési folyamatnak segítenie kell a kisebbségeket abban, hogy még jobb körülmények között élhessenek az országban. Ha a kisebbségek boldogok abban az országban, ahol élnek, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a megfelelő megoldást sikerült megtalálnunk – tette hozzá Várhelyi Olivér.
Az EP-ben – amióta Morvai Krisztina független EP-képviselő a mandátuma lejárta után (2019-ben) visszavonult a politikából és Tőkés László EP képviselőnek is (ugyancsak 2019-ben) véget ért a mandátuma – nincsen olyan magyar EP-képviselő, aki felvállalta volna a vajdasági magyar közösség érdekeinek képviseletét.
Deli Andor Fideszes-Véemeszes EP-képviselő – a Fidesz küldöttségének többi tagjával együtt – „a Szerbiáról szóló országjelentés ellen szavazott az Európai Parlament Külügyi Bizottságában”, mert „az EP továbbra is feltételrendszerben gondolkodik Szerbiát illetően, s ez nem szolgálja a bővítési folyamatok gyorsítását”.
Deli 2014. július 1-je óta EP képviselő, de egyetlen (!) alkalommal sem szólalt fel a vajdasági magyar közösség jogainak érvényesítése érdekékben! A Fidesz politikájával összhangban, Szerbiának a csatlakozási feltételek (koppenhágai kritériumok) teljesítése nélküli felvételét szorgalmazza az Európai Unióba. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy (Deli szerint) Szerbiától nem kell számon kérni „a kisebbségi jogok tiszteletben tartását és védelmét”. Ez pedig szöges ellentétben van a közösségünk érdekeivel!
Fontos, hogy Várhelyi Olivér az Európai Bizottság (EB) magyar biztosa felszólalt a nemzeti kisebbségek és jogaik védelme érdekében. Már csak azért is, mivel Várhelyit több alkalommal is Szerbia iránti elfogultsággal illették. Az idén januárban még vizsgálatot is kezdeményeztek ellene, mert „szándékosan törekszik arra, hogy megkerülje és csorbítsa az EU-hoz csatlakozó országok demokratikus és jogállamisági reformjainak központi jelentőségét”.
Várhelyi Olivér kiállása a nemzeti kisebbségek védelme és jogainak érvényesítése érdekében azonban nem helyettesítheti a vajdasági magyar közösség közvetlen kapcsolattartását az Európai Unió szerveivel.
A VMDK-nak – egyetlen vajdasági magyar ellenzéki szervezetként – mielőbb közvetlen kapcsolatot kell(ene) kialakítani magyar ellenzéki képviselőkkel és a szerbiai jelentéstevővel az Európai Parlamentben a folyamatos tájékoztatásuk érdekében a közösség helyzetének alakulásáról, a jogérvényesítés folyamatáról és problémáiról, hogy azok helyet kapjanak az EP Szerbiáról szóló jelentéseiben, állásfoglalásaiban. Enélkül a közösség helyzete nem fog változni/javulni!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az erőszak fúgái a senkiföldjén
Végel László áprilisi Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia-i székfoglalóján ismét Sinkó Ervint idézte fel, a jugoszláv, >
Értelmiségi „lakoma” Óbecsén
Az esemény hiányossága az is, hogy mindennemű összegzés, közlemény vagy állásfoglalás nélkül ért véget. Úgy tűnik, >
Az elfüggönyözött valóság
Nagyon sajnálom, hogy a VMSZ képviselői a szerbiai parlamentben nem szólaltak fel erélyesebben a jelenlegi szerbiai >
A „pásztori döbbenet” kritikátlan terjesztése
A vajdasági nemzeti kisebbségek számára „Presevo-völgy is intő jel lehet azzal kapcsolatban, hogy – törvénnyel vagy >
„A titkárnak fogalma sincs”, de az elnöknek se! (2.)
Szakállasnak és Nyilasnak az államapparátusban és a Vajdasági Magyar Jogász Egyletben (VMJE) betöltött tisztségével kapcsolatban az >
„Ne követeljétek a jogaitokat, elég, hogy nem gyilkolunk benneteket”
Kamberi nyilatkozatairól – a helyi sajtó mellett – beszámolt a Beta hírügynökség, az N1 televízió, a >
Veszélyben az oktatás és a művelődés (is)!
Az oktatásért felelős MNT (VMSZ-es) tisztségviselőinek tevékenysége az oktatás területén többnyire a magyarországi adófizetők pénzéből befolyt >
„A titkárnak fogalma sincs”!
„A titkárnak fogalma sincs”, hogy mit írt alá, az államtitkár azt üzeni a tanároknak, hogy „ne >
A magyarok pisszenni sem mernek
Ha az orosz csapatok maradtak volna Magyarországon is, akkor nyilván nem Orbán Viktor lenne az ország >
A magyar közösség lemarad az oktatásban!
A magyarok a középiskolai végzettség tekintetében azonban 3,7 százalékkal, a felsőfokú végzettség szempontjából pedig már 10,7 >
BÚJTATOTT RÁGALMAZÁS
Mindezek fölött ott duzzad a migráns-botrány felhője is. Szeptember 8-án már nem az erdőkben, a falvakban >
Közép-Európa újra időszerű
Akkor már végleg felismertem, hogy a nyolcvanas évek nagy álma, Kelet-Közép-Európa dögrováson van. Éppen akkor került >